A csontritkulás a magyar lakosság egytizedét érintő betegség, ami miatt a csontok már kis sérülés esetén is eltörhetnek. Hazánkban körülbelül 100 ezer ilyen törés fordul elő évente, és ez csaknem mindig kórházi ellátást, drága műtétet igényel. Tavaly például a csípőtáji törés műtéteire költött 14 milliárd forinttal ez volt a legdrágább betegség a társadalombiztosítás kasszájában − hangsúlyozta Horváth Csaba, a Magyar Oszteoporózis Társaság elnöke. Ráadásul a csípőtáji töröttek egynegyede a törés utáni évben meghal a szövődményekben, amelyek kezelése szintén költséges, a betegek fele pedig egész életére mozgáskorlátozott marad. A csípőtáji törés tehát évi 12 ezer műtétet, háromezer új halálesetet, hétezer új mozgáskorlátozottat jelent az országban.
A professzor szerint a csontritkulás napjainkban már nemcsak a betegek problémája, gyakorisága és költségei miatt elsőrendű gazdasági és társadalmi kérdés is. Az ellátására fordított költség valójában befektetés, amelynek hozadéka már egy-két év távlatában megjelenik és az államnak jelentős megtérülést ígér. Hazánkban 300 ezren élnek közvetlen csonttörési kockázatban − annyi, mint ahány cukorbeteg. Évente 80 ezren szenvedik el a százezer törést, van, aki egy év alatt többször is. E törések baleseti ellátása közel 20 milliárd forint terhet jelent az OEP-nek, a társadalom további költségeit még becsülni sem lehet. Ennek az összegnek a töredékét (mintegy nyolcmilliárdot) költünk a töréshez vezető csontritkulás felismerésére és gyógyítására. Hazánkban alig 85 ezren kapnak csontritkulásukra gyógykezelést, pedig az oszteoporózis eredményesen kezelhető betegség: a kezeléssel a csonttörések fele elkerülhető lenne − nyomatékosította Horváth.
