Nem külön kedvezményeket kell adni, hanem általában kell vállalkozásbarát környezetet teremteni – mondja Wittinghoff Tamás polgármester. Ez a filozófia a gyakorlatban is visszatükröződik: Budaörsön a helyi adó mértéke 2000 óta 1,7 százalék, ami a környéken a legalacsonyabb. 1996-tól nem kellett nem kellett helyi iparűzési adót fizetniük azoknak a vállalkozóknak, akiknek forgalma nem érte el az 5 millió forintot, 2002-től kezdve pedig ezt a határt 20 millió forintra emelték. Az építményadó mértéke 150 forint és 500 forint között mozog négyzetméterenként. A beépítetlen belterületi telkek után 1200 négyzetméterig nem kell adót fizetni. Idegenforgalmi adó a tavalyi év márciusa óta nincs.
Arról persze lehet vitatkozni, hogy mennyiben emiatt, az elmúlt években olyan cégek települtek Budaörsre, mint például a Pannon GSM, a Vivendi, a Tetra Pack, az Opel, a Parmalat, a BAT, a Tchibo, a Metro, az Agip, a Cap Gemini. Csaknem minden hipermarket megtalálható a városban: van Auchan, Tesco, baumax-x, Ikea, Media Markt, Electro World. Még az idén elkezd működni a Terradom irodaépülete és a tervek szerint hamarosan új áruházat nyit itt a Praktiker. A működő vállalkozások száma a budaörsi kistérségben meghaladja a 13 ezret. Tavaly 209 társaság kezdett működni Budaörsön. A rendszerváltozás után a munkanélküliségi ráta 10 százalékos volt, ma viszont csak 3 százalékos. Budaörsön ipari park is van. Az ISC 55 hektáros területén 86 cég működik, az itt befektetett tőke értéke mintegy 5-6 milliárd forint. Mostanra a park 75 százaléka megtelt. Az ide települők plusz kedvezményeket nem kapnak, de a park működtetői szaktanácsadással segítik a munkájukat.
A város bevételei 1992 és 1997 között 869 millió forintról 2,802 milliárd forintra nőttek. 2001-ben a költségvetés főösszege 4,9 milliárd forint volt. Helyi adóból 4,5 milliárd forint folyt be, iparűzési adóból 3,9 milliárd forint. A tervek szerint idén iparűzési adóból 3,45 milliárd forint folyik majd be, építményadóból pedig 285 millió forint. A bevételek – a pótlékokkal és a bírságokkal kiegészülve – meghaladják a 4 milliárd forintot. A tavalyi év végén megkapta a város a gáz-közmű vagyon privatizációjából neki járó összeget: mintegy 107 millió forintot készpénzben és 157 millió forintot államkötvényben.
2001-ben a költségvetés 698 millió forintot vont el normatíva-megvonás címen a településtől. Ezt a város képviselőtestülete egyébként alkotmányellenesnek tartotta, ezért – néhány más város képviselőtestületével együtt – két éve azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy semmisítse meg a költségvetési törvény erre vonatkozó részét. A kérést az Alkotmánybíróság – az egyik bíró különvéleménye mellett – elutasította. Amellett a város az elmúlt négy évben egyetlen fillér támogatást sem kapott, pedig a például a város határában lévő védett keserűvíz-források kiaknázásához az önkormányzat saját erejéből nem tud hozzáfogni. A város saját bevételei a költségvetésen belül elérik a 90 százalékot. Pedig szükség lenne a forrásokra: a polgármester szerint több tízmilliárd forintos fejlesztésekre lenne szükség a városban.
Az önkormányzat 1990-től csaknem 2 milliárd forintot költött az infrastruktúra fejlesztésére – az út – és csatornahálózat hossza például az 1994 előttihez képest megduplázódott, de ez még nem elég. A csatornahálózat kiépítettsége 62 százalékos, a burkolt utak aránya 45 százalék. A gáz-ellátottság 70 százalékos. A néhány éve átadott, 300 millió forintból megépült egészségügyi központ valamint a 220 millió forintos beruházással készült sport-és szabadidőcentrum európai színvonalú. Az elmúlt időszakban közel 500 millió forintot költött az önkormányzat az oktatásra. A pedagógusok bérének növelésére idén mintegy 260 millió forintot fordítanak. Az intézményhálózat fejlettsége megfelelő: az óvodák, iskolák és bölcsődék fel vannak készülve arra, hogy a város megnövekedett lakosságát is megfelelő színvonalú szolgáltatással lássák el. 260 millió forint ráfordítással 60 férőhelyes új bölcsőde épül. Szociális bérlakást egyelőre nem tudott építtetni az önkormányzat, bár arról még nem mondtak le, hogy belátható időn belül legalább ötvenet megvalósítsanak. A főútvonal rekonstrukciója keretében első lépésként a Városházánál mintegy 200 millió forintból körforgalmat alakítottak ki. Meg fogja könnyíteni az itt lakók életét, hogy május 1-től BKV-busz jár majd a lakótelepről Budapestre az autópályán – a város lakosságának a fele ezen a módon utazhat. Az önkormányzatnak ez valamivel több mint 40 millió forintjába került.
Egyre többen költöznek egyébként Budaörsre: a lakosság száma évente 4-500-zal nő. Egyre nagyobb az aktív korú népesség aránya. Pedig az ingatlanárak magasak: a lakótelepen 9-10 millió forintba kerül egy 50 négyzetméter körüli lakás. A családi házak négyzetméterára 150-200 ezer forint között van, de a luxus kivitelűeké akár a 400 ezer forintot is elérheti. Az összközműves telkek négyzetméterára meghaladja a 100 ezer forintot.
Ami a további fejlesztési terveket illeti, a következő éveken kiemelt fontosságú lesz a város stabil gazdálkodásának a megőrzése, Budaörs arculatának további alakítása valamint a megkezdett környezetvédelmi és infrastrukturális beruházások befejezése – mondta a polgármester. Többek között meg kell oldani a csatornahálózat kiépítését. A Máriavölgyi rész csatornázása mintegy 100 millió forintból oldható meg, aminek céltámogatás híján előre láthatóan kétharmad részét az önkormányzat fogja fizetni. A Törökugrató csatornázása 3-500 millió forintba kerülne. Céltámogatást igényelt ugyan a város, de eddig nem kapott. Háromszáz-háromszáz millió forintba fog kerülni a Petőfi Sándor utcai és a Károly király utcai csomópont megépítése. A megvalósításra váró projektek között szerepel Budaörs Budapest felé eső részén fekvő utcáinak aszfaltozása, a járda rendbetétele, az árkok megszüntetése és a csapadékvíz elvezetése zárt rendszerben. Rehabilitációs terv van a Templom tér rendbehozatalára – ehhez a következő néhány évben egyébként csaknem 1 milliárd forintra lenne szükség. A sort persze még hosszan lehetne folytatni: idővel rekonstruálni kellene például a lakótelepi házakat illetve teljes egészében helyre kellene állítani a régi városközpontot. Forrást azonban csak az jelenthetne, ha sikerülne pályázati lehetőségeket felkutatni.
Ami az idei fejlesztései terveket illeti, idén várhatóan valamivel több mint 655 millió forintot tudnak erre a célra fordítani. Ebből csaknem 332 millió forint jut út- és járdaépítésre, 147 millió forint intézményi beruházásra, 65,5 millió forint intézményi beruházásra. A szennyvízcsatorna építésére 50 millió forintot tudnak fordítani, a közvilágítás fejlesztésére 25 millió forintot, parképítésre 36 millió forintot.
V. É.
Vámos Éva