A kormány új adópolitikai irányváltást készít elő, amely a nagy vagyonokra és az ezek kezelésére használt jogi konstrukciókra (különösen a bizalmi vagyonkezelésre és a magántőkealapokra) fókuszál.
Az Index cikke szerint az elmúlt években több milliárdos, részben állami megrendelésekből is megerősödött üzleti kör vagyonát olyan struktúrákba helyezte, amelyek nehezebbé tették a tulajdonosi viszonyok átláthatóságát, és egyes esetekben adózási előnyöket is biztosítottak.
Most a kormány szigorítana.
- A tervezett intézkedések egyik fő eleme egy új vagyonadó lehet, amely az 1 milliárd forint feletti magánvagyonokat érintené, évi 1 százalékos mértékkel. Bár ez elvileg a „szupergazdagokra” céloz, szakértők szerint a gyakorlatban sok középvállalkozót is elérhet, mivel a cégérték vagy ingatlanvagyon könnyen átlépheti ezt a határt az elmúlt időszak inflációs nehezítése miatt. Felmerülhet a vagyon külföldre vitele vagy átszervezése is.
- A másik kiemelt terület a bizalmi vagyonkezelés. Ez egy legális, nemzetközileg is ismert vagyonkezelési forma, de több adóhalasztási és mentességi eleme miatt viták tárgya lett. A konstrukció lehetővé teszi például, hogy a vagyon értéknövekedése bizonyos esetekben adómentesen kerüljön át vagyonkezelésbe, és később kedvezményesen jusson el a családtagokhoz. A kormány ezt részben szigorítaná vagy újraszabályozná.
A szakértők szerint a cél a nagy vagyonok koncentrációjának és az adóelkerülési lehetőségeknek a csökkentése, de figyelmeztetnek arra is, hogy a túl szigorú szabályozás torzíthatja a gazdaságot, és akár a vállalkozások külföldre költözését is ösztönözheti.
Magyar Csaba, az Okleveles Adószakértők Egyesülete alelnöke és a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője az Indexnek arról beszélt, egy több évtized alatt felépített kis- vagy középvállalkozás értéke önmagában is könnyen elérheti ezt a szintet, különösen akkor, ha jelentős piaci pozícióval vagy értékes ingatlanvagyonnal rendelkezik. Mindez úgy is megtörténhet, hogy a tulajdonos életmódja vagy pénzügyi mozgástere alapján egyáltalán nem tartozik a klasszikus értelemben vett „ultragazdag” réteghez.
Magyarországon új korszak kezdődhet a vagyonok adóztatásában, ahol a korábban „kifinomultnak” számító vagyonkezelési struktúrákat is célba vehetik, de a szabályozásnak nagyon pontosnak kell lennie, hogy ne a teljes vállalkozói körre legyen káros hatása.