Napi Gazdaság

Az ügyfelek 35-40 százaléka kapja ingyen a pénzét

Az MTI által megkérdezett bankok ügyfeleinek 35-40 százaléka igényelte az ingyenes készpénzfelvételt a január 20-i határidőig, többségük a bankfiókokban tett nyilatkozatot. Az Erste Bank ügyfeleinek több mint 40 százaléka adta le a nyilatkozatát, az igénylési időszak utolsó napjaiban megnőtt az érdeklődők száma, de emiatt nem volt fennakadás a a fiókokban. Hozzávetőleg az egyharmaduk vette igénybe a netbanki felületet. A Budapest Bank ügyfeleinek 35 százaléka nyilatkozott a díjmentes készpénzfelvételről, közülük 70 százalék valamelyik bankfiókban, a fennmaradó 30 százalék online. Az OTP Bank konkrét adat helyett csak annyit mondott, a számlavezetők jelentős hányada élni fog a lehetőséggel, háromnegyedük hagyományos módon igényelte a díjmentes szolgáltatást. A K&H üzleti titokra hivatkozva csupán annyit közölt, ügyfelei közül egyelőre néhány tízezer főt mozgatott meg a havi két pénzfelvételre vonatkozó program.

Túl kevés csaló cégvezért tiltanak még mindig el

Tavaly már több mint 3100 tagja volt az eltiltott cégvezetők nem túl patinás társaságának. Az Opten szerint ez viszonylag kis létszám, a húszezer felszámolási eljárás többségében elsikkadnak a stiklik. Szabály van, talán túl sok is.

Tovább csökkent a magyarországi csődkockázat 2013 végén

Tovább csökkentek 2013 negyedik negyedévében Magyarországon az államcsőddel kapcsolatos kockázatok − derül ki az S&P Capital IQ piaci adatelemző szerdán közzétett felméréséből. Ez a változás megfelel a globális trendnek: a világpiacon uralkodó kedvező hangulat miatt a cds-mutatók nemzetközi viszonylatban összességében 9,5 százalékkal csökkentek az előző három hónaphoz képest. A harmadik negyedéves listán hazánk még a 20. helyet foglalta el, az októbertől decemberig tartó időszakban azonban javult a helyzet, 257 bázispontos cds-felárával már a 22. A kumulált csődkockázati valószínűség szerint változatlanul Argentína a világ legkockázatosabb országa, Venezuela, Ciprus, Ukrajna és Pakisztán követi a sorban. Míg Argentínában 66,3 százalék, addig a világ legbiztonságosabb országában, Norvégiában mindössze 1,3 százalék az államcsőd kockázata, de 2013 negyedik negyedévében három százalék alatti eredménnyel zárt Svédország, Finnország, Dánia, Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is.

Főleg az ártámogatás számíthat Brüsszel érdeklődésére

Több száz beszerzési tárgyból áll várhatóan a paksi bővítés. Az eljárás egyes részei előreláthatóan nemzetbiztonsági jelentőségűek lesznek, így korlátozott lehet a brüsszeli beleszólás tere; leginkább a leendő ártámogatási rendszer számíthat vizsgálatra.

Távközlési szolgáltatást szerezne be az MTVA

Vezetékes hang távközlési szolgáltatások beszerzésére írt ki pályázatot a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA). A Közbeszerzési Értesítőben most megjelent felhívás szerint a nyertes a következő 48 hónapban 60 ezer perc belföldi vezetékes távközlési szolgáltatást nyújthat, ami kétszáz százalékkal növekedhet az opciónak köszönhetően. A győztes 15 ezer perc (ami szintén kétszáz százalékos opciót tartalmaz) belföldi és 12 ezer perc nemzetközi mobilhívást is elvihet. A pályázati felhívás három ISDN30, harminc ISDN2 és 65 analóg vonalat is magában foglal. Az a vállalkozás tekinthető alkalmas jelentkezőnek, amelyik a megelőző három évben legalább három, összesen legalább nettó tízmillió forint értékű, különböző felhasználó részére végzett, vezetékes hang távközlési szolgáltatás nyújtása tárgyú referenciával rendelkezik. Nem követelmény, de a közös részvételre jelentkezőknek egyetemleges felelősséget kell vállalniuk a szerződés teljesítésére.

Felpörgette a piacot 2013-ban a földforgalmi törvény

Az elmúlt év első három negyedévében jelentősen, 11,6 százalékkal növekedtek a hazai termőföldárak, 2012-höz képest pedig reálértéken is drágult a föld − derült ki az FHB Bank termőföldindexéhez készített elemzésből. A termőföldindex értéke így a 2000-ben rögzített 100-hoz képest tavaly elérte a 255,6-ot.

Politológusok szerint kampánytéma a bővítés

Kiemelt politikai és kampánytéma lesz a következő hetekben, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin megállapodása nyomán az orosz Roszatom végezheti a paksi atomerőmű bővítését − mondta lapunknak Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. A megállapodás formailag nem államközi szerződést, hanem több magánjogi szerződést jelent, amelyeket teljes egészében az elemző szerint nem fog megismerni a nyilvánosság. Az ügy − állítja Juhász − túlmutat az atomerőmű és a költségek kérdésén, és összefügg az Orbán-kormány keleti nyitást hangsúlyozó külpolitikai orientációjával. Mint mondta, az unióval számos konfliktust vállaló magyar kormánynak évek óta törekvése, hogy elnyerje valamely keleti nagyhatalom támogatását, a mostani megállapodás azonban önmagában nem jelenti Magyarország orosz érdekszférába való visszakerülését, de kétségtelenül ebbe az irányba tett lépésnek tekinthető. A téma − tette hozzá − belpolitikai szinten azért lehet kockázatos, mert a kérdés a kormánypárt szavazótáborát is megosztja.

A részleteken múlik a paksi beruházás megtérülése

Egyelőre a részletek ismeretének hiányában nehéz megbecsülni, hogy milyen megtérüléssel számolhat a paksi atomerőmű nemrégiben bejelentett bővítése. Egyes vélemények szerint a mostaninál drágább lesz az új blokkokkal termelt áram, de van, aki azt hangsúlyozza, hogy a létesítmények az eddig megismert keretfeltételek mellett versenyképesek lesznek.

Adóelkerüléssel vádolták a francia McDonald'sot

Határozottan cáfolta a McDonald's France a L'Express értesülését, miszerint 2009 óta mintegy 2,2 milliárd eurónyi jövedelme után nem fizette meg a társasági nyereségadót Franciaországban. Az amerikai gyorsétteremlánc leányvállalata közleményében megerősítette: a francia adóhatóság emberei tavaly októberben megjelentek Párizs közeli székhelyén, ez azonban a menetrendszerű ellenőrzés része volt. A L'Express-médiacsoporthoz tartozó L'Expansion honlapján az jelent meg − forrás megjelölése nélkül −, hogy az adóellenőrök olyan gyanúval vizsgálódtak, amely szerint a McDonald's France 2009 óta svájci, illetve luxemburgi érdekeltségeinél rejtette el jövedelme egy részét, évi 330 milliótól 650 millió euróig terjedő összegben. A McDonald's France-csoport, illetve a hozzá tartozó 314 franchise-egység teljes egészében lerótta adókötelezettségeit a francia államnak − emelte ki a cég a Reuters szerint −, a teljes összeg 2009 óta mintegy egymilliárd euróra rúg. Bernard Cazeneuve francia pénzügyminiszter nem volt hajlandó kommentálni, hogy volt-e bármilyen adóhatósági fellépés a McDonald's ellen, csak annyit mondott a France Info rádiónak, hogy egész arzenál áll rendelkezésükre az adócsalás, illetve -optimalizáció elleni harcban.