Napi Gazdaság

A City is maradna az EU-ban

A Brit Bankárok Szövetségét (BBA) aggodalommal tölti el a Nagy-Britannia európai uniós tagságáról indult vita, a City úgy gondolja, hogy a brit érdekeket az szolgálná, ha London szorosabbra fűzné viszonyát az EU-val. Az uniós kompetenciák most folyó vizsgálatához fűzött kommentárjában a BBA elégedett a London és Brüsszel közötti hatalommegosztással. Sőt úgy véli, hogy a brit kormánynak többet kellene tennie annak érdekében, hogy a belső piac még hatékonyabban működjön. Ennek egyik eszköze lehetne, ha több brit dolgozna az uniós intézményekben, ugyanis számuk az utóbbi években jelentősen visszaesett. Ennek két oka van. Egyrészt kezdik elérni a nyugdíjkorhatárt azok a tisztviselők, akik Nagy-Britannia 1973-as csatlakozása környékén kerültek uniós állásokba. Másrészt, mivel az ország nem tagja az eurózónának, ezért kimarad az uniós politikák egy részének a döntési folyamatából, és ez a tény csökkenti a brüsszeli karrier vonzerejét. A BBA számokkal is alátámasztja állítását. Az utóbbi hét év alatt 24 százalékkal csökkent a brit "eurokraták" száma, az összes alkalmazottnak a 4,6 százalékát teszik ki, szemben például a franciák 9,7 százalékával. Márpedig rajtuk keresztül lehetne erősíteni a közösségi politikák brit befolyásolását − véli a BBA, amely attól is tart, hogy jelentősen eltérnek a bankunióban részt vevő és a kimaradó országok érdekei − és az utóbbiak marginalizálódhatnak.

Az asztalitenisz 2,7 milliárd forintot kap sportágfejlesztésre

A Magyar Asztalitenisz Szövetség 2,7 milliárd forint állami támogatást kap 2020-ig sportágfejlesztésre − jelentette be Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár. A 16 kiemelt sportág egyikeként az asztalitenisznek 2014 júniusáig 220 millió forint jut a sportág-finanszírozási keretből. Az államtitkár kiemelte, a 2,7 milliárdból hozzávetőleg egymilliárdot létesítményfejlesztésre szánnak, a legfőbb cél az, hogy minél több gyermek sportolhasson. Nátrán Roland, a szövetség elnöke hangsúlyozta, hatéves programjuk alappillére az utánpótlásbázis szélesítése. A tervek szerint az igazolt játékosok száma a múlt év végi 4164-ről 7286-ra emelkedik 2020-ra. Nátrán szerint az edzői képzésnek is hangsúlyosabb szerepet kell kapnia az asztalitenisz berkein belül, ennek a folyamatnak az első lépése, hogy ma 40 végzett sportági tréner veszi át középfokú bizonyítványát. Ezt a képzést a Magyar Olimpiai Bizottság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közreműködésével a Testnevelési Egyetemre is kiterjesztenék.

Tavaly szinte mindenből több termett

A nyári aszály ellenére is jelentősen nőtt 2013-ban a gabonafélék, illetve valamennyi őszi betakarítású növény terméshozama, termésmennyisége − igaz, a 2012-es rekordszáraz év miatt meglehetősen alacsony bázishoz kellett viszonyítani. A KSH jelentése szerint két százalékkal nagyobb területről (1088 ezer hektár) 25 százalékkal több, mintegy ötmillió tonna búzát takarítottak be az elmúlt évben; a termésátlag 4,63 tonna volt hektáronként. A kukorica termőterülete a tavaszi vetési nehézségek ellenére öt százalékkal (1,25 millió hektár) haladta meg a 2012. évit, a magtárakba végül 41 százalékkal több, 6,725 millió tonna tengeri került. Ez hét százalékkal maradt el 2008−2012 átlagától.

Bejött a jóslat, alacsonyabb a deficit

Kedvező pályát írt le a magyar költségvetés tavaly − erősítették meg a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap közölt számai. Az államháztartás központi alrendszerének elmúlt év végi hiánya 929,2 milliárd forint volt, ez kétszázmilliárd forinttal kevesebb, mint a költségvetési törvényben szereplő deficit. A részletes adatok alapján a központi költségvetés 979,7 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 50,5 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig nullszaldósan zárták 2013-at. A büdzsé bevételei 1564 milliárd forinttal kedvezőbben alakultak, ugyanakkor a kiadásai is nőttek, 1933 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában.

Nyilvánosságra hozzák a megállapodást

A kormány tegnapi ülésén megtárgyalta a Magyarország és Oroszország között az atomenergetikai együttműködésről és ennek keretében a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáról létrejött nemzetközi szerződést, és döntött arról, hogy minden végleges szövegű megállapodást az országgyűlés elé terjesztve nyilvánosságra hoz − közölte tegnap Giró-Szász András kormányszóvivő. A dokumentumot "a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről" január 14-én Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá.

Szabad kereskedelem, láncok nélkül

Aki a szabad kereskedelmen munkálkodik, egy jobb jövőn munkálkodik. Nem létezik más gazdaságpolitikai intézkedéssorozat, ami a jólétet és a fejlődést jobban segítené. A politikusok azonban mintha tudomást sem vennének erről, rendületlenül tékozolják a rendelkezésükre álló forrásokat.

Tévhitek a modern bankrendszer szerepéről

A bankok nem a megtakarításokat helyezik ki hitel formájában, valójában „a semmiből” teremtenek pénzt.

Magasabb profitra számít idén a Bosch

Növekvő nyereségességgel számol idén a Robert Bosch GmbH, főként az európai gazdaság talpra állása, illetve a korábban rosszul teljesítő napelemüzletág veszteségeinek leírása következtében − számolt be a Bloomberg. A német vállalat kamat- és adófizetés előtti eredménye (EBIT) az árbevétel 6 százalékára emelkedett 2013-ban, ami egy százalékpontos növekedés 2013-hoz képest. Volkmar Denner vezérigazgató (képünkön) szerint idén nem várhatók nagyobb változások e téren, a vállalatcsoport azonban közelebb kerülhet 8 százalékos árbevétel-arányos EBIT-céljához, amit alátámaszthat, hogy a következő hetekben gyakorlatilag teljesen felszámolja 3,7 milliárd eurós veszteséget felhalmozó szolárérdekeltségeit a cég.

Az ügyfelek 35-40 százaléka kapja ingyen a pénzét

Az MTI által megkérdezett bankok ügyfeleinek 35-40 százaléka igényelte az ingyenes készpénzfelvételt a január 20-i határidőig, többségük a bankfiókokban tett nyilatkozatot. Az Erste Bank ügyfeleinek több mint 40 százaléka adta le a nyilatkozatát, az igénylési időszak utolsó napjaiban megnőtt az érdeklődők száma, de emiatt nem volt fennakadás a a fiókokban. Hozzávetőleg az egyharmaduk vette igénybe a netbanki felületet. A Budapest Bank ügyfeleinek 35 százaléka nyilatkozott a díjmentes készpénzfelvételről, közülük 70 százalék valamelyik bankfiókban, a fennmaradó 30 százalék online. Az OTP Bank konkrét adat helyett csak annyit mondott, a számlavezetők jelentős hányada élni fog a lehetőséggel, háromnegyedük hagyományos módon igényelte a díjmentes szolgáltatást. A K&H üzleti titokra hivatkozva csupán annyit közölt, ügyfelei közül egyelőre néhány tízezer főt mozgatott meg a havi két pénzfelvételre vonatkozó program.