Az Enloyd bérfelmérése szerint 2026-ban tovább emelkedtek a bérek Magyarországon: a szakemberek és vezetők bruttó átlagfizetése havi szinten már 1 049 828 forintot ér el. Ez 7,5 százalékos növekedést jelent a tavaly mért 976 585 forinthoz képest.
A gyártás és logisztika területén ugyan alapvetően stabil maradt a foglalkoztatás, de a dinamika érezhetően megtört: a mérnöki szegmensben mindössze 2,4 százalékos bérnövekedést mértek, miközben a logisztikai és beszerzési pozíciókban 6,8 százalékos emelkedés látszik. Ez utóbbi még mindig a keresettebb területek közé tartozik, de a korábbi évekhez képest visszafogottabb bérversenyre utal.
Nőttek a fizetések, de az infláció sokat elvitt
Az IT-szektorban a korábbi évek erőteljes bővülését lassulás váltotta fel: több területen gyakorlatilag megállt a bérdinamika, és a növekedés jellemzően 2,5–4 százalék közé szorult. A piaci korrekció a kereslet normalizálódásával és a nemzetközi techszektor lassulásával párhuzamosan jelent meg.
Ezzel szemben a pénzügyi szektor továbbra is aktív maradt, még ha itt is érzékelhető a tempó mérséklődése. A területen 5,4 százalékos átlagos bérnövekedést mértek a 2025-ös szinthez képest, miközben tovább erősödött a kereslet a digitális és adatvezérelt kompetenciákkal rendelkező szakemberek iránt.
Magyarországon az Európai Unió (EU) átlagnál magasabb infláció visszafogta a reálbérek növekedését, így azok összességében alacsonyabb szinten maradtak. Ez Lengyelországhoz viszonyítva különösen látványos: míg öt évvel ez előtt a bérek hasonló szinten voltak, ma már a lengyel piacon körülbelül 20 százalékkal magasabbak a fizetések, a magyar bérekhez képest – ez derül ki az Enloyd országos bérfelméréséből.
Magyarországot jelenleg ciklikus lassulás és strukturális munkaerőhiány jellemzi, amely a gyengébb gazdasági növekedés ellenére is tartós bérnyomást eredményez a vállalatok számára.
Az uniós források felszabadulása várhatóan több szektorban is látható eredményt hozhat, különösen a beruházások, az infrastruktúra-fejlesztések és a vállalati növekedés terén. Ez azonban nagymértékben függ attól, milyen ütemben és hatékonysággal sikerül lehívni a forrásokat.
Kedvező gazdasági környezet esetén a GDP-növekedés a következő évben akár a 4 százalékot is elérheti – közölte Artur Skiba, az Enloyd & Antal elnök-vezérigazgatója.
A tavalyi évet a kihívások, visszafogottság és az alkalmazkodás jellemezte. A gazdasági bizonytalanság miatt a vállalatok többsége óvatos beruházási politikát folytatott: elsősorban a költségcsökkentő és hatékonyságnövelő fejlesztések kerültek előtérbe, miközben a nagyobb kapacitásbővítések háttérbe szorultak – véli Nád Tamás, az Enloyd országmenedzsere.
A foglalkoztatottság továbbra is magas maradt Magyarországon, bár a foglalkoztatottak száma enyhén csökkent, de az EU-s átlagnál kisebb mértékben. A cégek a bizonytalan környezetre reagálva egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a munkavállalók megtartására, a munkáltatói márkaépítésre és a belső képzésekre. Ezzel párhuzamosan nőtt a fluktuáció, mivel a dolgozók könnyebben váltottak munkahelyet egy kedvezőbb ajánlat reményében, miközben az aktív álláskeresők száma inkább stagnált.
A kutatásról
A 2026-os Enloyd bérfelmérése 2025 második felétől 2026 márciusáig zajló toborzási folyamatok során rögzített fizetési adatok elemzésén alapul. A vizsgálat a legalább két év szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek és vezetők béradatait tartalmazza, akik közép- vagy nagyvállalatoknál dolgoznak, magyar vagy nemzetközi munkakörnyezetben.
Cafeteria és home office legyen
Az Enloyd kutatásából kiderült, hogy a munkavállalók számára továbbra is a versenyképes fizetés és juttatási csomag a legfontosabb szempont, ezt követi a munka–magánélet egyensúlya és a munkahelyi légkör. Emellett egyre nagyobb szerepet kap a szakmai fejlődés és az átképzés lehetősége, ami összefügg a Z generáció erősödő jelenlétével a munkaerőpiacon.
A 2025-ös év egyik meghatározó trendje a digitalizáció és a mesterséges intelligencia (AI) gyors terjedése volt. Az AI-alapú megoldások különösen a toborzásban és kiválasztásban alakították át a folyamatokat, főként a fehérgalléros munkakörökben. Mindeközben továbbra is komoly problémát jelent a mérnöki és IT-szakemberek hiánya – olvasható az elemzésben.
Az idei év fontos változása a bértranszparencia bevezetése, amely nagyobb átláthatóságot teremthet a fizetések terén, és hozzájárulhat a bérkülönbségek, különösen a nemek közötti eltérések csökkentéséhez.
A béren kívüli juttatások szerepe 2025-ben tovább erősödött a munkaerőpiacon, mivel a vállalatok a bizonytalan gazdasági környezetben egyre inkább a munkavállalók megtartására és a lojalitás növelésére fókuszáltak. A juttatások már nemcsak a meglévő dolgozók motiválásában, hanem az új munkatársak toborzásában is meghatározó szerepet játszanak, különösen a szellemi munkakörökben.
A kutatásban résztvevő munkavállalók közel 80 százaléka részesül valamilyen béren felüli juttatásban. A legelterjedtebb továbbra is a cafeteriarendszer: a SZÉP-kártya és az étkezési utalvány a válaszadók 64 százalékánál jelenik meg. Ezek a juttatások a munkáltatók számára költséghatékonyak, a dolgozók számára pedig rugalmasan felhasználható kompenzációs elemek.
Szintén fontos szerepet kapnak a teljesítményalapú ösztönzők: a szellemi munkakörben dolgozók több mint fele jogosult valamilyen bónuszra vagy prémiumra. A rugalmas munkavégzés és a home office iránti igény is tartósan magas maradt a világjárvány után. A felmérés alapján a dolgozók közel 65 százaléka számára elérhető a home office vagy a rugalmas munkavégzés lehetősége – mutat rá a kutatás.
Az egészségügyi és rekreációs juttatások is egyre népszerűbbek. Az egészségbiztosítások főként a multinacionális vállalatoknál népszerűek, de egyre több kisebb cég is bevezeti őket. De a fehérgalléros munkakörök mintegy harmadában is elérhetők már ilyen juttatások, míg a cégek ötöde sport- és rekreációs támogatást is kínál.
A változás a felső vezetőket is érintette
Buzgó Zsolt, a közép- és kelet-európai üzletfejlesztési vezető szerint az elmúlt 2–3 évben jelentősen átalakult a felső vezetői munkaerőpiac Magyarországon. Bár a foglalkoztatottság továbbra is stabil, a lassuló gazdasági növekedés és a visszafogott beruházások miatt egyre több vállalat egyszerűsíti vezetői struktúráját, összevon funkciókat vagy regionális szintre emeli az irányítást, ami csökkenti az önálló vezetői pozíciók számát. A szakember szerint a vezetői kereslet élénkülése elsősorban attól függ, hogy felgyorsul-e a gazdasági növekedés és érkeznek-e új beruházások, amelyek új szervezeti kapacitásokat és vezetői szerepköröket teremthetnek.
A magyar szellemi munkaerőpiac több szegmensben is lassulást mutat, miközben az egyes területek között markáns különbségek rajzolódnak ki – derül ki a friss béradatokból.
Összességében a piac egyre inkább kettős képet mutat: miközben a bérnövekedés üteme több területen lassul, a specializált, digitális tudást igénylő pozíciók továbbra is felülírják az általános trendeket.