A részleteken múlik a paksi beruházás megtérülése

A nemzetközi benchmarknál valamivel drágább lehet a paksi atomerőmű bővítése, legalábbis az eddig elhangzott maximális összegek alapján − mondta a Napi Gazdaságnak Kaderják Péter, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont igazgatója. A számok alapján az új paksi blokkok beruházási költsége 1 kilowatt beépített kapacitásra számolva 7 ezer dollár körül alakulhat (a teljes fejlesztés 3750 milliárd forintos ráfordításával, illetve 2400 megawatt teljesítménnyel számolva).

A kutatóközpont korábbi elemzései nemzetközi adatok alapján 5 ezer dolláros referenciaértékkel számoltak. Ez a brit megoldáshoz közel eső, 106 eurós megawattóránkénti ár mellett találta megtérülőnek a tervezett beruházást (10 százalékos diszkontráta mellett). Kaderják szerint ugyanakkor a megtérülés szempontjából kulcskérdés lehet, hogy miként alakul az európai klímapolitika és ehhez kapcsolódóan a széndioxid-kibocsátási egységek kereskedelme, illetve árazása. Középtávon a szén- és gázalapú hagyományos áramtermelésre stabilnak tűnő előrejelzések érvényesek, e technológiákkal a karbonköltségek nélkül a megújuló és az atomenergia sem versenyképes. A gázalapú egységek 60−80 euró közötti költségen termelik meg az áramot megawattóránként, a nukleáris költségszint − ami most 110 euró körül alakul − akkor lehet versenyképes, ha a kibocsátási egységek árfolyama tonnánként 40−60 euróra emelkedik. Az eddigi maximum a tonnánkénti árban 40 euró körül alakult, de az utóbbi években ettől jelentősen elmaradt, s a mai prognózisok is 2030-ra 10−15 eurót jeleznek előre.

Az új erőmű versenyképes lehet

Az uniós áramárprognózis 2050-re 100 és 200 euró közötti értéket valószínűsít, a paksi atomerőmű bővítésének költsége e kontextusban értelmezhető − véli Zarándy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője. Az atomerőművek működési költsége viszonylag alacsony, a legnagyobb tételt maga az építés jelenti. Ebből a szempontból elsődleges a majdani orosz hitel kamatszintje − tette hozzá Zarándy. A szakember szerint az eddig megismert keretfeltételek mellett − a piacinál alacsonyabb kamatozású, 10 milliárd eurós hitellel − amely a beruházás 80 százalékát fedezi − az új erőmű a nagykereskedelmi piacon versenyképes lehet.

Európában jelenleg komoly szabályozási anomália figyelhető meg az áram nagykereskedelmi piacán, ezért van az, hogy a tőzsdei áramár nem fedezi teljes mértékben a villamosenergia-előállítási költségeket, sőt azoknak csak kisebb részére elegendő − jegyezte meg a Századvég szakembere. Az eltérés oka, hogy a megújuló, illetve a kiegyenlítő energiát nem a tőzsdéken értékesítik, ezért alakulhatott ki az a helyzet, hogy a megawattóránként 30−35 eurós tőzsdei árhoz még 50−60 eurót adnak hozzá például Németországban (többek közt a megújulók utáni bónuszok formájában). Ez a többlet 2018-ra 70 euróra is emelkedhet Zarándy szerint. Az áram előállítási költségeinek így csak harmada jelenik meg a piacon, hosszú távon pedig ezt az anomáliát rendezni kell a szakember szerint.

Több más régiós atomerőművel kell számolni

Az itthon kieső kapacitások pótlására a következő húsz-huszonöt évben reális alternatíva lehet a nukleáris alapú áramtermelés, ez azonban csak egy a lehetséges opciók közül − véli Drucker György, az Energiainfo.hu szakportál vezető elemzője. Véleménye szerint felmerül a kérdés, hogy a meghosszabbított élettartamú jelenlegi blokkok pótlására érdemes-e a legnagyobb tőkeköltségű − nukleáris − változatot választani, amikor az elmúlt időszakban jelentősen emelkedett az atomerőmű-építések ára az egyre szigorúbb biztonsági követelmények, a komplexebb és hosszabb építési időszak miatt (gyakorlatilag nem volt olyan projekt, amelyet a vállalt határidőre és költségkeretek között tudtak volna tartani). Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy van olyan szerződéses konstrukció, amelyben biztosítható, hogy az idő- és költségtúllépés a beruházó kockázata legyen.

Az elköteleződéssel Drucker szerint lehetett volna még várni, főként ha rögtön két blokkról szól a megállapodás, erősen kérdéses ugyanis, hogy például húsz év múlva mennyire lehet majd kihasználni egy alaperőművet, hiszen 500-600 kilométeres körben nem a magyar lesz az egyetlen ilyen egység, 7-8 másikkal kell majd versenyeznie.

Hasonlóan látja Kaderják is, aki szerint az például, ha 2023−2025-re üzembe állna az első, 1200 megawatt teljesítményű blokk, komoly mértékben megemelné az úgynevezett tartaléktartási kötelezettséget (ez gyakorlatilag a legnagyobb üzemelő blokk teljesítményének megfelelő tartalék előírását jelenti, ami a mostani 500 megawattról 1200-ra emelkedne az uniós szabályok értelmében). A mostani és az új blokkok egyidejű működése az átviteli hálózat fejlesztését is szükségessé teszi majd, de nagy kérdés az is, hogy az eddig is merevnek tekinthető itthoni rendszer a két 1200 megawattos egység belépésével milyen szabályozhatósági tulajdonságokkal rendelkezik majd.

A jelenlegi ár kétszerese várható

Drucker szerint egy szivattyús tározós erőmű nélkül nehezen képzelhető el az atomerőmű gazdaságos működése, vagyis alapesetben ennek 200−400 milliárd forintos költségét is hozzá kellene adni a projekthez. Egyfajta második generációs kötelező átvételi rendszer nélkül nem kezelhetők egy új építésű atomerőmű kockázatai, ezért sem véletlen, hogy a kontinensen jelenleg marginális az új kapacitások építése − tette hozzá Drucker. A szakember egyébként úgy látja, a paksi bővítés kapcsán meglepő lenne, ha a beruházás összes költsége − konzervatív becslés alapján is − lehetővé tenne 24-25 forint alatti áramárat kilowattóránként, ami a jelenlegi paksi nagykereskedelmi ár mintegy kétszerese.

A versenyeztetés elmaradásával olcsóbb biztosan nem lett a beruházás, jóllehet a kétoldalú megállapodásokra van példa máshol is Európában − tette hozzá Drucker. Kaderják szerint akkor, amikor az atomenergia "nincs a csúcson", egy nemzetközi tendernek lehet pozitív hatása az árra, egy ilyen nagyságrendű beruházásnál pedig minden tizedszázalék forintban milliárdos tételeket jelenthet. A verseny nélküli államközi megállapodásnak ugyanakkor vélhetően a finanszírozási források oldalán lehet hozama.

Szerző: Leszák Tamás