Napi Gazdaság

Tovább csökkent a magyarországi csődkockázat 2013 végén

Tovább csökkentek 2013 negyedik negyedévében Magyarországon az államcsőddel kapcsolatos kockázatok − derül ki az S&P Capital IQ piaci adatelemző szerdán közzétett felméréséből. Ez a változás megfelel a globális trendnek: a világpiacon uralkodó kedvező hangulat miatt a cds-mutatók nemzetközi viszonylatban összességében 9,5 százalékkal csökkentek az előző három hónaphoz képest. A harmadik negyedéves listán hazánk még a 20. helyet foglalta el, az októbertől decemberig tartó időszakban azonban javult a helyzet, 257 bázispontos cds-felárával már a 22. A kumulált csődkockázati valószínűség szerint változatlanul Argentína a világ legkockázatosabb országa, Venezuela, Ciprus, Ukrajna és Pakisztán követi a sorban. Míg Argentínában 66,3 százalék, addig a világ legbiztonságosabb országában, Norvégiában mindössze 1,3 százalék az államcsőd kockázata, de 2013 negyedik negyedévében három százalék alatti eredménnyel zárt Svédország, Finnország, Dánia, Németország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is.

Túl kevés csaló cégvezért tiltanak még mindig el

Tavaly már több mint 3100 tagja volt az eltiltott cégvezetők nem túl patinás társaságának. Az Opten szerint ez viszonylag kis létszám, a húszezer felszámolási eljárás többségében elsikkadnak a stiklik. Szabály van, talán túl sok is.

Az ügyfelek 35-40 százaléka kapja ingyen a pénzét

Az MTI által megkérdezett bankok ügyfeleinek 35-40 százaléka igényelte az ingyenes készpénzfelvételt a január 20-i határidőig, többségük a bankfiókokban tett nyilatkozatot. Az Erste Bank ügyfeleinek több mint 40 százaléka adta le a nyilatkozatát, az igénylési időszak utolsó napjaiban megnőtt az érdeklődők száma, de emiatt nem volt fennakadás a a fiókokban. Hozzávetőleg az egyharmaduk vette igénybe a netbanki felületet. A Budapest Bank ügyfeleinek 35 százaléka nyilatkozott a díjmentes készpénzfelvételről, közülük 70 százalék valamelyik bankfiókban, a fennmaradó 30 százalék online. Az OTP Bank konkrét adat helyett csak annyit mondott, a számlavezetők jelentős hányada élni fog a lehetőséggel, háromnegyedük hagyományos módon igényelte a díjmentes szolgáltatást. A K&H üzleti titokra hivatkozva csupán annyit közölt, ügyfelei közül egyelőre néhány tízezer főt mozgatott meg a havi két pénzfelvételre vonatkozó program.

Nyilvánosságra hozzák a megállapodást

A kormány tegnapi ülésén megtárgyalta a Magyarország és Oroszország között az atomenergetikai együttműködésről és ennek keretében a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáról létrejött nemzetközi szerződést, és döntött arról, hogy minden végleges szövegű megállapodást az országgyűlés elé terjesztve nyilvánosságra hoz − közölte tegnap Giró-Szász András kormányszóvivő. A dokumentumot "a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről" január 14-én Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá.

Bejött a jóslat, alacsonyabb a deficit

Kedvező pályát írt le a magyar költségvetés tavaly − erősítették meg a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap közölt számai. Az államháztartás központi alrendszerének elmúlt év végi hiánya 929,2 milliárd forint volt, ez kétszázmilliárd forinttal kevesebb, mint a költségvetési törvényben szereplő deficit. A részletes adatok alapján a központi költségvetés 979,7 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 50,5 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig nullszaldósan zárták 2013-at. A büdzsé bevételei 1564 milliárd forinttal kedvezőbben alakultak, ugyanakkor a kiadásai is nőttek, 1933 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában.

Tavaly szinte mindenből több termett

A nyári aszály ellenére is jelentősen nőtt 2013-ban a gabonafélék, illetve valamennyi őszi betakarítású növény terméshozama, termésmennyisége − igaz, a 2012-es rekordszáraz év miatt meglehetősen alacsony bázishoz kellett viszonyítani. A KSH jelentése szerint két százalékkal nagyobb területről (1088 ezer hektár) 25 százalékkal több, mintegy ötmillió tonna búzát takarítottak be az elmúlt évben; a termésátlag 4,63 tonna volt hektáronként. A kukorica termőterülete a tavaszi vetési nehézségek ellenére öt százalékkal (1,25 millió hektár) haladta meg a 2012. évit, a magtárakba végül 41 százalékkal több, 6,725 millió tonna tengeri került. Ez hét százalékkal maradt el 2008−2012 átlagától.

Az asztalitenisz 2,7 milliárd forintot kap sportágfejlesztésre

A Magyar Asztalitenisz Szövetség 2,7 milliárd forint állami támogatást kap 2020-ig sportágfejlesztésre − jelentette be Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár. A 16 kiemelt sportág egyikeként az asztalitenisznek 2014 júniusáig 220 millió forint jut a sportág-finanszírozási keretből. Az államtitkár kiemelte, a 2,7 milliárdból hozzávetőleg egymilliárdot létesítményfejlesztésre szánnak, a legfőbb cél az, hogy minél több gyermek sportolhasson. Nátrán Roland, a szövetség elnöke hangsúlyozta, hatéves programjuk alappillére az utánpótlásbázis szélesítése. A tervek szerint az igazolt játékosok száma a múlt év végi 4164-ről 7286-ra emelkedik 2020-ra. Nátrán szerint az edzői képzésnek is hangsúlyosabb szerepet kell kapnia az asztalitenisz berkein belül, ennek a folyamatnak az első lépése, hogy ma 40 végzett sportági tréner veszi át középfokú bizonyítványát. Ezt a képzést a Magyar Olimpiai Bizottság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közreműködésével a Testnevelési Egyetemre is kiterjesztenék.

A City is maradna az EU-ban

A Brit Bankárok Szövetségét (BBA) aggodalommal tölti el a Nagy-Britannia európai uniós tagságáról indult vita, a City úgy gondolja, hogy a brit érdekeket az szolgálná, ha London szorosabbra fűzné viszonyát az EU-val. Az uniós kompetenciák most folyó vizsgálatához fűzött kommentárjában a BBA elégedett a London és Brüsszel közötti hatalommegosztással. Sőt úgy véli, hogy a brit kormánynak többet kellene tennie annak érdekében, hogy a belső piac még hatékonyabban működjön. Ennek egyik eszköze lehetne, ha több brit dolgozna az uniós intézményekben, ugyanis számuk az utóbbi években jelentősen visszaesett. Ennek két oka van. Egyrészt kezdik elérni a nyugdíjkorhatárt azok a tisztviselők, akik Nagy-Britannia 1973-as csatlakozása környékén kerültek uniós állásokba. Másrészt, mivel az ország nem tagja az eurózónának, ezért kimarad az uniós politikák egy részének a döntési folyamatából, és ez a tény csökkenti a brüsszeli karrier vonzerejét. A BBA számokkal is alátámasztja állítását. Az utóbbi hét év alatt 24 százalékkal csökkent a brit "eurokraták" száma, az összes alkalmazottnak a 4,6 százalékát teszik ki, szemben például a franciák 9,7 százalékával. Márpedig rajtuk keresztül lehetne erősíteni a közösségi politikák brit befolyásolását − véli a BBA, amely attól is tart, hogy jelentősen eltérnek a bankunióban részt vevő és a kimaradó országok érdekei − és az utóbbiak marginalizálódhatnak.

Árad a csempészett cigaretta Görögországba

A görög kormány megszorító intézkedéseinek keretében jelentősen emelte a cigaretta árát az utóbbi években, ez azonban mostanra visszaüt. A görögök negyven százaléka dohányzik, ez a legmagasabb arány Európában és a világon is az élvonalba tartozik, így majd a fél országot érinti, hogy a válság kezdete, 2009 óta több mint húsz százalékkal emelték a cigaretta árát, s ezt most további, csomagonként 5 eurócentes adóval fejelték meg. Az össznépi reagálás a feketepiaci roham volt, ahol a hivatalos ár mintegy feléért juthatnak a görögök napi füstölnivalójukhoz. A kormány becslése szerint a költségvetés évi 700 millió eurót veszít az illegális cigarettakereskedelem miatt, a pénzügyminisztérium adatai pedig azt mutatják, hogy az elmúlt két évben 11 százalékkal, 2,7 milliárd euróra csökkent a dohány utáni bevétel. A nagy dohánygyárak szerint a cigaretta feketepiaca már meghaladja a forgalom 20 százalékát, évente mintegy 4,7 milliárd becsempészett szál árasztja el Görögországot, a legtöbb Bulgáriából és Romániából érkezik.