Túl kevés csaló cégvezért tiltanak még mindig el

A múlt év végén több mint 3100 volt azon magánszemélyek száma, akit a bíróság eltiltott a cégvezetéstől. A szám évről évre emelkedik, de még mindig nem túl jelentős, főleg azzal összevetve, hogy évente 15−17 ezer cég kerül felszámolás alá. Persze nem minden felszámolási eljárás mögött van bűncselekmény − egy besokallt hitelező, egy piaci mélypontot túl nem élő vagy legfontosabb vásárlóját elveszítő cég tisztességes működés mellett is felszámolás alá kerülhet. Az ugyanakkor biztosan állítható, hogy sokan kibújnak a szabályok alól.
Általánosságban szigorodnak a cégek működtetésével, tulajdonosaival, vezetőivel és az ő felelősségi köreikkel kapcsolatos szabályok. Ezek ugyanakkor nem egységesek, egyszerre több jogszabály is foglalkozik a témával. Vagyis egy cégen belüli rosszhiszemű ügylet megítélhető a cégtörvény, a csődtörvény, a büntető- vagy a polgári törvénykönyv szerint is, s ezek egymástól teljesen függetlenek. Vagyis hiába ítéli el a polgári bíróság a csaló cégvezetőt, attól még nem megy börtönbe − ehhez külön büntetőeljárás is kell. A cégtörvény szerinti visszaélés pedig nem jelent jogosultságot kártérítésre.

Cégvezetéstől eltiltani egy magánszemélyt bírói ítélettel lehet, ami jellemzően egy büntetőjogi feljelentés és eljárás eredménye. Feljelentést tehet az érintett cég felszámolója, de akármelyik sértett hitelező vagy ügyfél is. Ez azonban még nem jelent sokat. Az Opten céginformációs szolgálat szerint nagy szükség van a szigorításra, ugyanakkor a mostani rendszer nem túl hatékony. Egyrészt a szétaprózott jogszabályi környezet miatt sem könnyű végigvinni egy ügyet, arról nem is beszélve, hogy kapacitás sincs rá.

Évente húszezer felszámolást egyszerűen nem követhet ennyi büntetőeljárás, s a gazdaság szereplőinek − akiknek elvben a feljelentést kellene intézniük − nincsenek megfelelő jogi ismereteik. Az is benne van a pakliban, hogy a pórul járt hitelezőnek már sem ereje, sem kedve nincs egy évekig tartó ügy végigviteléhez. A legsúlyosabb esetekben eljut a rendszer addig, hogy a csalókat eltiltják − ha például az adóhatóság tesz feljelentést, illetve a rendőrség, ügyészség veszi kezébe az ügyet.

Ez is haladás, de még mindig nagy károkat okoz, hogy a stikliket simán meg lehet úszni. Nem az a gond, hogy egy három évre eltiltott személy helyére jön másik hat, hanem hogy a problémás esetek jelentős része eleve nyilvánosságra sem kerül. Ebből a szempontból a Ptk. új rendelkezése is apró lépés lesz − márciustól a cégvezetőket személyesen is felelőssé teszi a cégnél elkövetett visszaélések esetében. Lesz, akiket visszatart, de az igazán komoly "játékosok" továbbra is megtalálják a módját a visszaéléseknek.

Szerző: F. Szabó Emese