A rendszerváltás után Gyulán felszámolták többek között a Mezőgép gyárát, a relégyárat, a harisnyagyárat és megszűnt a Gyulavári Lenin Tsz is. Létszámleépítéssel csökkentették a termelést a húskombinátban és a tejporgyárban. Voltak sikeres átalakulások is, például a Fa- és Fémbútoripari Szövetkezeté, a Gyulabútor Kft.-é és a Giulio Rt.-é, igaz, utóbbi mára a felszámolás sorsára jutott. 1997-ben a legtöbb ember - a foglalkoztatottak 32 százaléka - az iparban dolgozott, 12 százalékuk a mezőgazdaságban. Ez a szám nem tartalmazza azokat, akiknek főfoglalkozásuk vagy nyugdíjuk mellett van háztáji gazdaságuk, így torz képet mutathat. Gyulán ugyanis több mint 3 ezer azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek 400 négyzetmétert meghaladó földterülettel és állatállománnyal rendelkeznek. A munkanélküliségi ráta az elmúlt években 8-9 százalék körül ingadozott, jelenleg 7 százalék. A keleti országrészben alacsonynak számító arány részben annak köszönhető, hogy számos megyei intézmény van Gyulán; az aktív keresők 42 százaléka az oktatásban, a közigazgatásban vagy az egészségügyben talál munkát - mondta Dancs László polgármester.
1999-ben 2502 működő vállalkozás volt. Legtöbbjük - 1773 - egyéni vállalkozó, 396 betéti társaság, 243 kft., 18 szövetkezet. Az idegenforgalom - meglepő módon - csak elenyésző részben járul hozzá a foglalkoztatáshoz. Ha viszont figyelembe vesszük az ágazat multiplikátor hatását, akkor azt kell mondanunk, hogy a fizető-vendéglátókat is figyelembe véve 2500 embernek, azaz a gyulai háztartások közel egyötödének részben az idegenforgalomból származik a jövedelme.
Gyula előnyös adottságai között szokták emlegetni a határ menti fekvést. Valójában a helyi gazdaság csak akkor tudná ezt a lehetőséget kihasználni, ha stabilabbá válna a román gazdaság, illetve ha biztosítva lenne a szabad tőke- és munkaerő-áramlás. Valószínűleg változik a helyzet, ha Magyarország az EU tagja lesz, addig azonban csak a román bevásárlóturizmusból és az itt keresztülhaladó személy- és kamionforgalomból profitálhat Gyula.
Éppen ezért befektetőket sem tudott magához csábítani a város, ráadásul sokszor a privatizáció jól működő termelő üzemek felszámolását eredményezte. Figyelmeztető jel, hogy a rendszerváltás óta egyetlen termelő üzem sem jött létre zöldmezős beruházással. Ez részben azzal magyarázható, hogy Gyulát messze elkerülik az autópályák, sőt még a megyét sem érinti egyszámjegyű főútvonal. Hozzájárulhat a helyzet megváltozásához, hogy miután a Dunántúl egyes régióiban már nem találni szabad munkaerőt, a külföldi befektetők a nehezebb megközelíthetőség ellenére is Kelet-Magyarországot veszik célba. Érdekes, hogy a Békés megyei újságokban egyre gyakoribb az olyan hirdetés, amelyben például győri vállalatok keresnek munkatársakat.
Gyulán mindössze néhány ezer a munkanélküliek száma, ami nem indokol jelentősebb beruházásokat, de a vonzáskörzet lakossága is szóba jöhet munkaerő-tartalékként. Mivel a multinacionális cégek az eddigi tapasztalatok szerint a nagyobb városokat részesítik előnyben, a környékbeli települések még Gyulánál is kevésbé számíthatnak beruházásokra, így a helyzetük csak a város révén javulhat. A városban 1998 óta van egy csaknem 23 hektáros ipari park, amelynek eddig kevesebb mint felét foglalta el az odatelepült 11 vállalkozás. Talán az is Gyulára csábítja a befektetőket, hogy itt komoly adókedvezményekben részesülhetnek.
Egy évre mentesülnek az iparűzési adó alól azok a vállalkozások, amelyek legalább 50 millió forintot fektetnek be Gyulán és legalább öt új munkahelyet teremtenek. A mentesség maximális ideje öt év, ez 300 millió forintnál nagyobb beruházás és nyolcvannál több új munkahely megteremtése esetén jár. A mentesség időtartama sávosan változik. Az önkormányzat támogatja a kicsiket is: a tevékenység megkezdését követő két évig nem kell iparűzési adót fizetnie annak a kezdő vállalkozásnak, amelynek a nettó árbevétele nem haladja meg az évi 1 millió forintot. Nem kell iparűzési adót fizetniük az őstermelőknek sem, ha e tevékenységből elért jövedelmük nem haladja meg az 1,5 millió forintot. Ötvenszázalékos kedvezményt kap az ebből származó nettó árbevételére eső adóból az a vállalkozó, aki környezetvédelemmel foglalkozik vagy műemléket állít helyre. Az a vállalkozó pedig, aki pénzt ad az önkormányzat által létrehozott valamelyik alapítványnak, maximum az éves adóalap 50 százalékáig leírhatja a befizetett összeg hússzorosát az iparűzési adóalapjából. Csökkenti az adóalapot, ha valaki kommunális beruházást hajt végre, vagy erre a célra pénzt fizet be.
Az iparűzési adó mértéke differenciált. Ha az adóalap nem csökkenthető az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozók teljesítéseinek értékével, illetve az anyagköltséggel, vagy az adóalap nem haladja meg az 500 ezer forintot, akkor az adó mértéke 0,8 százalék, egyéb esetekben pedig 1,5 százalék. Kivétel ez alól a szeszes ital, dohányáru, erotikus és szexuális árucikkek árusításából, illetve játék- és pénznyerő automaták üzemeltetéséből származó árbevétel. Ezekben az esetekben 1,7 százalékos az iparűzési adó. A vállalkozók kommunális adója 2 ezer forint minden alkalmazott után évente. Maximum öt évre mentességet kap ennek fizetése alól az a vállalkozó, aki nyolcvannál több állandó gyulai lakással rendelkező munkavállalót foglalkoztat, és a tárgyévben növeli az alkalmazottak számát. Az építményadó 200 vagy 250 forint évente négyzetméterenként. Az idegenforgalmi adó 250 forint vendégéjszakánként.
Gyula az idén 3,75 milliárd forintból gazdálkodik. Helyi adóból 494 millió forint folyik be, a költségvetési támogatás csaknem 1,5 milliárd forint. A városnak 225 millió forintos adósságállománya is van. Gyula 500 millió forintot kapott a gázközművagyonból, ebből 120 millió forint készpénz. Ezt a tervek szerint a fürdő fejlesztésére és adósságcsökkentésre fordítják. További mérlegelést kíván annak eldöntése, hogy Gyula csatlakozzon-e az önkormányzati bankhoz. Jelenleg igen jó kondíciókkal az OTP-nél vezetteti számláját az önkormányzat.
Az elmúlt évek tapasztalatai Dancs László szerint azt mutatják, hogy az önkormányzati feladatok ellátásához biztosított központi normatíva nem elegendő. Gyula ráadásul az elmúlt időszakban fejlesztési forráslehetőségeket is vesztett. Megszűnt ugyanis a gyulai statisztikai kistérség, és a várost a jóval fejlettebb békéscsabai statisztikai kistérségbe sorolták át. Így viszont a város már nem jogosult a támogatásra.
Ami a város infrastruktúráját illeti, az 1998-as adatok szerint csaknem 150 kilométeres úthálózatának 82 százaléka burkolt. A lakások száma 13,5 ezer. Idén az önkormányzat 40 bérlakást építtet összesen 212 millió forintból. Ebből 149 millió forint állami támogatás. A háztartások 84 százaléka be van kapcsolva a vezetékes gázellátásba. Tavaly már a csatornázottság is közel 80 százalékos volt, és a nemrég épült új szennyvíztisztító telep a megfelelő tisztítást, illetve elhelyezést is biztosítja. Az 1999-ben befejeződött beruházás nettó aktivált költsége 509 millió forint volt. A finanszírozáshoz zárt végű kötvényt bocsátottak ki és állami céltámogatást is sikerült szerezni.
A szennyvízcsatornára kötött lakások számaránya tavaly közel 70 százalékos volt. Gyula ár- és belvízveszélyes területen fekszik; idén 16,7 millió forintból már elkészült a belvíz-védekezési terv és a csapadékvíz elvezetésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány. Tavaly csaknem 190 millió forint állami támogatást kapott a város az ár- és belvízvédelemmel kapcsolatos feladatok megoldására. Belvízvédelemre 62,3 millió forint jutott. A legkritikusabb évben 69 millió forintot fordítottak árvízvédelemre és 57 millió forintot a személyes tulajdonú épületekben keletkezett károk elhárítására.
A legfontosabb fejlesztés idén a jelentős idegenforgalmi célpontnak számító fürdő korszerűsítése. Az elmúlt években elkészült egy pezsgő- és hullámmedence és felújították a közműveket. A teljes beruházás költsége 960 millió forint lesz, megvalósításához 400 millió forintos támogatást kapott a Széchenyi tervből a város. A fejlesztések között a bérlakás-építési program a második legnagyobb tétel, ezután jön a szennyvízcsatorna hálózatra fordított 160 millió forint, intézményfelújításra pedig 50 millió forint jut.
Vámos Éva
Vámos Éva