Mayer György

Tartósan a benzin felett a dízel ára

Magyarországon az éves benzinfelhasználás mintegy 1,6 millió tonna, míg a dízelolajból 2,5 millió tonna fogy - a fogyasztás ez utóbbi szegmensben egyre nagyobb. Az nem újdonság, hogy a teherfuvarozásban egyeduralkodó a dízelüzemanyag, viszont az egyre növekvő szállítások miatt összességében ezen a területen is növekszik a felhasználás. Az igazi robbanás viszont a személyautók terén következett be - mondta a Napinak Varró László, a Mol vezető közgazdásza. Míg 1999-ben Magyarországon 4 ezer dízelautót adtak el, addig a ma értékesített évi 150 ezer személygépkocsi több mint egyharmada dízel, és ugyanez a trend figyelhető meg Európában is. Például Ausztriában az új autók 75 százaléka, Franciaországban a kétharmada dízel, és az arányok évről évre nőnek. Ezen a téren egy látványos technikai fejlődés következett be. Az európai autógyárak kiváló minőségű, megbízható, csendes üzemű dízeles típusokkal jelentek meg a piacon, az alacsony kéntartalmú üzemanyagok bevezetése pedig környezetkímélőbbé tette a dízelt, nem is beszélve a 20-25 százalékkal alacsonyabb fogyasztásról. Ez utóbbi azért is jelentősen növeli a keresletüket, mert az európai országok magas jövedéki adója miatt a kisebb fogyasztás még a 200-300 ezer forinttal magasabb vételár esetén is megéri. Az USA-ban, ahol nincs jövedéki adó, nem is terjedtek el a dízelautók. Természetesen a globális keresletnövekedésben komoly szerepet játszik a hihetetlenül megugrott kínai igény is, ami "elszívja" a többi piacról az olajat. Mindez oda vezetett, hogy megfordult a trend, és a száz éve "egyeduralkodó" benzin helyett a gázolaj lett a keresettebb termék. A finomítók pedig nem tudják kielégíteni a növekvő igényeket, vagyis a kereslet szabályozza az árakat. A piac átalakulása nyomán az európai finomítók rendkívül komoly és költséges beruházásokra kényszerülnek: a Mol két finomítójában a termelés 40 százaléka a dízel, 25 százaléka a benzin, de a modern technológia ellenére is csak évi mintegy 1,5 százalékkal lehet változtatni az arányokon - ráadásul ezt is rendkívül drága beruházások árán. Ennek ellenére a cégek meglépik ezeket: a Mol százhalombattai finomítójában évi egymillió tonnával tudták növelni a feldolgozást. Azt viszont látni kell, hogy a dízelkereslet ilyen mértékű növekedése kapcsán kiváltott fejlesztéseknek (is) köszönhetően oda az olcsó energia lehetősége: az már csak a legoptimistább szcenárióban képzelhető el, hogy a dízel ára néhány forinttal alacsonyabb legyen a benzinénél.

Nem égetnek német szemetet a mátrai erőműben

A teljes technológiai folyamatot bemutatva cáfolta Valaska József, a mátrai erőmű igazgatóságának elnöke azt a sajtóban felröppent hírt, hogy Németországból hozott bálázott hulladékot égetnének el az erőműben. A Visontán működő 930 megawatt alapterhelésű erőmű évente 8 millió tonna lignitet tüzel el és alakít át villamos energiává. Tavaly emellett 65 ezer tonna válogatott települési szilárd hulladék (döntően papír és faszármazékok) energetikai hasznosítását végezték el, ez a teljes felhasznált tüzelőanyag 0,8 százaléka. Ezek az anyagok a lignittel azonos méretűre aprítva érkeznek az erőműbe - hangsúlyozta Valaska. A beszállított hulladékok útja a beérkeztetésig a mérlegelésen keresztül a megsemmisítésig ellenőrzött és dokumentált: a hulladékokat a szénnel összekeverik, lisztnél finomabbra őrlik, ezután fújják be a keveréket a kazánok tűzterébe, ahol tökéletesen elég. Az erőmű azért kezdte meg a válogatott települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítását - más magyar és európai szénerőművekhez, valamint cementgyárakhoz hasonlóan -, hogy tapasztalatot szerezzen energetikai hasznosításukról, illetve megsemmisítési lehetőséget kínáljon a magyarországi hulladéklerakókban keletkező éghető hulladékok eltüzelésére, késleltetve, hogy az új, korszerű lerakók idő előtt megteljenek.

Átalakították a tarifaszerkezetet

Komoly nyomás nehezedett az elmúlt időszakban a Főtávra a fogyasztók, a különféle fogyasztóvédelmi szervezetek, politikusok, illetve az állampolgári jogok országgyűlési biztosa részéről, hogy módosítsák az alapdíj-hődíj 48-52 százalékos arányát, mert így a nyári időszakban nem lesz olyan magas a távhőszámla - mondta pénteki tájékoztatóján Kovács Lajos vezérigazgató. A Fővárosi Közgyűlés ennek ismeretében január 1-jétől az átlagos méretű (52 négyzetméteres), átlagos fogyasztású (évenként 43,1 gigajoule) fűtéssel és meleg vízzel ellátott lakás éves távhőköltségében az alapdíj-hődíj arányt 35-65 százalékra módosította. Így a közös alapdíj 27,1 százalékkal csökkent, ám a hődíj 25 százalékkal emelkedett. Viszont a felhasználók éves távhőösszköltsége az aránymódosítás miatt nem változott, tehát hasonló időjárás esetén a 12 hónapot összeadva változatlan, vagyis nagyjából éves szinten 235 ezer forint maradt (az átlagos fogyasztással számolva). Idén januártól tehát a havi alapdíjtétel (egy átlagos lakás adataival számolva) áfa nélkül 57,94 forint légköbméterről 42,24 forint légköbméterre csökkent, míg a hődíj 2359 forint gigajoule helyett 2949 forint gigajoule-ra emelkedett. Vagyis azonos időjárás mellett valamivel több mint háromezer forinttal növekedett januárban az összköltség, de ez a nyári hónapokban kompenzálódik, mert akkor esetenként 2000 forinttal is csökken a számla végösszege. A fűtési költség éves szinten tehát nem megnőtt, hanem átstrukturálódott - hangsúlyozta a vezérigazgató. Az új szerkezet azoknak a háztartásoknak kedvez leginkább, ahol hatékonyan használják fel az energiát. Az árcsökkenéshez lényeges lenne az áfa mérséklése, amire számos európai példa utal. Az uniós országok nagy részében a távhőszolgáltatást csak 5 százalékos áfa terheli. Ugyanígy mérsékelni kellene a földgáz rendszerhasználati díját, ami hatósági áras - jelenleg a nagyfelhasználó távfűtő cégek is annyit fizetnek, mint a kisfogyasztók, pedig az uniós országokban ez is kedvezőbb az ipari felhasználók részére. Szintén lényeges lenne a villamos energia árszabályozásának megváltoztatása, mert a Főtáv a felhasznált hő 75 százalékát kapcsolt energiatermelő erőművektől veszi meg, a maradék 25 százalékot pedig maga termeli meg. Végezetül arról sem szabad elfeledkezni, hogy tavaly összességében közel 50 százalékkal drágult a földgáz ára, ezen pedig a Főtáv sem tud változtatni.

Nem mindenki akarja a szivattyús erőművet

Szakértők szerint elkerülhetetlen egy szabályozó, vagyis szivattyús tározós erőmű felépítése, mert a magyar villamosenergia-rendszer ténylegesen napi rendszerirányítási gondokkal küzd, a meghatározó alaperőműveket, - a paksi atomerőművet és a mátrai erőművet az éjszakai úgynevezett "völgyidőszakban" rendszeresen vissza kell terhelni. A beruházási terveket azonban a helybeliek megpróbálják megakadályozni. Nem mindenki örülne ugyanis, ha szivattyús tározós erőművet építenének, tiltakoznak többek között Abaújaranyos faluszépítő egyesületének tagjai is. Takács András, az egyesület elnöke a SZET Kft. építési terveire reagálva (Napi, 2008. január 21.) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Aranyos-völgy az egyik fő, Zemplént átszelő közlekedési útvonal, elválasztja a Dél-Zemplént a hegyvidék középső tömbjétől. A nyugati bejáratánál Aranyospuszta, a keleti bejáratánál Erdőbénye található. Ezen a környéken három, hasonló szivattyús tározó beruházási terveiről hallottak, ezek egyike a SZET Kft-é., amely a Hidegvölgyi szivattyús energiatározó terveit már 2007-ben benyújtotta az illetékes hatósághoz előzetes környezetvédelmi engedélyeztetésre, ám azt első és másodfokon - azaz jogerősen - elutasították. Szakértők azonban felhívják a figyelmet, hogy az erőmű ellen tiltakozók összemossák a hidegvölgyi szivattyús energiatározó terveit a korábbi Sima II erőmű tervével, mert a SZET tervei nem érintik az Aranyos-völgyet, így az ott található utat sem.

Máris módosítanák az áramtörvényt

Az idén január elsején életbe lépett villamosenergia-törvényt (vet) már most átírná a gazdasági tárca, mert a korábban beadott képviselői módosítók olyan helyzetet teremtettek a törvényben, amely változtatásra szorulna - jelezte Felsmann Balázs szakállamtitkár egy tegnapi konferencián.

Nincsenek titkos záradékok a megállapodásban

A jelek szerint nincs a hagyományos szerződésektől eltérő gátja annak, hogy a következő kormányciklusban egy új kabinet esetleg felmondja a Déli Áramlatról szóló most megkötött kormányközi szerződést. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a kontraktus nyilvános, nincs benne titkos záradék és nem szerepel benne olyan pont, amely a politikai indokból való szerződésfelmondást szabályozná. Mint minden más szerződésre, ennek felmondására is a hatályos jogi szabályozás tartalmaz irányadó elveket - áll a kérdésünkre adott válaszlevélben. Ám a múlt pénteken nyilvánosságra hozott és a Külügyminisztérium honlapján elérhető megállapodás csak a beruházás kereteit határozza meg. Ezt egy sokkal hosszabb és részletesebb magánjogi szerződés aláírása követi, amelyet az orosz és a magyar kormány által kijelölt szerződő partnerek kötnek a későbbiekben. A tároló helyszínének kiválasztása a tervezési-előkészítési munkák része, amelyet a Mol és a Gazprom közös tulajdonában álló SEP Co. Kft. végez majd el. Az általuk elkészített dokumentációt a tervek szerint a létrejövő, a beruházásért felelős közös cég fogja megvásárolni, erről szintén a szerződés rendelkezik. A Déli Áramlat hazai szakaszának összköltsége 700 millió euró. Ebből a magyar felet a költségek 50 százaléka, azaz 350 millió euró, vagyis mintegy 90 milliárd forint terheli. Az önerő ennek 20 százaléka, tehát 18 milliárd forint, ennek finanszírozását a hazai partner, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vállalta. A további 80 százalékot általában hitelfelvételből szokták finanszírozni, ám fontos megjegyezni, hogy a beruházás költsége nem költségvetési tétel, miután az MFB Zrt. költségvetési körön kívüli vállalat - tájékoztattak a Kormányszóvivői Irodán. Arra a kérdésünkre, hogy ez a beruházás, vagyis a vezeték és a tároló megépítése mennyivel fogja megnövelni a gáz fogyasztói árát, nem kaptunk konkrét választ. A Kormányszóvivői Iroda szerint a gáz fogyasztói árát nem elsősorban egy tároló vagy a vezeték megépítése határozza meg, hanem az energiahordozók világpiacán kialakuló importár, amelyet számos - a beruházástól, a partnerektől és hazánktól egyaránt - független tényező is befolyásolhat. A beruházás Magyarországnak az olcsóbb és biztonságosabb ellátás és szállítás révén a térségben és az unióban elfoglalt energiapiaci pozíciójában jelenthet előnyt.

Óvatosak voltak a szolgáltatók az emelésnél

A januári piacnyitással az áramszolgáltatók kis- és közepes vállalkozói ügyfélköre is kikerült a versenypiacra. A cégek ezekben a hetekben szembesültek azzal, hogy szabadpiaci kereskedőtől kell megvásárolniuk az energiát, többnyire az eddiginél drágábban. A keresleti oldal szabadon választhat ugyan, ám a kereskedelmi árakat befolyásoló kínálati árammennyiség szűkös.

Visszafogott gázáremelés lesz áprilistól

Átlagosan 5,8 százalékkal emelkednek április elsejétől a lakossági földgázárak, a nem lakosságiak pedig átlagosan 5,2 százalékkal. A Magyar Energia Hivatal (MEH) eredeti javaslatában foglaltaknál visszafogottabb változás oka az, hogy a földgáztörvény parlamenti vitája során a piacnyitás várható időpontja fél évvel későbbre, 2009 elejére tolódott. Ennek megfelelően hosszabb idő áll rendelkezésre a közüzemi nagykereskedővel szemben fennálló tartozás kiegyenlítésére. A mostani emelés egy átlagos, az ártámogatást igénybe nem vevő háztartásnak - 1650 köbméter éves fogyasztással számolva - havonta mintegy 800 forintos többletkiadást jelent - számolta ki a gazdasági tárca. Horváth J. Ferenc, a MEH elnöke korábban azt mondta, hogy amennyivel későbbre tolódik az első negyedéves felülvizsgálat utáni indokolt áremelés, az év hátralévő időszakában annál nagyobb százalékkal kell majd emelni (Napi, 2008. február 27.). Ezt elemzők szerint politikai okokból figyelmen kívül hagyta az árszabályozó hatáskörrel rendelkező gazdasági miniszter. Kutas István, a nagykereskedő E.On Földgáz Trade kommunikációs vezetője kérdésünkre megerősítette, hogy a korábbi évek központi árszabályozásából adódóan jelenleg 35 milliárd forint a felhalmozódott tartozás - és ez most tovább növekedhet. A nagyfogyasztókat az áremelés ténye nem lepte meg, a mértéke kisebb a vártnál, viszont előrevetíti azt, hogy az év hátralévő időszakában nagyobb lesz a drágulás. Az eddigi tendenciák alapján még legalább 15 százalék körüli drágulás várható az év végéig - reagált a bejelentésre Tóth Ákos, az Ipari Energiafogyasztók Fóruma főtitkára.

Növelte nyereségét a Paksi Atomerőmű Zrt.

Sikeres évet zárt a Paksi Atomerőmű Zrt., az előzetes adatok szerint a tervezett 7,5 milliárdhoz képest ugyanis 8,1 milliárd forint nyereséggel zárta az évet, 130,4 milliárd forint árbevétel mellett. Az erőmű a múlt évben 14 676 gigawattóra villamos energiát termelt, ez 2,4 százalékkal haladta meg a tervezettet - jelentette be Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes. Az egy kilowattórára (kWh) jutó árbevétel 9,43 forint volt, azaz továbbra is az atomerőmű termel a legolcsóbban Magyarországon. Az erőmű részesedése a magyarországi áramtermelésből 36,8 százalék. A zrt. felkészült a teljes árampiaci nyitásra - mondta Hamvas. Ma a versenyképes szabadpiaci áram ára kilowattóránként 12,3-15,6 forint között mozog, ennél a Pakson termelt áram jóval olcsóbb. Ráadásul az atomerőműben előállított áram ára 1992 óta minden évben a fogyasztói inflációnál kisebb mértékben emelkedett. Az erőmű versenyképessége hosszú távon is fenntartható, többek között a blokkok teljesítménynövelésének folytatásával, üzemidő-hosszabbítással, a költséghatékonysági programmal, valamint az MVM-csoporton belüli szinergiák kihasználásával. A már korábban elkezdődött teljesítménynövelési program eredményeként a négyes blokkon 2006-ban, az egyes blokkon pedig tavaly érték el a 108 százalékos, vagyis 500 megawattos teljesítményt. Ez a kettes és hármas blokknál jövőre fejeződik be, melynek eredményeként az erőmű 150 megawattal több energia előállítására lesz képes - mégpedig negyedakkora költséggel, mint amibe egy hasonló teljesítményű új, fosszilis tüzelésű erőmű kerülne. Ezzel együtt dolgoznak az üzemidő hosszabbításán is, melynek következő jelentős lépése december 14-én lesz, amikor a programot be kell adni az első blokkra vonatkozóan az Országos Atomenergia Hivatalhoz. A hosszabbításhoz szükséges környezetvédelmi engedélyt már megkapták.