Mayer György

Távfűtés: kormányzati támogatás kell

A távhőszolgáltatás a fővárosban 240 ezer, országosan pedig 600 ezer lakást, összességében több mint 2 millió ember érint. Egy átlagos méretű, 50-52 négyzetméteres és átlagos fogyasztású (mintegy 43,1 gigajoule/év, ami - többek között - a lakás tájolásától, a fűtött határoló falaktól, a hőszigeteléstől függ), fűtéssel és meleg vízzel ellátott lakás éves távhődíja a fővárosban jelenleg már 240-260 ezer forint. A távfűtéssel rendelkező vidéki városokban a helyi adottságok figyelembevételével - a fűtőmű kapacitásától, hatékonyságától, korszerűségétől, a lakásszámtól függően - ettől akár 40-50 ezer forinttal is eltérhet az éves díj. Minden városban igyekeznek megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek csökkenthetik a távfűtés díját - tudtuk meg a budapesti Főtáv szóvivőjétől, Balog Róberttől. A cég 10 százalékos alapdíjkedvezményt ad azoknak, akik csatlakoznak ahhoz az Öko-programhoz, amelynek segítségével a lakásban lévő radiátorok helyi szabályozását lehet megvalósítani. A fűtésszabályozásnak köszönhetően mintegy 15 százalékkal csökken a felhasznált energia mennyisége, ezáltal kevesebb lesz a szén dioxid-kibocsátás, a fogyasztóknak pedig költségcsökkenést jelent az energiamegtakarítás. Ennek újabb változata az ÖkoPlusz korszerűsítési program, amely az Öko-programhoz kapcsolódva további anyagi és szakértői segítséget nyújt a távhőszolgáltatás fogyasztói terheinek mérséklésére. A régebbi és nem elég hatékony fűtési rendszer korszerűsítése lakásonként mindössze 150 ezer forintból kivitelezhető, a beruházás öt-tíz év alatt megtérül. A kormány az idén országosan 1,5 milliárd forint támogatást nyújt a programhoz, amelynek segítségével sikeres pályázat esetén 35 százalékos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a társasházak, lakásszövetkezetek. A lakók és a távfűtő vállalatok korszerűsítési és takarékossági lehetőségei mellett - hangsúlyozta Balog - az igazi megoldáshoz azonban komoly kormányzati támogatásra lenne szükség. Lényeges lenne az áfa csökkentése, amire számos uniós példa van, hiszen az EU-országok nagy részében a távhőszolgáltatást csak 5 százalékos forgalmi adó terheli. Ezzel együtt csökkenteni lehetne a földgáz rendszerhasználati díját, ami hatósági ár és a jelenlegi törvényi szabályozás alapján a nagyfogyasztó távfűtő műveknek is annyiba kerül, mint a kisfelhasználóknak, pedig az uniós országokban ez a tétel is kedvezőbb az ipari fogyasztóknak. Ugyancsak lényeges lenne a villamos energia árszabályozásának megváltoztatása, mert a Főtáv a felhasznált hő 75 százalékát kapcsolt energiatermelő erőművektől veszi meg, a fennmaradó 25 százalékot állítja elő saját fűtőműben.

Nyártól olcsóbb az EMFESZ-től vett gáz

Júniustól kapják az első szabadpiacra lépett lakossági fogyasztók az Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató (EMFESZ) Kft.-től a jelenlegi közüzemi árnál 8 százalékkal olcsóbban a földgázt. A cég februárban indult internetes szerződéskötési lehetőségével eddig 2 ezer fogyasztó élt, további 8 ezren regisztráltatták már magukat, de összességében 140 ezren látogattak el a részletes tájékoztatást nyújtó cégportálra. Az EMFESZ Kft. februárban kezdte meg versenypiaci tevékenységét a lakossági földgázszektorban, olyan internetes szerződéskötési lehetőséget ajánlva, amely a jelenlegi közüzemi árhoz képest 8 százalékkal olcsóbb gázt kínál - jelezte Redling Károly, a cég lakossági és önkormányzati üzletágának vezetője. Magyarországon 2007 júliusa óta minden felhasználó számára megnyílt a gázpiac, az ipari és önkormányzati fogyasztók mellett a lakosság is szabadon kiléphet a versenypiacra. Ezt a lehetőséget megragadva célozta meg a társaság a kisfogyasztókat a közüzemi árnál kedvezőbb ajánlatával. Terveik szerint az év végéig szeretnék elérni a 100 ezres ügyfélszámot. Erre annál jobb lehetőséget látnak, minél inkább drágul a földgáz, mert ennek függvényében az ipari felhasználókhoz hasonlóan egyre több kisfogyasztó fog elgondolkozni az olcsóbb beszerzési lehetőségen. A jelentős áremelkedésre pedig biztosan számíthatunk, hiszen az importárak ismeretében még az év végéig legalább 20-25 százalékos földgázárdrágulás indokolt.

Problémás az energiaigény honi kielégítése

Jelenleg 18 nagy és 272 kis erőmű működik Magyarországon, ezeknek jelentős része elöregedett. Az elmúlt 17 év során összesen 1700 megawattal nőtt a beépített teljesítmény. Bár 3000 megawatt új kapacitás épült, ám 1300 megawattot elöregedés miatt le kellett állítani.

Milliárdokba kerül a biztonságos energiaellátás

Mintegy 100 milliárd forintot fordít évente a rendszerirányító Mavir és a négy áramszolgáltató hálózatfejlesztésre - derül ki a lapunk körkérdésére adott válaszokból.

Kaderják: eldönthetné a kormány, mit akar az MVM-mel

Jelenleg nem látni tisztán, hogy mi a kormány célja a Magyar Villamos Művek (MVM) átalakításával. Eddig ugyanis úgy tűnt, a cég megerősödését, feltőkésítését, ezzel pedig a privatizációját kívánta előkészíteni. Ezt azzal tudta elérni, hogy az MVM monopolhelyzetét kihasználva jelentősen emelte az áram árát - véli Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője, a Magyar Energia Hivatal (MEH) volt elnöke. Csakhogy a most bejelentett lépések ezzel szemben hatnak, hiszen a rendszerirányító Mavir és a hálózat leválasztásával sokat veszít értékéből az MVM, így kérdésessé válik a komoly bevétellel kecsegtető privatizáció lehetősége. Amennyiben viszont az a cél, hogy tényleges versenyhelyzetet teremtsenek és ezzel az árakat is visszafogják, akkor támogatható a döntés. Jelenleg azonban nem látni, hogy a következő négy hétben, a jogszabályok elkészítése alatt milyen irányba mozdul a kormány - mondta Kaderják. A REKK a piacnyitás és az árak alakulását vizsgáló tanulmányában már korábban jelezte, hogy a monopol (átviteli és elosztó hálózat üzemeltetése, illetve rendszerirányítás) és a versenyző (áramtermelés és -kereskedelem) tevékenységek szétválasztására volna szükség. Rendkívül lényeges a hálózati hozzáférés, vagyis a határkeresztező kapacitások felszabadítása és a kínálati oldal liberalizálása, vagyis a hosszú távú szerződések újratárgyalása is. A kutatók értékelése szerint ugyanis az utóbbi években csupán árliberalizáció következett be a tényleges piaci verseny helyett.

Csak középtávon lehet olcsóbb az áram

Négy héten belül hozza meg azokat a döntéseket a kormány, amelyek a Magyar Villamos Művek (MVM) átalakításához és a tavaly elfogadott villamosenergia-törvény (vet) módosításához szükségesek, hogy még a tavaszi parlamenti ülésen dönthessenek ezekről a képviselők. A legfontosabbak: a rendszerirányító Mavirt és a nagyfeszültségű hálózatot leválasztják az MVM-ről, áttekintik a hosszú távú áramvásárlási szerződések újratárgyalását, valamint előkészítik a vet módosítását, amely főleg a jelentős piaci erőfölényt és az áramaukciós szabályozásokat érinti, viszont a paksi atomerőmű az elképzelések szerint továbbra is az MVM része marad. Mindezek mellett át kell tekinteni a határkeresztező kapacitások hozzáférésének kérdését is, hogy minden piaci szereplő számára biztosítható legyen az import lehetősége - derült ki azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap konzultációt tartott az MVM monopolisztikus helyzetének megszüntetésével kapcsolatos teendőkről. A tanácskozáson részt vett Kákosy Csaba gazdasági miniszter, Veres János pénzügyminiszter, Puch László, az országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöke, Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, valamint Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal elnöke. A résztvevők szerint az árampiacon a verseny felté-teleit kell megteremteni, hogy sikerüljön az árakat is visszafogni, bár erre leginkább csak középtávon lehet számítani. A felsorolt lépéseket úgy kell megtenni, hogy elősegítsék az MVM és az új szervezetek tőzsdére kerülését - mondta Veres.

Bonyolultak a közműszámlák

Fogyasztó legyen a talpán, aki eligazodik az új előírásoknak megfelelő közüzemi számlákon, hiszen csak az áram esetében 12 olyan tételt kell részletezni a számlán, amely nehezen értelmezhető az átlagfogyasztó számára - derült ki az Elmű és Émász fogyasztóvédelmi konferenciáján. A bonyolult előírások miatt az ár mellett a számlázással kapcsolatosan éri a legtöbb kritika a szolgáltatókat és ez kiderül a Magyar Energia Hivatal minden évben elvégzett fogyasztói elégedettségi vizsgálatából is. Hiába előírás többek között a szénipari szerkezetátalakítási támogatás, az elosztói meddőenergia-díj, az elosztói menetrend-kiegyensúlyozási díj feltüntetése, ha erről fogalma sincs senkinek. A szolgáltatók ezért azt szeretnék elérni, hogy egyszerűsödjön a számlázásra vonatkozó előírás. Az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel, méréssel és a szolgáltatók üzletszabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos tevékenység, amely egészen a tavalyi év végéig a Magyar Energia Hivatalhoz tartozott, ez év januárjától átkerült a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz.

Bárki spórolhat az energiával

A gazdasági tárca a Nemzeti Energiatakarékossági Program részeként meghirdette új energiatakarékossági pályázatait, ezek keretében a lakosság energiahatékonysági beruházásait, valamint a megújuló energiahordozók használatának ösztönzését támogatják. Az idén rendelkezésre álló 1,6 milliárd forintos keret több mint kétszerese a tavalyi 821 millió forintnak. A pályázatokat április 14-től lehet benyújtani. A pályázatokon belül nyílászárócserére és -korszerűsítésre, külső hőszigetelésekre és energetikai berendezések korszerűsítésére, cseréjére, komplex energiatakarékossági beruházásokra, valamint a megújuló energiahordozók felhasználását ösztönző fejlesztésekre lehet támogatást kérni - jelentette be Kákosy Csaba miniszter. A vissza nem térítendő támogatások mellett az érdeklődők 16 milliárd forint kedvezményes kamatozású hitelre is pályázhatnak. A minisztérium a korábbi évek tapasztalatait és a felmerült lakossági igényeket alapul véve évről évre módosítja a pályázati források elosztási mechanizmusát. A mostani legfontosabb változás, hogy amíg a tavalyi pályázati kiírások összevontan tartalmazták a lakás-korszerűsítési lehetőségeket és a megújuló energia felhasználását ösztönző beruházásokat, addig idén a tárca a rendszert öt pályázatra bontotta, amelyeknél eltérőek a támogatási intenzitások és az elnyerhető maximális támogatási összegek. A differenciálás alapja, hogy az energetikailag hatékonyabb korszerűsítéseket magasabb támogatásokkal ösztönözzék.

Komoly kihívást jelent a kvótaszűkítés a magyar cégeknek

Az emissziókereskedelem első időszaka (2005-2007) Magyarország számára gazdasági előnyt jelentett, hiszen a bázisidőszak megválasztása miatt komolyabb intézkedések nélkül teljesítettük a kiotói vállalást, ám az Európai Bizottság tavaly áprilisi döntése alapvetően megváltoztatta a helyzetünket. Abban 26,9 millió egység (tonna) kiosztását engedélyezte évente a 2008-2012 közötti időszakra, ami a 2005. évi kibocsátásnak felel meg, és a kvótakiosztási tervünkben javasoltnál 10,8 százalékkal kevesebb. A gazdasági szereplők számára ez rendkívül komoly kihívást jelent - jelezte Szoboszlay Miklós, a gazdasági tárca szakmai tanácsadója egy minapi konferencián. Mint mondta: a villamosenergia- és távhőtermelés költségeit viszonylag jól tovább lehet hárítani, azonban hatásai továbbgyűrűznek, akár az egész gazdaságot befolyásolva. A földgázszállítást és -tárolást kevésbé befolyásolja, az ásványolaj-feldolgozásban, vegyiparban, cukoriparban viszont romlik a versenyképesség. (A szerencsi cukorgyár bezárását a minap jelentették be.) A vas- és acéliparban, a mésziparban, a cementiparban, az üvegiparban, de még a tégla- és papíriparban is komoly versenyképességi, termeléscsökkenési gondok jelentkeznek, akár azt eredményezve, hogy a gyártási folyamatokat, beruházásokat az unión kívülre viszik. A kvótaszűkösség közvetlenül mintegy 1500-1700 munkahelyet érinthet, ám a multiplikátor hatást figyelembe véve a vizsgált ágazatokban az összes leépítés (a gépipar, vas- és acélipar nélkül) elérheti a 3 ezer főt, ami a költségvetésnek - nyugdíj, munkanélküli- és egyéb segély formájában - évi 6 milliárd forintjába kerül. A kormánynak szűk a mozgástere, hiszen a kibocsátást csökkenteni kell. Készültek különféle energiatakarékossági cselekvési tervek, megújuló részarányt növelő programok sok milliárd forintos támogatási igénnyel, valamint megkezdődött a kvótakiosztás kapcsán a per, és hozzánk hasonlóan szinte mindegyik újonnan csatlakozott ország perelt, ám ez sem kecsegtet gyors és érzékelhető sikerrel.