Győr mindig is elsősorban ipari jellegű város volt. A gépipar számított hagyományosnak: régen a Rába volt az ágazat legnagyobb gyára, de 1993 óta több mint 280 milliárd forintot ruházott be itt az Audi, amely legutóbb átadta 6,5 milliárd forintos befektetéssel létrehozott, 5 ezer négyzetméter alapterületű új motorfejlesztő intézetét. A textilipart a Graboplast Rt., az Uniontext Textilipari Kft., a Gardénia Rt. és a legnagyobb magyarországi gyapjúfonal-termelő cég, az olasz érdekeltségű GWC képviseli.
Jelentős az élelmiszeripar súlya is; a legnagyobbak között van a Győri Keksz Kft., a Wolf Hungária Kft., a Győri Szeszgyár és Finomító Rt., a Ringa Rt. és az üdítőital-gyáró Lamba Kft. Az építőipar nagy cége a Pannon-Team Kft. és az Integrál-csoport néhány tagja. Új iparágnak számít az elektronika; Győrött építette fel legnagyobb - 3800 embernek munkát adó - magyar gyárát a Philips, ahol többek között autórádiókat, faxokat és újraírható CD-ket készítenek. Több nagy kereskedelmi cég is letelepedett itt; jelen van a Spar, a Tesco, a Metro, a BricoStore, a Praktiker és a Győri Plaza. A tervek szerint augusztusban átadják a Tesco 17 ezer négyzetméteres hipermarketjét is.
A polgármester elmondta, hogy rövid időn belül öt közepes és egy nagyobb cég települ a város több mint 100 hektáros ipari parkjába. A vállalatok nevük mellőzését kérték, egyelőre annyit lehet tudni, hogy van köztük járműipari beszállító, környezetvédelmi szolgáltató, ipari robotokhoz való alkatrészeket, illetve élelmiszer-ipari termékeket gyártó cég. Az új beruházások nyomán összesen 1000-1500 új munkahely jön létre. Ezzel az ipari park területének kétharmada betelik. Vannak új érdeklődők is, de a város vezetése nem a park bővítésében gondolkodik, hanem inkább egy másikat akar nyitni. Ez leghamarabb a jövő évre várható.
Balogh József szerint nem lehet azt mondani, hogy a munkaerő szűkössége a tőke beáramlásának gátja lenne. Inkább az a jellemző, hogy a tőkeigényes ágazatok kezdenek megjelenni a munkaerő-igényesek helyett. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy bármennyire virágzik is a város gazdasága, itt is zárnak be üzemeket; erre a sorsra jutott például többek között a győri növényolajgyár.
Bár az iparűzési adó 2 százalékos és az építményadó is a maximális közelében van, kiterjedt a kedvezmények rendszere. Két évig nem kell helyi adót fizetnie az ipari parkba települt vállalkozásoknak. Egyéves mentességet kap az a vállalkozó, aki a termálvíz hasznosításával foglalkozik, ha pedig az ezzel kapcsolatos beruházás végösszege elérte az 500 millió forintot vagy az első év adóalapja az 1 milliárd forintot, akkor további egy évre 50 százalékos kedvezményt vehet igénybe. Hasonló kedvezményre számíthat az is, aki kutató-fejlesztő vállalkozást hoz létre. Az önkormányzat a kicsiket is igyekszik támogatni; az évi hatmillió forintnál kisebb árbevételű kisvállalkozásoknak nem kell helyi adót fizetniük.
Győr költségvetése idén 21 milliárd forint. Helyi adóból az illetékekkel együtt 5,6 milliárd forint származik, ami a költségvetés 26-27 százalékát teszi ki. Alacsony - mindössze 37 százalékos - a központi források aránya, összegük 7,3 milliárd forint. Fejlesztésre és értéknövelő felújításokra 4,5 milliárd forint jut. Az önkormányzat néhány vagyoni eszközét - elsősorban részvényeket - is értékesítette, hogy mobilizálni tudja a pénzét. Győrnek 800 millió forint jár a gázközművagyon privatizációjából, amiből eddig 170 milliót kapott a város. Egyelőre nem döntötték el, mire fordítják a teljes összeget.
Győr infrastruktúrája 1998 óta csaknem teljesen elkészült. Egyedül a szennyvíztisztító hiányzik; ennek építését 1987-ben kezdték és eddig 2 milliárd forintot fordítottak rá. A tervek szerint a még hiányzó 3,7 milliárd forintnak 10 százalékát fizetné az önkormányzat, 40 százalékát pedig az állam és - ha elfogadják a város pályázatát - 50 százalékát az EU. A város két éve vár a brüsszeli döntésre. A hosszadalmas közbeszerzési eljárás miatt valószínűleg az idén már akkor sem tudnák elkezdeni a beruházást, ha azonnal megkapnák a pénzt.
Az úthálózat felújítására idén 1,5 milliárd forintot fordít a város. Ha hozzávesszük azt a csaknem 2 milliárd forintot, amit tavaly költöttek ugyanerre, nem meglepő, hogy Győr úthálózatának állapota sokkal jobb az átlagos magyar színvonalnál. Jövőre viszont már valószínűleg jóval kevesebb pénz jut az utak felújítására. Mintegy 1,6 forintból többfunkciós egyetemi csarnokot építtet az önkormányzat a Széchenyi István Főiskolának, amely még az idén megpályázza az egyetemi címet. A polgármester szerint nagyon fontos, hogy támogassák a tudásipar meghonosodását.
A sportcsarnok felújítására 330 millió forintot szánnak. Több mint 300 millió forintos ráfordítással 500 fős koncert- és konferenciateremmé alakítják a volt Rába mozit. Ami a hulladék kezelését illeti, valószínűleg az évtized végéig elegendő lesz a mostani, amerikai technológiával épült, modernnek mondható lerakó kapacitása. Az új lerakó már szerepel a rendezési tervben, de egyelőre nem foglalkoznak az építésével. Győrött megyei kórház működik, de az önkormányzat általában évi 30 millió forintból gépeket és eszközöket vásárol az intézménynek.
Mintegy 1 milliárd forintból 68 lakást építtet az önkormányzat. Ebben az összegben már az előközművesítés és egy új víztorony építése is benne van. Az önkormányzat állami forrásokra is pályázott. Döntés egyelőre nem született. A lakásokat saját erőből is megépíti az önkormányzat - mondta Balogh József. A beruházásra azért van pénze a városnak, mert évente mintegy 1 milliárd forint képződik a lakásalapban.
Ami az ingatlanárakat illeti, egy összkomfortos lakótelepi lakás négyzetméterára 120 és 130 ezer forint között van. Nagyjából ugyanennyibe kerülnek a családi házak is. Egy belvárosi társasház négyzetméterára 180 ezer forint körül mozog. Az újakat 160-250 ezer forint közötti áron lehet megvenni. Nem jellemző, hogy a külföldi vállalatok menedzsmentje ingatlant venne Győrben. Az elmúlt négy és fél év alatt 172 esetben vettek itt ingatlant külföldiek, de ezek elsősorban Magyarországról elszármazott emberek voltak.
A Győrben eltöltött vendégéjszakák száma 150 ezer évente, de ezt még lehetne növelni - mondta a polgármester. Győrnek önmagában nincs túl nagy turisztikai vonzereje, inkább azt remélik, hogy a környező települések - Pannonhalma, Bábolna és a Szigetköz - csábítanak majd ide turistákat, illetve, hogy a konferenciaturizmust tudják növelni. Jóllehet évi 3-4 új panzió nyílik és szó van egy 100 ágyas szálloda építéséről is, a szállodai kapacitás még mindig szűkös. Balogh József szerint ötcsillagos hotelre is lenne igény. A tervek szerint újra fogják építeni a 13 éve lebontott fürdőt. A teljes beruházás költsége 2,5 milliárd forint lenne. Az elképzelések szerint mintegy 1 milliárd forintot a Széchenyi tervből szereznének rá, 1 milliárdot az önkormányzat fizetne, 500 millió forintot pedig helyi vállalkozók adnának össze. Egy szűkebb programot jövőre valószínűleg akkor is elkezdenek, ha nem sikerül állami támogatáshoz jutni.
A korábbi környezetvédelmi problémák jó része mostanra megszűnt; csökkent például a levegő szennyezettsége. Ez nem utolsósorban annak köszönhető, hogy mintegy 350 millió forintos beruházással technológiai fejlesztést hajtottak végre a veszélyeshulladék-égető műben. Gondot jelent viszont, hogy elavult az az üzem, amelyet 15 éve építettek a folyékony szippantott ipari hulladékok megsemmisítésére.
V. É.
Vámos Éva