A rendszerváltás előtt a mezőgazdaságnak volt főszerepe Dabas életében, de a kilencvenes évek elején felszámolták az egyik legnagyobb foglalkoztatót, a Fehérakác Mgtsz-t, a többi jelentősebb cég pedig átalakult. A Dabasi Nyomdából a Reálszisztéma Dabasi Nyomdája lett, a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatból pedig a helyi vízmű. Privatizálták az Építőipari Költségvetési Üzemet, a Mánteleki Állami Gazdaságot és a Pest Megyei Sütőipari Vállalatot (utóbbiból lett a Dunakenyér Rt.). A munkanélküliek aránya a legrosszabb időszakban, 1993-ban 11 százalék volt, ma 5 százalék körüli. A vállalkozók száma mintegy 1100.
A külföldi tőke egyelőre nem jelent meg Dabason, pedig van egy 38,7 hektáros ipari park, amely tavaly nyerte el ezt a címet. Működtetője az önkormányzat, amely a tervek szerint idén megpályázza az infrastruktúra első ütemének kiépítéséhez szükséges 410 millió forint felét. A területből még 28,3 hektár szabad. A befektetők mentességet kapnak az iparűzésiadó-fizetés alól. Az iparűzési adó egyébként 1,7 százalékos, másfajta helyi adót pedig nem kell fizetni Dabason. Az adókedvezménynek egyébként nem feltétele az ipari parkba való település, azt egyedi elbírálás alapján adják; sem a mértéke nincs meghatározva, sem az, hogy mekkora beruházási összegtől vagy hány munkahely teremtésétől jár. Eddig két cég kapott mentességet, öt évre.
Dabas idén 3,854 milliárd forinttal gazdálkodik. Ebből 1,752 milliárd forint központi forrásból származik, 210 millió pedig a helyi iparűzési adóból folyik be. A gázközművagyon privatizációjából 378,6 millió forint jár a városnak. Idén 83 millió forintot már megkaptak, ezt elsősorban fejlesztésre fogják fordítani. Dabasnak nincs adóssága - mondta Szandhofer János alpolgármester.
A városban a mintegy 100 kilométeres úthálózat csaknem 80 százaléka el van látva pormentes burkolattal. Az önkormányzat évente átlagosan 10 millió forintot fordít útfelújításra, tavaly a belvíz miatt külön 10 millió forint állami támogatást kapott a város erre a célra a vis maior-keretből. Teljes mértékben a csatornahálózat kiépítése után fogják burkolni, illetve helyreállítani az utakat. A csatornázottság jelenleg 15-20 százalékos. A hálózat kiépítése az idén kezdődik és a tervek szerint 2002 novemberére készül el. A beruházás költsége 2,75 milliárd forint. Állami támogatás fedezi a költségek 60 százalékát. A szennyvíztisztító telep bővítése az idén fejeződik be, 307 millió forintot fordítottak erre a célra. Az összeg 40 százaléka céltámogatás. A bővítésnek köszönhetően a szennyvíztisztító kapacitása a csatornahálózat teljes kiépítése után is elegendő lesz.
Telefon, víz, gáz, villany mindenütt van. A hulladékelszállítás a város egész területén megoldott. Hamarosan megépül Dabason a regionális hulladéktároló. Az építés költsége 463,4 millió forint, ennek 80 százaléka állami támogatás. A közvilágítást tavaly 41,5 millió forintból korszerűsítették. Ami a lakásépítések ütemét illeti, tavaly 263 építési és 127 használatbavételi engedély adott ki az önkormányzat.
Az elmúlt négy évben 100-150 százalékkal emelkedtek Dabason az ingatlanárak. Egy 50 négyzetméter körüli lakótelepi lakás ára három éve 2,2 millió forint volt, most 4-6 millió forint körül mozog. Egy nagyjából 100 négyzetméteres, a város központjában fekvő családi ház ára 1998-ban 5-6 millió forint volt, most pedig 16-17 millió forint. A sári és gyóni városrészekben 9-10 millió forintért is lehet összkomfortos, 100 négyzetméter körüli alapterületű családi házat venni. A központi telkek négyzetméterára a három évvel ezelőtti 2 ezer forintról 3 ezer forintra emelkedett.
Tavaly valamivel több mint 276 millió forintot fordított fejlesztésre az önkormányzat. A legjelentősebb célok között volt a szennyvíztelep bővítése, egy szakközépiskola építésének a megkezdése, a belvízproblémák megoldása, a városi strand beindítása, az ipari terület fejlesztése és az okmányiroda építésének megkezdése. Idén csaknem 2,3 milliárd forint jut fejlesztésre. Valamivel több mint 1,5 milliárd forintot fordítanak a szennyvízhálózat bővítésére, 438 millió forintot a szakközépiskola és a diákotthon, 173 millió forintot a regionális hulladéklerakó, 19 millió forintot az okmányiroda építésére, 15 millió forintot pedig az ipari terület és a lakóövezet fejlesztésére. Mindezek mellett a tervek szerint innovációs központot alakítanak ki az egyik kúriában és kerékpárutat építenek.
Dabas életében egyelőre nem játszik fontos szerepet az idegenforgalom, de mivel klasszicista stílusú nemesi udvarházak tucatjai találhatók a városban és sokakat vonz a tájvédelmi körzet és a gyóni strand is, az önkormányzat úgy véli, érdemes lenne a turizmussal foglalkozni. A távlati tervekben szerepel a kúriák felújítása és a strand fejlesztése. Mivel jelenleg csak motelekben, panziókban, kollégiumokban lehet megszállni, az önkormányzat vállalkozókat keres szállodaépítésre.
V. É.
Vámos Éva