Komoly gondban vannak a magyarországi juhtenyésztők, mivel a legnagyobb felvevőpiacnak számító Olaszországban a kínálatnál lassabban nő a bárányhúsfogyasztás - mondta lapunknak Békés Gyula, a Juh Terméktanács ügyvezető igazgatója.
Az élő vágójuh kilogrammonkénti ára jelenleg 150-200 forinttal marad el a karácsonyihoz képest, ráadásul nincs is remény az árak növekedésére. Magyarországon az egy főre jutó bárányhúsfogyasztás nem éri el az évi fél kilogrammot, így a gazdáknak érdemes megpróbálniuk az évenként és fejenként 7 kilogramm fogyasztású olasz piacot megcélozniuk. Húsvét táján az olaszok a kisebb, 13-24 kilogrammos példányokat keresik. De a lassan élénkülő kereslet miatt várhatóan ez az időszak csupán szerény árnövekedést hoz.
A magyarországi juhtenyésztők évente mintegy 350 ezer értékesíthető báránnyal rendelkeznek, ám ennek nagy részét csak nyomott áron - például a tejesbárányra rentábilisnak nevezhető 12 ezer forint helyett vélhetően 7-8 ezer forintért - lesznek képesek értékesíteni külföldön. Az idén későn - április 20-21-én - van húsvét, emiatt később jutnak a pénzükhöz a magyarországi juhászok, akiknek ezúttal is éles küzdelmet kell folytatniuk az uniós agrárpolitika által támogatott spanyol és portugál vetélytársaikkal, valamint román és egyéb kelet-európai gazdákkal is.
Nem tartja ennyire sötétnek a kilátásokat Szabó Sándor, az Olaszországba rendszeresen exportáló Agnuszker Kft. ügyvezetője. Véleménye szerint korábban is akadt hasonló helyzet, és azt viszonylagos sikerrel vészelte át az ágazat. Ha javulna a kereskedők és a juhtenyésztők közötti információáramlás, akkor elkerülhető volna, hogy a magyar gazdák egymás alá ígérjenek áraikkal - mondta Szabó. Hasonlóan vélekedik egy másik exportőr, Horák János, a Prubitas Kft. ügyvezetője is. Ő leginkább az agrártámogatások uniós szintre emelését tartja szükségesnek. Így például az anyánkénti szubvenció a jelenlegi 1500-ról 5000 forintra emelkedne.
Andacs Botond