B. Judit Varga

Özönlő önkéntes pénztári javaslatok

A Nemzetgazdasági Minisztérium tavasszal levélben kérte, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak jelezzék, milyen változtatásokat javasolnának. Lengyel Márk, a Generali pénztári üzletágának vezetője szerint az egyik legnagyobb gond, hogy a pénztáraknak − a rendkívül liberális tagdíjfizetési szabályok miatt is − arányaiban kevesebb a tagdíjfizető ügyfele és csökken a tagdíjbevétele. Így a publikus mérlegadatokból is látszik, hogy a szektor eredményessége erősen negatív és romlik. Miközben pedig kevés az új belépő pénztártag (különösen a fiatal korosztályból), évről évre emelkedik a szolgáltatást igénylő idősebbek száma. Javasolták, hogy a pénztári, a felügyeleti és a minisztériumi szakemberekből álló grémium kezdjen konzultációt arról, miként lehetne ösztönözni a pénztári megtakarításokat, erősíteni a tagdíjfizetési hajlandóságot, csökkenteni a pénztári adminisztrációt. Ilyen intézkedések eredményeképpen ugyanis − hangsúlyozta Lengyel − egy még jobb és még kedvezőbb költségszerkezetű megtakarítási termékként újulhatnak meg az önkéntes nyugdíjpénztárak. A jelzett konkrét elképzelések között szerepelt például a portfólió összetételétől függő vagyonkezelési díj, a gyermekes családok önkéntes pénztári megtakarításainak (gyermekek számától függő) állami ösztönzése − a lakás-takarékpénztári termékhez némileg hasonlóan. A lehetőségek között felmerült a tagdíjfizetés folytonosabbá tétele az adókedvezmény rendszerén keresztül, a bevallások rendszerének egyszerűsítése, a papíralapú dokumentációk és tagi kiküldések elektronikussá tétele.

Kit érdekelnek a költségek?

Az öngondoskodást a piaci szereplők többsége ma már hívószónak tartja. Az ügyfelek tájékozatlansága miatt azonban aligha racionális szempontok alapján választanak majd az érintettek a rendelkezésre álló lehetőségek közül.

Aranyba is foglalható

Az öngondoskodási lehetőségek között új elemként jelent meg Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a befektetési aranyban eszközölhető megtakarítás, amelynek szerepe értékállósága miatt a válság következtében felértékelődött − hangsúlyozta a Solar Gold Capital ügyvezetője, Szalai Sándor. Mint elmondta: az utóbbi években a fizikai aranyvásárlás egyértelműen fellendült, és az aranyszámla iránt is erősödő érdeklődés tapasztalható.Szalai szerint mivel relatív kis összeggel is elkezdhető a befektetés, a potenciális célközönség elég széles. Van olyan ügyfél, aki mindkét gyermekének nyitott számlát, akad olyan egyetemista, aki magának − a nyugdíjára gondolva − kezdett el megtakarítani. A hosszú időn keresztüli rendszeres, kisebb összegű vásárlásokkal ráadásul kiküszöbölhetők az árfolyam esetleges ingadozásának kedvezőtlen hatásai.Több évtizedes időtávon − érvelt a lehetőség mellett − elsősorban az számít, hogy az arany értéke nem függ sok olyan külső tényezőtől, ami más megtakarítások értékét csökkentheti, értéke nincs közvetlen kapcsolatban az inflációs vagy deflációs környezettel. Sok esetben, amikor a gazdasági környezet nem várt módon kedvezőtlenül alakul, az aranyat éppen mint menedék megtakarítást választják, annak értéke a nehéz időszakok többségében növekszik.

\"Finomhangolás\" az ügyeletnél

A parlamentben már a részletes vitánál tart az az egészségügyi javaslatcsomag, amely − többek között − a gyógyszerkasszánál elérendő megtakarításokat hivatott biztosítani. A jogszabályhoz időközben mintegy száz módosító indítvány érkezett, de ezek közül nyilvánvalóan csak azok lehetnek esélyesek az elfogadásra, amelyek a kormánypárttól (ezen belül is a \"finomhangolás\" megtételére hivatott képviselőktől) származnak. Már az egészségügyi bizottság is a támogatásáról biztosította Rogán Antalnak azt a javaslatát, amely szerint engedményként a gyógyszergyártók befizetési kötelezettségük fele részében elszámolhatják k+f ráfordításaikat. (A 2010-es év után eredetileg 100 százalékosan vissza lehetett ezt igényelni, majd ezt a lehetőséget teljes egészében eltörölték, ebből lett most az 50 százalék.) A  társadalombiztosítási támogatás 20 százalékában meghatározott k+f ráfordítási limit azonban így is fennmarad. A kutatás-fejlesztési ráfordítások után igénybe vehető engedményekre vonatkozó részletes szabályokról külön kormányrendelet készülhet majd.

Káros a dugó az egészségre

A közlekedési dugóban eltöltött hosszabb idő és annak a gépjárművezetőkre gyakorolt hatása hosszú távon káros az immunrendszer működésére, magas vérnyomást okoz, valamint a vércukorszint megemelkedését eredményezi − állapította meg a TomTom független kutatása. A résztvevőktől vett nyálmintákból kimutatható stresszmarkerek vizsgálatával megállapították, hogy míg a női vezetőknek 8,7 százalékkal növekszik a stressz-szintje, ha csúcsforgalmi időszakban vezetnek, addig a férfiaknál ez az arány akár a 60 százalékot is elérheti. A kutatók szerint kifejezetten aggasztó emellett, hogy az ugyanebben a vizsgálatban részt vevő női vezetők 67 százaléka, a részt vevő férfiaknak pedig a fele a kimutatható fiziológiai eredmények ellenére 20 percnyi forgalmi dugóban eltöltött idő után még nem vallotta magát idegesnek vagy feszültnek. Igazán romboló ugyanis az erős stressz, amely annak elszenvedőjében nem tudatosul.

Oda a bizalom az egészségügyben

Az orvosok és a lakosság véleménye is romlott a hazai egészségügyről − derül ki a GfK Hungária és a Szinapszis legfrissebb közös kutatásának eredményéből. Most már nemcsak a következő egy év kilátásait ítélik meg borúlátóan, az előttünk álló öt évre sem várnak jelentős javulást a megkérdezettek. Az elmúlt hónapokban pedig minden vizsgált csoport úgy ítélte meg, hogy az előttünk álló tizenkét hónap nehézségeit követően öt éven belül javulni fog az egészségügy helyzete. A mostani eredmények ezzel szemben azt mutatják, hogy már a hosszabb távú javulásban sem bízik sem az orvosi kar, sem a lakosság.

Gazdasági kérdés a csontritkulás

A csontritkulás a magyar lakosság egytizedét érintő betegség, ami miatt a csontok már kis sérülés esetén is eltörhetnek. Hazánkban körülbelül 100 ezer ilyen törés fordul elő évente, és ez csaknem mindig kórházi ellátást, drága műtétet igényel. Tavaly például a csípőtáji törés műtéteire költött 14 milliárd forinttal ez volt a legdrágább betegség a társadalombiztosítás kasszájában − hangsúlyozta Horváth Csaba, a Magyar Oszteoporózis Társaság elnöke. Ráadásul a csípőtáji töröttek egynegyede a törés utáni évben meghal a szövődményekben, amelyek kezelése szintén költséges, a betegek fele pedig egész életére mozgáskorlátozott marad. A csípőtáji törés tehát évi 12 ezer műtétet, háromezer új halálesetet, hétezer új mozgáskorlátozottat jelent  az országban.

Szájápolási mobil doktor

Hazánkban minden tizedik ember rendelkezik műfogsorral, mégis kevesen vannak tisztában a fogprotézis megfelelő használatával, ápolásával és még kevesebben mernek beszélni a használat közben felmerülő kérdéseikről, problémáikról − állapította meg a Corega országos felmérése alapján. A társaság nemcsak a tisztításra és a megfelelő használatra kérdezett rá, a műfogsorral élőket például arról is megkérdezték, hogy milyen gyakran látogatják fogorvosukat vagy mikor kaptak utoljára tájékoztatást a helyes szájápolásról. A Corega mobil doktora a Nyugdíjasok Országos Szövetségének közreműködésével idén nyáron országszerte több helyszínen várja felvilágosítással és tanácsokkal a műfogsorhasználókat. A rendezvénysorozat július 7-től 15-ig tart.

Kiváló vizű a Balaton

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatása szerint hazánkban összesen 255 szabadvízi fürdőhely létezik. Ezek közül 19 nem üzemel, egy helyen tilos a fürdőzés, hét helyen pedig még folyamatban van a besorolás. A jogszabályoknak megfelelő minősítési rendszer szerint 172 kapott kiváló, 34 jó, 10 tűrhető, míg 12 kifogásolt minősítést.