A későbbiek során számos közbeszerzési kérdést is felvethet a kormány elé tegnap került egyezmény a paksi bővítésről. Szakértők szerint a várhatóan akár több száz beszerzési tárgyból álló paksi eljárások bizonyos részei − nemzetbiztonsági okokra hivatkozva − kivonhatók a közbeszerzési szabályok alól. A vonatkozó kormányrendeletet tavaly nyáron módosította a kabinet éppen olyan rendelkezésekkel, amelyek megteremtik ennek lehetőségét. Teljes mentességet ugyanakkor ez sem jelent, de bizonyos körben csak olyan ajánlattevők jöhetnek szóba, amelyek szerepelnek az Alkotmányvédelmi Hivatal − nem nyilvános − jegyzékében.
A kormányrendelet szerinti speciális, ekkor már beszerzésnek nevezett eljárás alkalmazását bizonyos értékhatár felett előzetesen jóvá kell hagynia az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának. A beszerzésre vonatkozó hirdetményt a legszűkebb versenyt jelentő eset kivételével ekkor is meg kell jelentetni, de a leendő ajánlatkérő több eljárástípus közül választhat. Megfelelő érvekkel alátámasztva a verseny is kizárható, vagyis a kiíró megteheti, hogy csak egyetlen ajánlattevőt hív meg az eljárásba. Utóbbira például szerzői, illetőleg kizárólagos jogokra hivatkozva lehet példa, azonban ebben az esetben is utólagos hirdetményi tájékoztatási kötelezettség vonatkozik az ajánlatkérőre.
Bizonyos esetekben (például különösen érzékeny beszerzéseknél, illetve ha a kormány rendeletében megállapította, hogy a közösségi beszerzés szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése sérti az állambiztonságot) a vonatkozó kormányrendelet lehetőséget ad könnyített eljárás alkalmazására. Ebben az általános szabályok korlátozottan érvényesülnek és az ajánlatkérő jogosult arra, hogy egy ajánlatot kérjen be a verseny teljes körű kizárásával.
A Közbeszerzési Döntőbizottság ilyenkor is rendelkezik felülvizsgálati joggal, a nyilvánosságot azonban sok részlet szempontjából ki lehet zárni az eljárásból. Szakértők szerint a kormányrendelet ugyanakkor több homályos részt is tartalmaz, illetve több részletszabály is hiányzik. Várhatóan a paksi fejlesztés egyes részei a nemzetbiztonsági jelentőségű beszerzések körébe kerülnek (a beruházás egésze azonban nem), és ebben az esetben meglehetősen korlátozott a brüsszeli beleszólás lehetősége is.
Más a helyzet akkor, ha az állam valamilyen dotációval − tipikusan egy garantált, a piacinál akár jóval magasabb áramátvételi rendszerrel − kívánja gazdaságosabbá tenni a beruházást, ekkor ugyanis már komoly szava lehet az uniós testületnek. Nagy-Britannia atomerőmű-építése kapcsán éppen egy ilyen kérdéssel foglalkozik az Európai Bizottság, ott a francia EdF építene atomerőművet, az állam pedig jogszabályban garantálna 35 évre egy átvételi árat, aminek megítélése azonban egyelőre nem tisztázott (bár enélkül várhatóan sem a brit, sem − gazdasági elemzők szerint − a magyar erőmű nem számíthat nyereséges működésre). A bizottság ilyen esetekben − a bejelentéstől kezdődően − két hónap alatt dönt arról, hogy az állami támogatás megfelel-e az uniós szabályoknak vagy hogy részletes vizsgálatba kezd-e azzal kapcsolatban, hogy megengedhető-e a támogatás.
Szerző: Leszák Tamás
