Andacs Botond

Megváltozik-e a fuvarozók helyzete a csatlakozás után?

Kezdetben nem, hiszen az uniós csatlakozást követően nem kell fokozottabb versenyre számítaniuk a belföldi árufuvarozóknak, a csatlakozási tárgyalások során ugyanis hároméves derogációt fogadtak el a belföldi áruszállításra, ami további két évvel meghosszabbítható. Ez alatt az idő alatt külföldi vállalkozások nem végezhetnek magyarországi belföldi szállítmányozást, s ugyanígy nem megengedett, hogy magyar fuvarozók csak az EU területén vállaljanak áruszállítást. Ugyanakkor a határon átmenő áruszállítást minden, az EU-ban bejegyzett vállalkozás végezhet. A csatlakozással vélhetően nem csökken a belföldi fuvarozás költsége, hiszen a derogáció lejárta után fokozódik a verseny, ami a hazai vállalkozókat műszaki fejlesztésekre kényszeríti. Szintén várható a közúti fuvarozó vállalatok koncentrációja, hiszen az élesebb versenyhelyzetben csak a nagyobb vállalkozások állhatják meg a helyüket. A belépéssel egyszerűsödik a határátlépés, noha a határok lebontására csak a csatlakozást követő néhány év múlva lehet számítani. Az útlevél, illetve egyéb úti okmányok vizsgálata után nem lesz vámvizsgálat, és az ezzel kapcsolatos dokumentációs tevékenység is megszűnik. Így a jelenleg néha többnapos ellenőrzés várhatóan néhány órára rövidül, majd meg is szűnik. Az addig a határok mentén tevékenykedő vámudvarok megszűnnek, és vélhetően logisztikai központokká alakulnak, ahol a fuvarozók számára eredetigazolásokat állítanak ki.

Kilencmilliárdból országmarketing

A tavalyihoz képest mintegy 30 százalékkal nőtt 2003-ban a Magyar Turizmus (MT) Rt. kerete, így már 9 milliárd forintból gazdálkodhat a Magyarországot bel- és külföldön egyaránt népszerűsítő szervezet - tudta meg lapunk Kelecsényi Ágnes marketingigazgatótól. Mintegy 2 milliárdot a társaság működtetésére fordítanak, 7 milliárd forintot a marketingkampányra. Ebben az évben új, a tevékenységet koordináló akciótervet készítettek, összefésülték a regionális irodák és külképviseletek stratégiáit, s kialakítottak egy 3500 akciót tartalmazó adatbázist - mondta Kelecsényi. A központi szervezet költségvetésének jelentős hányadát a közvetlen promócióra szánja. Az általános imázsjavító kiadványok mellett különös figyelmet fordítanak a termékspecifikus promóciókra, a bor-, a kastély- és a lovas turizmus népszerűsítésére. A központ koordinálja és adja ki a régiós kiadványok egy részét is, s a médiumokban való megjelenés is a feladatai közé tartozik. A helyzetet bonyolítja, hogy csak a közbeszerzési törvénnyel összhangban adhat megbízásokat, és a törvény értelmében a minőséget nem, csak az árat veheti figyelembe, ezért az MT-nek a legapróbb részletekig ki kell dolgoznia a médiamegjelenés formáit, majd azt megpályáztatnia - mondta a marketingigazgató. A külföldi lapokban nem a központi szervezet, hanem a helyi viszonyokat jobban ismerő külképviseletek helyezik el a hirdetéseket. Szintén a központi egység feladata Magyarország megjelenítése az úgynevezett nagyvásárokon, például a londoni World Travel Marketen. A központ évente több szakmai workshopot rendez, ilyen a mai Welcome to Hungary szakvásár is. Az MT szervezeti és marketingszempontból leglényegesebb komponense a 18 országban található 20 külképviselet. A Magyarország információs pontjaiként működő külképviseletek közül három a tengerentúlon - Tokióban, New Yorkban és Tel-Avivban - található. Európában Németországban három, más országokban egy-egy iroda üzemel. Az önálló költségvetésű külképviseletek az adott országra vonatkozóan maguk határozzák meg, hogy milyen marketingstratégiát folytatnak. Fontos feladatuk a kapcsolattartás a helyi sajtóval és a turisztikai szakemberekkel, valamint Magyarország turisztikai képviselete a szakkiállításokon. A külképviseletek - általában egy magyarországi regionális irodával karöltve - rendszeresen szerveznek Magyarországra irányuló study tourokat.

Háromszögügyletek

A szállítói ügyletek során jól ismert jelenség, amikor a szállítást végző fél harmadik vállalkozástól szerzi be a terméket, és ugyan a szállító megjelenik közbenső tulajdonosként, de a tényleges árumozgás csak a két végpont között megy végbe. Különös figyelmet érdemel az ügylet, ha az abban részt vevők az EU különböző tagállamaiban találhatók. A hasonló esetekre ugyanis - a zökkenőmentes adóztatás és az adminisztrációs huzavona elkerülése végett - az unióban bevezették a háromszögügylet fogalmát, amellyel a többszereplős értékesítési láncokat kezelik. A közösségen belüli értékesítés fő szabálya szerint az ügyletre úgy kellene tekinteni, mintha minden egyes esetben értékesítés történt volna, és ennek megfelelően minden érintett tagállamban érvényesülne az áfaszabályozás. Ugyanakkor a háromszögügylet lehetővé teszi, hogy a szállítást végző vállalkozás tevékenységére úgy tekintsenek, mintha az a lánc végpontján, a célországban valósult volna meg, ott, ahol a szállítást végző vállalkozás áfamentes. Így a szállító a telephelyének számító országban is mentességet élvez, és csupán a bevétele után fizet adót. A mentességhez a szállítónak bizonyítania kell, hogy a közösségen belüli értékesítés valóban egy harmadik tagállamba való továbbértékesítésről szól és az adó megfizetésére a megbízó kötelezett. Ennek igazolására a szállító az általa kiadott számlán feltünteti az áruértékesítés mindkét végpontján szereplő vállalat áfaazonosító számát, valamint a vállalkozások szerepét. Végül pedig a megbízást adó vállalat saját országában lesz adóköteles. Vagyis ezzel a szállító annak ellenére nem lesz áfaalany a célországban, hogy adóköteles közösségen belüli értékesítést végzett.

A késői húsvét miatt búsulnak a magyar juhászok

A magyar bárány fő felvevőpiacának számító Olaszországban lassan bővül a kereslet, alacsony az élő állatok felvásárlási ára, s nem várható emelkedés.

Kötelező az EU-ban a szelektív hulladékgyűjtés?

Nem, az unióban sem válik minden település számára kötelezővé a szelektív hulladékgyűjtés. Ezzel együtt annak érdekében, hogy az ország megfeleljen az EU környezetvédelmi normáinak, magyarországi és uniós forrásból mintegy 3 ezer milliárd forintot kell a környezetvédelem felzárkóztatására költeni. Az EU-normáknak megfelelő hulladékgazdálkodási törvény értelmében a helyi önkormányzat rendeletben előírhatja a szelektív hulladékgyűjtést, ám ez nem válik általánosan kötelezővé. Mivel azonban a magyarországi szemétlerakók kapacitása és szerkezete nem felel meg az előírásoknak, az új hulladékgazdálkodási koncepció szerint a jövőben több regionális szemétlerakó építése is várható. Annak ellenére is magas lesz a hulladékgazdálkodási számla, hogy Magyarország e területen a többi csatlakozó országnál kedvezőbb helyzetben van. Az ehhez szükséges forrást nem csupán belföldi forrásból kell kigazdálkodni, mivel az ország ebben az esetben is igénybe veheti az uniós társfinanszírozási rendszert. A környezetvédelmi társfinanszírozó programok egyike a Környezetvédelmi Pénzügyi Eszközök (LIFE), amely most már a csatlakozó tagállamok többsége előtt is nyitva áll. A program fennállásának tíz éve alatt 1966 pályázatra több mint egymilliárd eurót fordított.

A trikolórok piacára is betörtek a külföldiek

A piros-fehér-zöld színű szalagok, zsinórok és az ezekből készült termékek iránt elsősorban a nemzeti ünnepek előtti időszakban nő meg a kereslet. A legnagyobb magyarországi rövidárugyártó, a Szalag- és Zsinórgyár Rt. (SZZS) a trikolóros termékekből idén februárban mintegy 41 ezer folyómétert értékesített, 14 ezerrel többet, mint az előző év azonos időszakában - tudta meg lapunk Való Gábor vezérigazgató-helyettestől. Tavaly a cég augusztus 20-a előtt érte el a legnagyobb forgalmat, akkor a trikolóros termékek eladása havonta meghaladta a hatvanezer métert is. Az rt. évente összesen nagyjából 50 millió méter terméket készít, ennek körülbelül a 2 százaléka nemzeti színű szalag, zsinór és kokárda. Polieszter anyagú, nemzeti színű szalagokat 10-től 91 milliméteres szélességig gyártanak, ezek ára méterenként 26,7 és 91,0 forint között változik. Egy 30 centiméter átmérőjű kokárdát 50 forintért adnak. A rövidárupiac felét uraló, tavaly csaknem 856 millió forint árbevételt elérő társaság mellett még néhány magyar cég foglalkozik nemzeti szalagok gyártásával, így például a Concordia Kft. és a Textil-Mix Kft., ám ezek évi néhány ezer méteres értékesítése nem számottevő. A rövidáruszegmensre is jellemző - úgy mint a textilipar egészére - az egyre nagyobb arányú import: elsősorban a cseh, a szlovák, a német, a lengyel és a török termelőktől érkezik áru. A gyártóknak jelentős presztízsmegrendelést jelenthet a választások és a népszavazás lebonyolításához szükséges urnazáró szalagok és tollfelfüggesztő zsinórok szállítása. A tavalyi választásokhoz hasonlóan az idei április 12-i EU-csatlakozásról szóló referendum szavazástechnikai anyagainak és nyomtatványainak szállítására kiírt közbeszerzési eljárást - nettó 300 millió forintért - az Állami Nyomda Rt. és a Pénzjegynyomda Rt. konzorciuma nyerte meg. Az Állami Nyomda üzleti titokra hivatkozva nem kívánta közölni, hogy mely gyártótól veszi a szalagokat és a zsinórokat, de információink szerint importból szerzik be. A SZZS-nek nem jelentett többletmegrendelést az elmúlt években az sem, hogy egyes politikai pártok tagjai nemzeti elhivatottságuk jelzésére rendszeresen kokárdát viseltek. A szakemberek szerint ugyanis a többletigényt elsősorban importból elégítik ki.

Hat év múlva uniós igényeket kielégítő vizet iszunk

Magyarország 2009-ig kapott haladékot, hogy a három kritikus régióban is az Európai Unióban érvényes normáknak megfelelő ivóvíztisztaságot biztosítson, amire 110 milliárd forintot kell fordítania a vízügyi tárcának.

Hűtőipari cégeket telepít be a Mirelta Holding

Akár másfél ezer ember is kaphat munkát a tatai Mirelta ipari parkban. A főként hűtőtechnikával foglalkozó cégeknek helyet adó ingatlanon horgásztó és szabadidőpark is létesül.

Lentiben még csak épül az infrastruktúra

Januárban kapott címet a gazdasági tárcától a Zala megyei Lenti város peremén fekvő terület. A parkot a település vonzáskörzetének központjává kívánják tenni, így a jelenleg mintegy 700 alkalmazottat foglalkoztató, 16 vállalatnak otthont adó ingatlan területén komoly fejlesztések várhatók - mondta el a NAPI Gazdaságnak Nógrádi László polgármester. A jövőre befejeződő infrastrukturális fejlesztések mintegy 180 millió forintba kerülnek - véli a polgármester. A tervezett beruházások nyomán 41 hektárnyi terület válik alkalmassá a vállalatok fogadására. Az önkormányzat arra kéri a gazdasági tárcát, hogy a parkkal szomszédos, csődbe jutott ruhagyárat a kedvezőbb gazdasági feltételek kihasználása miatt csatolják a parkhoz, megmentve így több tucat munkavállaló megélhetését - mondta Nógrádi. A park területén található 16 vállalat tavaly 3,2 milliárd forint árbevételt produkált. Az éves árbevétel 41,1 százaléka exportból származott. A jó közúti megközelítéssel rendelkező park területére betelepült vállalatok 684 ember foglalkoztatását teszik lehetővé és eddig mintegy 1,8 milliárd forint értékben ruháztak be. A parkba 8 vállalat jelezte betelepülési szándékát - mondta el Nógrádi.