Szász Judit

Tiziano a hab a születésnapi tortán

Géniuszok és remekművek kiállítássorozattal ünnepli centenáriumát a Szépművészeti Múzeum. Első – Tizianónak szentelt – tárlatára a londoni National Gallery is kölcsönadott egy több mint 8 milliárd forintra biztosított remekművet.

A vonóskirály újra Budapesten

Roby Lakatos hegedűművész – aki Bihari Jánosnak, a világhírű cigányzenésznek a leszármazottja – eddig még csak két koncertet adott Magyarországon. Most a Zeneakadémia nagytermében december 17-én este fél nyolckor lép a magyar közönség elé a Liszt Ferenc kamarazenekarral együtt. Számos helyen játszott már, Ausztráliától Japánig, Európától a Távol-Keletig sok lelkes rajongót szerezve virtuóz muzsikálásának. Roby Lakatost dinamikája és különleges vonótechnikája miatt gyakran az ördög hegedűseként emlegetik, amely megtisztelő cím egykor Paganininek járt ki. Roma örökségként nyert tehetségét – klasszikus tudással felvértezve – a dzsessz virtuóz és mindig friss technikájával és mentalitásával fűszerezi. Első korongja Lakatos, második Live From Budapest címen jelent meg, albumait a Deutsche Grammophon és az Universal lemezkiadó adja ki.

Nyári termésből téli szüret a malomban

A ferencvárosi malomban újonnan nyílt galéria mutatja be Fehér László legújabb munkáit. A hagyományos szürke, fehér és feket színek most a piros alá játszanak, azt hangsúlyozzák.

Te rongyos élet!

Formát akar bontani Makovecz Anna: sátrat állított föl rongyszőnyegeiből, benne egy csobogóval, tájképeivel pedig falusi idill hangulatát próbálja kelteni az egyik belvárosi kiállítóteremben.

Pöttyön pötty

A festő-fotós-filmes Hegedűs 2 László pályafutása elmúlt harminc évéből látható válogatás az Ernst Múzeumban. A művész kedvenc formája, a kerek – pöttyök, foltok, gombok – önmagába visszatérő alakzata szerint fejleszti és fejezi ki világlátását.

Megjelent az első magyar kiadású dzsessz-dvd

A nemzetközi dzsesszkörökben divattá vált, hogy egy-egy nagy sikerű koncertet dvd-n örökítenek meg, így a pillanat hevületében formálódó, a közönséggel együtt pulzáló zenének a hatása alá kerülhet az is, aki esetleg – például a borsos belépők miatt – nem élvezhette a helyszínen az előadást. Magyarországon azonban csak október közepén került a boltokba az első magyar kiadású dzsessz-dvd, mégpedig a koncertszervező Sambosi Bt. jóvoltából. A felvétel a világhírű zenészekből álló négyes fogat – Tony Lakatos, Oláh Kálmán, Ron McClure és Adam Nussbaum – Művészetek Palotájában adott májusi hangversenyéről készült. A koncertből nyolc szám került fel a dvd-re, ezek főleg Tony Lakatos és Oláh Kálmán szerzeményei, de hallható egy Cole Porter (Everything I love)- és egy-egy Johnny Green- és Jimmy van Heusen-szám is. Oláh Kálmán még csak 35 éves, de már nagyságként jegyzik a zenészvilágban. Társai, a Grammy-díjas dobos Nussbaum és a bőgős McClure Oláh zongorajátékát ritmusszekciójukkal kiemelve kiváló színvonalat hoztak, ami nem csoda, hiszen a legelismertebb tengerentúli stúdiózenészek közé tartoznak. A népszerű szaxofonos, Tony Lakatos vendégként emelte a koncert fényét.

Novemberi koncertek a Művészetek Palotájában

Az év vége előtt általában még jobban felpezsdül az amúgy sem langyos lábvíznek számító pesti hangversenyélet. Európa egyik legkiemelkedőbb akusztikájú termében, a Művészetek Palotájában kialakított Nemzeti Hangversenyteremben novemberben többek között Al di Meola, Rost Andrea és Snétberger Ferenc ad koncertet. A dzsessz-gitárvirtuóz amerikai-olasz di Meola november 4-én, este nyolc órakor – idén is – Horgas Eszter fuvolaművésznővel lép föl Budapesten. A szemüveges mestert ezek szerint megragadta a szőke zenei ciklon – sok pikírt megjegyzést is kiváltó – felfogása a különféle művészeti utak egybecsomózásáról, amelyet cross overként emlegetnek. A klasszikus hagyományok felkentjei szinte kiátkozzák ezért a dekoratív művésznőt, felróva neki, hogy így aprópénzre váltotta a „nagyok” áhítatra méltó művészetét. Horgas Eszter szerint ugyanakkor ha a képzetlenebb tömegek is élvezik, amit csinál, ha a könnyedebb, slágerré vált művek feldolgozása becsalogatja az úgymond nem vájtfülűeket is a koncerttermek kifinomult világába, akkor a cross overnek nyert ügye van. És adu ásza ehhez a véleményhez és produkcióhoz most nem más, mint a földkerekség egyik legelismertebb gitárművésze. Három nappal később, november 7-én este fél nyolckor egy világszerte mindenhol szívesen látott csillag teszi tiszteletét Magyarországon: Rost Andrea. A hajdani kőbányai orvosírnok, a Metropolitan és a Scala ünnepelt szoprán énekese most operettestet ad az Operaház zenekarával a Művészetek Palotájában. Hogy milyen szinten érti ezt a nagyszabású, mindig tuti sikert hozó műfajt, azt láthatták azok, akik a nyári Domingo-fellépésen élvezték ennek a kis törékeny hölgynek a zenei mókázását. November 12-én megint gitárdallamok csendülnek föl este nyolckor: Snétberger Ferenc, az évtizedek óta Németországban élő gitáros lép fel tavaly alakult triójával. A friss, Nomad című lemezüket mutatják be, ám Snétberger egyedül is olyan ötvözetét nyújtja mindig a flamenco, dzsessz, szamba és klasszikus zenének, hogy koncertjei vastaps-ráadás-vastaps-ráadás, majd lábdobolós őrjöngés sorrendjében érnek véget. A csendes és fénylő mosolyú, kis, vékony, fekete férfin mindig látszik, hogy ha ínhüvely és egyéb fizikai gátak nem lennének, hajnalig muzsikálna elragadtatottan.

Tizenöt éve vadászik kincsekre az MKB Bank

Az idén 55. születésnapját ünneplő MKB Bank Rt. elmúlt másfél évtized alatt létrehozott képzőművészeti gyűjteményének legszebb darabjai A látható kincs címmel az Andrássy úti Kogart Házban tekinthetők meg. Nem lehet véletlen a helyszínválasztás, hiszen a felújított palota egy befutott bankár, Kovács Gábor tulajdona és művészeti alapítványának székhelye. A rendezvény jelzi, hogy talán már Magyarországon is eljött az az idő, amikor a tehetős magánszemélyek és a még gazdagabb pénzintézetek a honi festészet támogatását nem alamizsna odadobásával, hanem átgondolt gyűjtőmunkával, állagmegóvással és kiállítási lehetőségek felkutatásával, illetve biztosításával oldják meg. Az MKB vezetése, látva a múzeumok szűkös anyagi lehetőségeit – ami a magyar festőzsenik jelentős műveinek elvesztését, külföldre vándorlását is maga után vonhatja –, 15 éve kezdte el felvásárolni a nemzeti kultúra értékes és mindenképpen megmentésre méltó kincseit, majd azokat tartós letétbe helyezte a Magyar Nemzeti Galériánál, biztosítva a művek megtekinthetőségét is. Erre jó példa Székely Bertalan Csónakázó szerelmesek és Barabás Miklós Egy utazó cigánycsalád című remeke. A klasszikus érték iránti fogékonyság – a most látható mintegy 120 kép és szobor alapján – a XIX. századtól egészen a napjainkig ível, a bank vételre méltónak találta többek között Alföldi Róbert Kanapén Hever-Ő című képét is. Nem a minden aukción visszaköszönő, biztos befutó nevekre specializálódtak, hiszen olyan művészek is – néha egész tágas – teret kapnak a Kogart Ház termeiben, akikről nem sokat hallani: Ziffer János például több képével és egy róla alkotott arcmással van jelen, s K. Csíkos Amália nevét vajon hányan hallottuk eddig? Természetesen azok „a legek” is ott lógnak a falakon, amelyek jelzik, hogy nemcsak a sznob kivagyiság, de a valóban tökéletes tudás csiszolta tehetség röpítette fel őket a súlyos tízmillió forintok vágyott magasságába. Így Csók Istvántól gyönyörű, dúsan burjánzó-virágzó csendéletek, hamvas barackszirmos ágakat megörökítő festmények, Szőnyi Istvántól meg az unhatatlan zebegényi Duna-táj hol pászmányos napsütésben, hol esőfelhők gyöngyházában, hol asszonyokkal színesített képeken látható. Ott van mellettük a vízpartok másik nagy szerelmesének, Egry Józsefnek balatoni mítosza is: a párába burkolózó alkotások igazi odaadást sugároznak. Az e hangulatokból szőtt lebegést Mattis-Teutsch vörös-kék-zöld vonásai nagy erővel tépik szét – ha odasétálunk műve elé. Többen megörökítették – Zifferen kívül – a híres festőiskolát dajkáló erdélyi Nagybányát: toronnyal, virágos erkélyről, parkban szemlélődve. Fényes Adolf kisméretű alkotása mellett, amely a szokott sötétes árnyalatú, egy másik komorra színezett, nagyobb festmény függ, amely a tragikus sorsú kiadótulajdonos-festőzseniről, Farkas Istvánról vall. Az egyik látogató megjegyezte, hogy depresszióra hajlamos lehetett a festő – volt is oka rá, hiszen Párizsból hazajött, hogy itthon alkosson, igazgassa Herczeg Ferencet is alkalmazó kiadócégét, és hogy „le ne késse az auschwitzi vonatot” 58 évesen. Több festő halálozási dátuma is 1944. A kortárs művek között a XX. század második felének mágikus, bukott angyala, Kondor Béla több szép alkotása is látható, például a finoman színezett Veronika kendője című. Bálint Endre mindent elnyelő mélységű, vakító kék szemmel ábrázolta portréján azt az őrültséget, amely valaha fura színű cédrusokká, öreg bölcsekké transzformálódott Csontvárynál. Ef Zámbó vörhenyes macskájához passzított szobabelsője, Mazzag István hatalmas, örvénylő, szinte mindent magába szippantó tulipánszirmai, Fehér László fényjátéka, Barabás Márton faképei a mostról mesélnek, a banknak a legmodernebbek felé nyitó érdeklődéséről. A „gyűjtögető életmód”, a kincsvadászat nem áll le, az árverések fel-felbukkanó páratlanságai tovább gyarapíthatják a most is tekintélyes kínálatot. (A tárlat november 27-ig látogatható.)

A magyar festészet megmutatja magát

Idén immár negyedik alkalommal – október 15–18. között – összesen 37 helyszín és száznál több résztvevő ünnepli a magyar festészet napját. A vásznak és alkotóik nagyszabású fesztiválja Bráda Tibor festőművész ötlete nyomán jött létre. A szervezők reményei szerint sikerül olyan hagyományt teremteniük, mint a Supka Géza ötletéből már 76 éve létező könyvhét. A kortárs magyar képzőművész-társadalom először 2002-ben fogott össze – félretéve a művészeti, valamint politikai és emberi villongások okozta sértettséget, bezárkózást – annak érdekében, hogy megmutassa magát a nagyközönségnek. Most nemcsak Budapest, hanem Debrecen, Keszthely, Miskolc, a siklósi vár, Sopron, Szeged és Szigetszentmiklós is csatlakozott a nagyszabású rendezvényfolyamhoz. A hivatalos megnyitót 15-én este tartják az Olof Palme Házban, ahol a kiállítás mellett színházi előadás is lesz, Atlasz Gábor kifejezetten ez alkalomra írt darabjának ősbemutatójával. Tizenötödikén a Váci utcai Csók Galériában Látomás és indulat a festészetben címmel rendeznek kiállítást külföldön élő művészek – Lakner László, Méhes, Hantai – munkáiból. Október 18-a, Lukács napja a legfontosabb dátum: Szent Lukács ugyanis a művészek védőszentje, ezért is időzítették ekkora az eseménysorozatot. E napon a Művészetek Palotájában a hetven év feletti nagyok – így Orosz János, Deim Pál, Sváby Lajos, Kokas Ignác – alkotásai láthatók Doyenek címmel, és az alkotók leróják tiszteletüket a nemrég elhunyt három mester, Mácsai, Bényi és Drégely László előtt is.