Európában mindössze három országban – Svájc, Spanyolország, Norvégia – működik általános vagyonadó, ide csatlakozhat Magyarország, ha a Tisza kormány valóra váltja a párt választási ígéreteit.
Jól csinálni azonban nem könnyű, ezért történhetett meg, hogy az 1990-ben még 12, vagyonadót alkalmazó országok száma mára háromra olvadt
– hangzott el az Apelso Wealth Management szerdai háttérbeszélgetésén. A cég bizalmi vagyonkezelési szolgáltatást nyújt, a piac második legnagyobb szereplője és egyike annak a 190 cégnek, amelyek ezt a tevékenységet üzletszerűen végzik, a közel kétezerre tehető, a vagyonkezelést eseti megbízások (például ügyvédek útján), vagy magánúton végzők mellett.
Fontos leszögezni, a bizalmi vagyonkezelés (bvk) nem kibúvó a vagyonadóval szemben, ezzel a jogi keretrendszerrel sem lehet vagyonadó alapot csökkenteni vagy lenullázni. Egyébként szektorális adóként, például telek- vagy építményadóként ismerhetik ezt a típusú adózást a magyarok.

A Tisza eddig megismert elképzelései alapján arra lehet számítani, hogy az 1 milliárd forintos vagyonérték feletti rész után kell majd 1 százalék adót fizetni évente. Az adóalap nettó szemlélettel lesz majd megállapítva, tehát a vagyonelemekből levonhatók lesznek az azokat terhelő hitelek, kölcsönök.
Alighanem a trükközést is kizárja majd a rendszer, például ha valaki rendelkezik 1,2 milliárd forint értékben értékpapírokkal, ingatlanokkal, cégrészesedéssel, nem megoldás, ha annak például felét átruházza közvetlen családtagjára. Az intézkedés alapvetően magánszemélyek vagyonát célozza, de az adóalap számításnál valószínűleg figyelembe veszik a közeli hozzátartozókat, házastársakat és kiskorú gyerekeket.
Vagyonadó buktatókkal
A leghíresebb eset alighanem a franciáké. Ott 1998 és 2017 volt általános vagyonadó, ami az utolsó évben az adómixen belül 1,4 százalékot hozott, számszerűsítve 4 milliárd eurót. De a mérleg másik oldalán 7 milliárd euró hiány állt, ráadásul az intézkedés a GDP növekedést is rendre visszafogta.
Ennek oka, hogy az adóelkerülés eléggé felpörgött, sokan költöztek át Belgiumba és a kiskapukat (műkincsvásárlás) is sokan kihasználták.
Illés István, az Apelso alapító-cégtársa szerint akkor lehet sikeres az általános vagyonadó rendszere, ha a társadalom igazságosnak érzi és nem lesznek a történetnek abszolút vesztesei: például, hogy valaki csak az ingatlanjai értéke miatt kerül be az adókörbe, de ezek az ingatlanok mind a családtagok használatában vannak, tehát bevételt nem termelnek. Ilyen esetben reális veszélye van, hogy a vagyonadót csak úgy tudja a család megfizetni, ha megválik az egyik lakástól.
Svájcban 1840 óta van vagyonadó, ott az adóbevételeken belül ennek a hozzájárulása 3,6 százalék. Érdekes a norvég példa is, ahol a bevételeket teljes egészben a szociális ellátórendszerbe irányítják.

Minimum tízezer magyar család lehet érintett
Az Apelso várakozásai szerint az 1 milliárd forintos értékhatár itthon 10-20 ezer családot érinthet. Külföldre emiatt feleslegesnek tűnik megtakarításokat áthelyezni, mivel 2017 óta általánossá vált az európai adóhivatalok közti együttműködés, szóval nem marad titokban, ha valaki külföldi értékpapírszámlára transzferálja a megtakarításait.
Az Apelso szakértői egyébként azt tapasztalták, hogy a vagyonosabb ügyfelek többsége elfogadó az általános vagyonadóval szemben, hiszen az elmúlt 15 évben alacsony szja-kulcs mellett szinte adómentes volt a legtöbb tőkejövedelem (TBSZ-en), az örökösödés és a bizonyos feltételek mellett az ingatlaneladás, szóval alig járt elvonással a vagyonépítés.
Arra lehet számítani, hogy éves szinten néhány száz milliárd forint adóbevétele lehet a költségvetésnek vagyonadó soron. Nagyjából onnan lehet kiindulni, hogy a privátbanki ügyfelek pénzügyi vagyona Magyarországon 12,5 ezermilliárd forint, ezen túl pedig ingatlanok és céges részesedések lesznek az adó alapjai.
Bizalmi vagyonkezelés: nem a trükközésről szól
A választások előtt egyértelműen nőtt az érdeklődés a bizalmi vagyonkezelés felé, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, vagyonelrejtési céllal felesleges ilyen szolgáltatókhoz fordulni. Európa az elmúlt 30 évben fedezte fel a bvk-k előnyeit, igazi hagyománya az angolszász világban van.
A bizalmi vagyonkezelés szélesebb körű szolgáltatás a privátbanki megtakarításnál, hiszen a bvk-ba helyet kapnak céges részesedések és ingatlanok is. A fogalmak azonban a köztudatban gyakran keverednek, akár a vagyonkimentéssel vagy a magántőkelapokkal.
Sokan egyébként párhuzamosan veszik igénybe a szolgáltatásokat: az értékpapír-portfólióikat privátbankárok menedzselik, a céges részesedésüket pedig üzleti vagyonkezelőkre bízzák.
Örökléstervezésre is sokan választják a bvk adta keretrendszert, így lehet egyebek mellett gondoskodni arról, hogy az összegyűlt vagyon később ne aprózódjon fel (például örökléskor) és közben gyarapodjon is. A vagyonáthelyezés előtt igazolni kell, hogy annak eredete legális, ez olyan szinten szigorú, hogy egy bvk-ba átkerülő cég esetében az alapításkor befektetett tőke forrását is szükséges igazolni .
Felső tízezer? 4 milliárd forint a belépő a magyar szupergazdagok körébe
A magyar csúcsgazdag családok már átlagosan 4 milliárd forintos vagyonnal rendelkeznek, ennek fele cégrészesedés, egymilliárd pihen ingatlanokban és óvatosságból minden nyolcadik forint parkol külföldön.
