A MEH 13,5 százalékkal emelné a gázárat
Az iparági szereplők szerint is minden beszerzési forrásra szükség van.
A MEH 13,5 százalékkal emelné a gázárat
Az iparági szereplők szerint is minden beszerzési forrásra szükség van.
A MEH 13,5 százalékkal emelné a gázárat
A Magyar Energia Hivatal (MEH) előterjesztésében 13,5 százalék szerepelt az áprilisban esedékes lakossági gázáremelésre - derült ki Horváth J. Ferencnek, a szervezet elnökének szavaiból a Népszabadság energetikai konferenciáján. Erről majd az árszabályozó jogkörrel rendelkező gazdasági miniszter dönt. Jelenleg 35 milliárd forint a korábbi évek hatósági gázár-szabályozásából megmaradt "tartozás" a nagykereskedő E.On felé. Így amennyiben akár csak néhány héttel is, de később lesz emelés, a késlekedés miatt az előterjesztettnél még nagyobb mértékű drágulásra lehet számítani, hiszen pótolni kell a kieső hetek veszteségét is. A MEH elnöke szerint mielőbb ki kell dolgozni egy energiatőzsde-modellt, amelyben a villamos energia és a földgáz kereskedelmét is biztosítani lehet. A rendezvényen konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az ellátás biztonsága miatt minden új beszerzési forrásra szüksége van Európának és Magyarországnak is, hiszen az unió jelenlegi évi 460 milliárd köbméteres földgázimportja 2020-ra várhatóan 600 milliárd köbméterre nő. Így az Északi és a Déli Áramlat, valamint a Nabucco vezeték egyaránt megfér egymás mellett, ráadásul lehetőség van cseppfolyós LNG-gáz beszerzésére is. Az utóbbira vonatkozó horvátországi projektben komolyan érdekelt az E.On is - mondta Klaus Hammer, a nagykereskedő E.On Földgáz Trade Zrt. igazgatóságának elnöke, aki szerint nem szabad megfeledkezni a pontos szabályozásról sem. Nemrégiben kezdődött meg az új gáztörvény tervezetének parlamenti vitája, és még az sem biztos, hogy mikortól lesz a teljes piacnyitás. Ráadásul az ilyen befektetéseknél 30 éves időhorizontban kell gondolkozni. Magyarország rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van, mert nemcsak a földgáz részaránya rendkívül magas a primer energiahordozók között (több mint 50 százalék), hanem a teljes felhasználás 80 százaléka import. Nyugat-Európában a földgázszállító rendszerek össze vannak kapcsolva egymással, valamint a szabályozás minden fogyasztó számára lehetővé teszi a rendszerhez történő hozzáférést - mondta Zsuga János, a Mol Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója. Ezzel szemben Magyarországon és a régióban alapvetően úgynevezett szigetrendszerek vannak, amelyek egy szállítótól, a Gazpromtól függnek. Porpáczy Dezső, a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének alelnöke szerint ki kell mondani, hogy az árampiacon az egyetemes szolgáltatói körből kikerült fogyasztók ellátásában káosz uralkodik. A piacnyitást követően 20-50 százalékos drágulás is bekövetkezett, ez pedig azt jelenti, hogy a fogyasztók tudatában a liberalizálás egyenlő az áremeléssel. Ezt meg kell előzni a gázpiac megnyitásánál, mivel a földgáz esetében sokkal nagyobb az esély egy valós versenypiac kialakulására. A magyar földgázimport jelenleg két irányból érkezik: Ukrajnán keresztül a beregdaróci állomásra napi maximálisan 30 millió köbméter gáz jöhet (ez évente 11 milliárd köbméter), míg Ausztriából a Hag vezeték napi maximális kapacitása 12 millió köbméter (éves szinten 4,3 milliárd köbméter). E mennyiség a hazai kitermeléssel együtt alapvetően elegendő, viszont egy új vezeték egyrészt az ellátás biztonságát növeli, ha például bekövetkezik egy már "szokásos" orosz-ukrán vita, másrészt jelentős tranzitdíjat jelent.
Bővíti tárolókapacitását az E.On
Az E.On Földgáz Storage öt föld alatti gáztárolót üzemeltet, ezek mobil gázkapacitása 2007-ben 3,5 milliárd köbméterről 3,72 milliárd köbméterre nőtt, miközben a korábbi 47,5 millió köbméteres napi kitárolási teljesítmény 51 millió köbméterre emelkedett. A cégcsoport igazgatósága 2007 augusztusában zöld utat adott a zsanai tároló újabb, jelentős bővítésére, a tároló jelenlegi 1,54 milliárd köbméteres mobil gázkapacitását a tervek szerint 50 százalékkal, 600 millió köbméterrel növelik. A beruházási költségek elérik a 130 millió eurót. A zsanai kapacitásbővítésnél a tároló mobilgáz-kapacitásának növelése mellett bővíteni kell a tároló napi csúcskapacitását, azaz az egységnyi idő alatt a tárolóból kivehető gáz mennyiségét - mondta a Napi érdeklődésére Kutas István kommunikációs vezető. Zsanán jelenleg 55 kút működik, a bővítés során hat új kút fúrását tervezik, amelyekkel a tároló eddig passzív részeit is jobban ki lehet használni. A beruházás tervezett, kétéves határidőn belüli megvalósításához az E.On Földgáz anyavállalata, az E.On Ruhrgas szakmai segítséget nyújt. Új tárolói kapacitásokra nemcsak itthon, hanem a környező országok kereskedői körében is komoly igény van - indokolta Kutas a beruházást.
Kiszorulóban a pb-palackok
A kilencvenes évek közepi, közel 360 ezer tonnás éves propán-bután (pb)-gáz-felhasználás mára összességében 180-200 ezer tonnára csökkent, főleg az egyre jobban elterjedő vezetékes földgáz miatt. Ez a mennyiség is három területre összpontosul: a tartályos kiszerelésre, a palackos értékesítésre és az autógázra - mondta a Napi érdeklődésére Kolos Gábor, a hazai piacvezető Prímagáz Zrt. kereskedelmi és marketingigazgatója. Az egyre zsugorodó hazai pb-gáz-piacon öt jelentősebb társaság osztozik, közülük a teljes forgalom 40-45 százalékával a Prímagáz áll az élen. A cég a hagyományos, vagyis palackos és tartályos megoldások mellett a teljes hazai autógáz-kúthálózat közel felével, mintegy 180 kúttal várja a fogyasztókat. Kevésbé közismert, hogy a pb-gáz az egyik legmagasabb minőségű és legtisztább energiahordozó, a cseppfolyós gáz pedig az összes alternatív energiahordozó közül a legmagasabb fűtőértékkel rendelkezik: amíg egy kilogramm pb-gáz relatív fűtőértéke 13,8 kilowattóra, addig egy köbméter földgázé csak 9,8 kilowattóra. A pb-gáz cseppfolyós alakban 270-szer kisebb térfogatú, mint gáz alakban. A termék beszerzési ára a dollár árfolyama és a világpiaci árak alakulása miatt a néhány évvel ezelőtti 300 dollár/tonnáról mára elérte a 900-1000 dollár/tonna szintet, ez pedig sajnos megmutatkozik a végfelhasználói árban, még akkor is, ha az éles piaci verseny a jelentősebb drágulás ellen hat. Ma a háztartásokban leginkább elterjedt, tűzhelyekhez, esetleg kisebb fűtőberendezésekhez használt 11,5 kilogrammos palack bruttó ára 4200-4400 forint, a tartályos gáz ára pedig bruttó 300 ezer forint tonnánként. Éves szinten a mintegy 200 ezer tonnás felhasználás közel fele a tartályos pb-gáz, 80-90 ezer tonna a palackos kiszerelés és 30 ezer tonna az autógáz forgalmazása. Ez utóbbi területen számolhat az iparág - a motorikus gáz mellett (ezt például targoncákhoz használják) - növekedési lehetőséggel, mert az autógáz használatával az üzemanyagköltségek 30-40 százalékkal csökkenthetők. A 300 forintos benzinár mellett az autógáz literenkénti 180 forintos ára akkor is elgondolkodtató, ha hozzászámoljuk a gázüzemmód esetén 15-20 százalékkal megnövekvő átlagfogyasztást. A folyamatosan bővülő kúthálózat és az egyre inkább teret nyerő gázautózás már évi 15-20 ezer kilométeres futásteljesítmény mellett gazdaságos, sőt tavaly Magyarországon is megkezdte egy vezető autómárka a gyárilag gázüzemre készült autók forgalmazását.
Pozitív paksi tapasztalatok
Sikeresen zárult az az utóvizsgálat a Paksi Atomerőműben, melyet a WANO (Atomerőműveket Üzemeltetők Világszövetsége) szakértői végeztek el egy korábbi, 2005-ben végrehajtott vizsgálat ellenőrzéseként. Akkor 19 javítandó területet állapítottak meg, például az üzemviteli személyzet kommunikációja, a berendezésjelölés, a vegyészeti folyamatos analitikai rendszer működése, vezetői ellenőrzési tevékenység egységesítése. A nemzetközi szakértői csoport pénteki paksi sajtótájékoztatója szerint minden területen jelentős előrehaladást tapasztaltak az intézkedések végrehajtása, illetve eredményessége terén, sőt a vizsgálócsoport a tűzvédelem területén olyan pozitív videooktatási anyagok alkalmazását tapasztalta, amelyet követendő példaként kíván feltüntetni a WANO weboldalán, és alkalmazásra javasol a többi erőmű részére.
Eldőlt, hogy jövőre nyílhat meg a gázpiac
Előzetesen általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés környezetvédelmi és költségvetési bizottsága is a földgázellátásról szóló törvény tervezetét, amely a villamosenergia-piachoz hasonló versenypiaci körülményeket teremt majd. Várhatóan a főbizottságként kijelölt gazdasági bizottság mai ülésén is zöld utat fog kapni a törvény tervezete, mert minden piaci szereplő szerint sokkal jobban előkészített, mint a máig sok vitát kiváltó árampiaci nyitás. A legfőbb kérdés azonban az volt, hogy elegendő idő áll-e rendelkezésre a tervezett júliusi piacnyitásig vagy - mint a legtöbb szakértő javasolja - legalább fél évvel el kellene halasztani a teljes liberalizációt. Ezt egészen tegnapig nem akarta tudomásul venni a gazdasági tárca. Minden jel szerint a minisztérium belátta az idő szűkösségében rejlő veszélyeket, mert a GasCon tegnapi rendezvényén Zarándy Tamás, a gazdasági minisztérium főosztályvezető-helyettese bejelentette: a korábbi elképzelések, vagyis az ez év júliusi piacnyitás helyett a teljes liberalizáció 2009. január elsején léphet hatályba. Az új szabályozással megszűnik a jelenlegi kettős (közüzemi és verseny-) piac, ezeket a minden fogyasztó számára elérhető versenypiac váltja fel. Bár a versenypiac az eddigiekhez képest teljesen más szerepet ró a kisfogyasztókra, akik az ipari felhasználókhoz hasonló körülmények között fognak gázhoz jutni, ám a lakosság továbbra is megfelelő védelmet fog élvezni a garantált színvonalú egyetemes ellátás segítségével - ha ezt választja. Aki továbbra is megmarad az egyetemes szolgáltatói körben, az államilag ellenőrzött, diszkriminációmentes és kiszámítható áralkalmazás mellett juthat földgázhoz. Azok a kisfelhasználók, akik viszont kilépnek a versenypiacra, akár 10-15 százalékos árcsökkenést is elérhetnek, ha ügyesen választják ki a szabadpiaci ajánlatot. A lakossági fogyasztók megnyerésére eddig egyedül az EMFESZ tett kísérletet (Napi, 2008. február 19.).
Nagy az érdeklődés az olcsóbb gáz iránt
Két héttel a bejelentést követően máris 3500 lakossági fogyasztó regisztráltatta magát az EMFESZ Kft. internetes oldalán, ahol a cég szolgáltatását jelentősen kedvezőbb feltételekkel vehetik igénybe a fogyasztók. Átlagos, 1400 köbméter éves fogyasztás esetén a közüzemi gázdíjnál 8 százalékkal alacsonyabb tarifát jelent ajánlatuk a kisfelhasználók számára. A cég az év végéig el szeretné érni a 100 ezres lakossági fogyasztói számot - jelezte Szilágyi Zsolt kereskedelmi ügyvezetőhelyettes a GasCon konferencián. Ennek az ajánlatnak a legnagyobb kérdése, hogy a mai nyomott lakossági gázárak mellett miként tud egy versenypiacon tevékenykedő cég a kisfogyasztók számára további kedvezményeket adni. Talán az egyetlen számba vehető megoldás - ezzel él az EMFESZ is -, hogy csökkenti a költségeket, mégpedig az ügyfélszolgálatoknál, hiszen az ajánlattal az elektronikus kapcsolattartás irányába mozdultak el. Azt ugyanis látni kell, hogy más módon nem lehet a Gazprom-eredetű földgázon nyereséget elérni. A parlament előtt lévő új gáztörvény tervezetének egyik legvitatottabb kérdése az, hogy mikortól nyíljon meg a teljes gázpiac. Szilágyi Zsolt szerint több olyan hangot hallani akár a Magyar Energia Hivatal, akár kormányzati nem hivatalos jelzések alapján, hogy érdemes lenne negyed vagy akár fél évvel elhalasztani a július elsejére tervezett piacnyitást. Ennek egyik oka lehet, hogy az idei évben így a háromhavonta esedékes árfelülvizsgálat miatt további két-három alkalommal emelkedhetne a közüzemi gázár, ami összességében mintegy 25 százalékos drágulást jelenthet a lakosságnak, ezzel viszont helyére kerülhetne az árszerkezet.
Elkezdik a betárolást a stratégiai gáztárolóba
Várhatóan néhány héten belül kezdődik - a már meglévő tíz kút segítségével - a földgáz fokozatos besajtolása abba az Algyő térségi földgázmezőbe, ahol a kormány két évvel ezelőtti döntése értelmében 2009. december 31-éig el kell készülnie az 1,2 milliárd köbméteres stratégiai gáztárolónak. A döntés szerint az összességében 150 milliárd forintba kerülő biztonsági tároló napi kitárolási kapacitása el kell hogy érje a 20 millió köbmétert. A stratégiai gáztároló létesítésére 2006 júliusában hozták létre az MMBF Földgáztároló Zrt.-t, melynek a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség és a Mol a tulajdonosa - tudtuk meg Debreceni Ferenc vezérigazgatótól. Ez a projektcég megvásárolta a Moltól a Szeged melletti algyői földgázmező egyik részét, ahol közel egy éve kezdődött a tároló kialakítása. Időközben elkészültek a tervek, lezárult az engedélyezési eljárás, megkezdődtek a szükséges berendezések közbeszerzési tenderezései és elindult a felszíni létesítmények építése is. Természetesen az új föld feletti létesítmények és berendezések mellett felhasználják a földgázmezőn már korábban kiépített kutakat is, így ezek segítségévek kezdődhet meg - első lépésként várhatóan márciusban - a tároló részleges feltöltése. A teljes beruházásnak 2009. december 31-ére kell elkészülnie. A kormány döntése értelmében a stratégiai tárolónak 1,2 milliárd köbméter kapacitással kell rendelkeznie, de úgy, hogy a napi kitárolható mennyiségnek el kell érnie a 20 millió köbmétert. A megvásárolt földgázmező azonban ennél nagyobb tárolási kapacitást tesz lehetővé, mert a korábbi kitermelés miatt közel kétmilliárd köbméter úgynevezett párnagáz van a mélyben. Ennek felhasználásával a ténylegesen kinyerhető tárolási kapacitás mintegy 700 millió köbméterrel megnövekszik, valamint a napi kitárolási kapacitás is további ötmillió köbméterrel bővül. A teljes tárolási kapacitás eléréséhez 44 darab, mintegy kétezer méter mély új kutat kell készíteni, valamint a föld feletti berendezések számára három gyűjtőközpontot és egy központi egységet kell felépíteni. Debreceni Ferenc szerint a tároló jelenlegi készültségi szintje nagyjából 20 százalékos, ennek alapján biztosnak tekinthető a jövő év végi teljes üzembe helyezés. A biztonsági gáztározó várhatóan 150 milliárd forintos teljes beruházási költsége a felhasználók számára összességében 1-1,5 forint/köbméter költségnövekedést jelent majd.
Elfogadhatatlan az energiakoncepció
Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma (IEF) szerint az energiastratégiai határozattervezet 15 pontjából hiányoznak a hosszú távra érvényes megállapítások. Szaniszló Mihály, az IEF elnöke szerint a kitűzött feladatok jó része ellentmondásban van egymással, ezért az IEF többek között az állam szerepvállalását javasolja újragondolni és átfogalmazni. A tervezet alapján a felhasználóknak, elsősorban a szabadpiaci fogyasztóknak kellene viselniük hosszú távon is az új erőművek és egyéb fejlesztések terheit. A jelenlegi koncepció a versenyképesség javítása helyett fokozatos versenyképesség-csökkenést eredményezne - állítja Szaniszló Mihály, aki figyelmeztetett: a villamosenergia-piac teljes nyitása január elsejétől átmenetileg kaotikus állapotot teremtett. A törvény elfogadását követően a jogszabályok zöme csak tavaly december végén jelent meg - a féléves megfeszített jogalkotási és egyeztetési folyamat eredményeképp -, ám az üzletszabályzatok kiadására a mai napig nem kerülhetett sor. A fogyasztók és az engedélyesek sem kaptak felkészülési időt a jogszabályok értelmezésére, alkalmazásának előkészítésére. Ez az IEF szerint alkotmányellenes, és a földgáztörvénnyel kapcsolatban, amelynek tervezetét még meg sem kezdte tárgyalni az országgyűlés, nem fordulhat elő. A március-áprilisra várt törvény szentesítése után a teljes szabályozási rendszer (végrehajtási utasítás, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek) kidolgozására, egyeztetésére és megjelentetésére maximum három hónap állna rendelkezésre, mivel a kormányzat még mindig ragaszkodik a piacnyitás július 1-jei bevezetéséhez. Az IEF szerint a gázpiacot legkorábban 2009. január elsejével lenne szabad megnyitni.
Fenntartásokkal fogadták a tervezetet
Az előzetes bizottsági viták kritikái és részbeni elutasításai után szemmel láthatóan megnyugodva távozott a parlament gazdasági bizottságának tegnapi üléséről Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára, mert a 2007-2020 közötti időszakra elfogadták az energiapolitikai koncepciót.