Nagykanizsán a rendszerváltás után több középvállalatot bezártak. Megszűnt a víztisztító berendezéseket gyártó, 600-800 embert foglalkoztató Hidroplastik és a 400-500 embernek munkát adó Emelőgép-gyártó Vállalat. A privatizáció után leépítették, majd bezárták a sörgyárat. Utólag bebizonyosodott, hogy piacvásárlás történt - állítja Tüttő István polgármester. Megszűnt a Kanizsa Bútorgyár is. A hajdan közel ezer embernek munkát adó üveggyárban ma csak 200-an dolgoznak. Ezzel szemben a General Electric (GE) megvette a Tungsram itteni üzemét és létrehozta Nagykanizsán a világ legnagyobb fényforrásgyárát. A GE több mint 400 millió dollárt fektetett be a városban és az üzemeiben több mint 4 ezer ember dolgozik. Folyamatos a fejlesztés, ennek keretében a GE innovációs részleget is kialakított itt.
Nem a General Electric az egyetlen külföldi befektető a városban: az óriások közül jelen van az orosz Gazprom-csoport, amely az egykori Kőolajipari Gépgyártó Vállalatból létrejött DKG-East Rt.-t vette meg. A cég 600-700 embernek ad munkát, termelési értéke folyamatosan nő. A külföldi befektetők között van egy dél-afrikai cég, amely a kárpitos bútorokat gyártó Kanizsa Trend Kft. tulajdonosa lett és itt van a részben német tőkével működő Eybl Textilipari Rt., amely a BMW-nek gyárt autó-üléshuzatokat. A vezérlőberendezéseket előállító Satronic Hőtechnikai Kft. a Honeywellé, a tervezett - bár az utóbbi hírek szerint meghiúsulni látszó - felvásárlás nyomán ez a cég is bekerülhet a GE-birodalomba. Német tulajdonban van a faipari Kanizsa Design és az E.On a tulajdonosa a helyi áram-, illetve gázszolgáltatónak. Nagykanizsán a magánvállalkozók száma meghaladja a 4 ezret. A város vonzáskörzetébe tartozó 48 település mintegy 120 ezres lakónépességéből alig több mint 3 ezer munkanélküli.
A városban elkezdődött egy 100 hektáros ipari park és logisztikai központ infrastruktúrájának kialakítása. A tervezett helyszínből 45 hektár az önkormányzaté, 55 pedig jelenleg az ÁPV Rt.-é, de a közeljövőben megállapodás születhet arról, hogy az állami kézben lévő laktanyaterületek is az ipari park részévé váljanak. Az olasz Redilco ingatlanfejlesztő cég a tervek szerint mintegy 1 milliárd dollárt fektet be itt, és a parkba telepít - az első hullámban - 28 vállalkozást. Ezek között van többek között nagy magyar fuvarozó, elektronikai, cipő-, építőanyag- és autóipari cég. Az elképzelések szerint szállodát és konferenciaközpontot is építenek az ipari parkban, ahol kamion- és konténerterminál is működne. A teljes beruházás öt év alatt valósul meg. Az augusztusra befejeződő első ütemben az alap-infrastruktúrát alakítják ki, úgyhogy az első vállalkozók már ősszel betelepülhetnek. Az új beruházások nyomán 10-15 ezer új munkahely teremtődik, és várhatóan két-háromszorosára nő a városban befektetett tőke.
Kanizsán kedvezményeket kapnak a befektetők. Azoknak a kezdő vállalkozásoknak, amelyek éves árbevétele nem éri el a 25 millió forintot és az eladott áruk beszerzési értéke meghaladja az 50 százalékot, az első évben nem kell iparűzési adót fizetniük, a második évben 50, a harmadikban pedig 25 százalékos adókedvezményt kapnak. Azok a vállalkozások, amelyek sok új munkahelyet teremtenek, a képviselő-testület egyedi döntése alapján részesülhetnek kedvezményekben, sőt - ugyancsak egyedi döntés alapján -, még a telket is kedvezményes áron vásárolhatják meg. További kedvezményeket kaphat az a cég, amely részt vesz a szakmunkásképzésben vagy volt munkanélkülieket alkalmaz.
Az iparűzési adó 1,8 százalékos azoknak, akik az adóalapjuk több mint 50 százalékát helyben osztják vissza, a többieknek 2 százalékos. Az építményadó 300 és 900 forint között mozog négyzetméterenként, a garázsadó 300 forint négyzetméterenként. Kommunális és idegenforgalmi adó nincs.
A város az idén 12,5 milliárd forintból gazdálkodhat, ami 800 millióval több a tavalyinál. Iparűzési adóból mintegy 1,3 milliárd forint származik, a bevételek 70 százalékát a központi források teszik ki. Fejlesztésre és felújításra 2,3 milliárd forint jut. A parlament döntése szerint 1,12 milliárd forint jár Nagykanizsának a gáz-közművagyon privatizációja után. A pénzt - amelyből 56 millió forintot már megkaptak - egyébként annak az 55 hektáros területnek a megvásárlására fogják fordítani, ahol a laktanya fekszik, és amellyel az ipari park területét tudnák bővíteni. Nagykanizsának 440 millió forintos adóssága is van, amely a tervek szerint már az idén 420 millió forintra csökken.
A városban minden belterületi út burkolt. A csatornázottság aránya 90 százalékos. Mintegy 600 millió forint kellene ahhoz, hogy teljesen ki legyen építve a hálózat, de erre sem az idén, sem tavaly nem sikerült pályázati pénzt szerezni. A szennyvíztisztító modern, kapacitása másfélszeresen meghaladja az igényeket. Lehetőség van arra, hogy a környékbeli települések szennyvizét is befogadja, éppen ezért Nagykanizsa azokkal közösen pályázik csatornahálózatuk kiépítésére. Így ugyanis a városnak azokon a részein is ki lehetne építeni a hálózatot, amelyeket érint a környékbeli településekről a szennyvíztisztító felé haladó csatorna. Gondot jelent, hogy a szennyvíziszap-kezelés nem felel meg az EU-normáknak, de ennek megoldása hosszabb távú feladat lesz.
A város pályázati úton 169 millió forintot nyert 46 szociális bérlakás építésére. Az idén további több mint 100 lakás építésére és vásárlására adnak be pályázatot. A telkek négyzetméterára 2500 és 15 ezer forint között van a városban, és bár egy licitáláson már előfordult az is, hogy 51 ezer forintos négyzetméteráron adtak el egy belvárosi telket, az ilyen magas ár kivételnek számít. A legtöbb közművesített telek 3-3,8 ezer forintba kerül. A használt lakások négyzetméterára 80-100 ezer forint, az újaké pedig 160-200 ezer forint körül ingadozik.
A kommunális hulladékot 1993 óta egy osztrák cég gyűjti össze a városban. Nagykanizsa egyharmad részén már megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés. Van egy hulladéklerakó, amelynek a kapacitása még egy évig elegendő lesz. A tervek szerint nagyrészt állami pénzből és PHARE-támogatásból a jövő év elején több mint 100 ezer embert kiszolgáló regionális hulladéklerakó épül a városban. A teljes beruházás költsége 600 millió forint körüli összeg lesz, ez azonban már tartalmaz olyan elemeket is, mint például a szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése a város egész területére, vagy az újrahasznosítás feltételeinek megteremtése. A lerakó a tervek szerint jövő nyáron már működni fog. Utóbbi két projekt iránt nyugati cégek is érdeklődnek.
A közvilágítást a közeljövőben fogják korszerűsíteni. Már kiírták a pályázatot, a költségeket a megtakarításokból fogják fedezni. Nagykanizsán van egy közel 600 ágyas kórház is. Az elmúlt két ciklusban 2,5 milliárd forintot fordítottak az intézmény épületeinek rekonstrukciójára, ebből 560 milliót az önkormányzat fizetett. Éves szinten 60-70 millió forintot fordít továbbá arra, hogy gépeket és műszereket vegyen a kórháznak.
A tavalyi év legjelentősebb fejlesztései között volt a csatornahálózat bővítése, a főiskolai képzés kiszélesítése és az összesen 173 millió forintos költséggel felépített szociális otthon. Tavaly az önkormányzat 100 millió forintot fordított a főiskola épületeinek kialakítására. A veszprémi egyetemmel közösen idegenforgalmi és turisztikai közgazdászok, valamint műszaki informatikusok képzését indítják be. Idén 250 lesz a hallgatók száma, jövőre ez várhatóan meg fog duplázódni. 2001-ben a fejlesztési kiadások között az ipari parkra fordított 500 millió forint lesz a legnagyobb tétel. Intézményfelújításra 160 millió forint jut. Pályáznak többek között a tüdőgondozó épületének, valamint gép- és eszközállományának felújításához szükséges forrásokra is.
Ami a környezetvédelmet illeti, a legnagyobb probléma az, hogy nem épült még meg a várost elkerülő út. Gondot jelent az is, hogy sok az illegális szemétlerakó a városban és a környéken; ezek felszámolása évi 10 millió forint pluszköltséget jelent az önkormányzatnak. A végleges megoldáshoz mintegy 30 millió forintra lenne szükség.
Az idegenforgalmat fejleszteni kell - mondta Tüttő István. A strandfürdő és az uszoda korszerűsítésére több százmillió forint kellene. Idén 40 millió forintból fel tudják újítani a nagyobb medencét, amelybe később termálvizet is vezethetnek. Az önkormányzat a Széchenyi tervben szereplő termálvíz-program keretében is próbál pénzt szerezni ezekre a fejlesztésekre. Az ipari parkban vállalkozói tőkéből 20-24 emeletes szálloda építését tervezik, ahol egy konferenciaközpont is helyet kapna.
V. É.
Vámos Éva