Andacs Botond

Új pályázat a TKI-székházra

Napokon belül új pályázatot hirdet a Távközlési Innovációs (TKI) Rt. felszámolója, a Gordius Consulting Rt. a társaság utolsó vagyonelemének, Ungvár utcai épületének értékesítésére, mivel a decemberben meghirdetett legutóbbi kiírásra egyetlen jelentkező sem akadt - mondta lapunknak Filip György felszámoló. Az összesen 10 ezer négyzetméteres ingatlanból már csak 6700 négyzetméter van a TKI tulajdonában, irányára 373 millió forint. A távközlési kutatással foglalkozó TKI polgári és védelmi célokat is szolgált, többek között mikrohullámú hálózatot telepített a Pannon GSM számára. A cég hatalmas, több mint egymilliárd forintos APEH- és tb-tartozást halmozott fel. Az adósság nagyrészt abból adódott, hogy jóval több alkalmazottal működött, mint amennyit a megrendelései indokoltak.

Eladó a Paksi Atomerőmű szállodája

Megválik a Paksi Atomerőmű Rt. a profiljába nem illeszkedő Duna Szállótól - tudta meg lapunk Küzdy Gábor gazdasági vezérigazgató-helyettestől. A vállalat az egycsillagos szállodaként üzemelő épület értékesítésére pályázatot hirdetett. A szálló értékét növelheti, hogy a város központjában csak ez a szálloda működik, amely bár közel van az erőműhöz, de idegenforgalmi szempontból kiváló fekvéssel rendelkezik - véli Küzdy. A társaság mintegy 150 millió forint bevételt vár a több mint háromezer négyzetméteres telken fekvő, négyszintes szálloda eladásából, amely 78, egyenként 14 négyzetméteres szobával és egy 172 négyzetméteres konferenciateremmel rendelkezik. A cég azért döntött az értékesítés mellett, mert az idegenforgalmi létesítmény üzemeltetése nem illeszkedik a profiljába, és fölös adminisztrációs terhet ró a vállalat vezetésére - mondta a vezérigazgató-helyettes. A pályázaton elsősorban szakmai befektetők jelentkezését várják. A Paksi Atomerőmű Rt. ugyanakkor nem tervezi más, a vállalati profilba szorosan nem illeszkedő létesítményeinek eladását. Így továbbra is fenntartják a Pakson működő főiskola kollégiumát, folytatják az Atomerőmű Sportegyesület szponzorációját, valamint tovább üzemeltetik a sportcsarnokot is.

Gyümölcsök minőségi ellenőrzése

Az unió szigorú minőségi kritériumok mentén szabályozza a zöldség és gyümölcs értékesítését, az azonos minőségi osztályba tartozó termékekre az EU területén ugyanazok a szabályok érvényesek. Nem hiányozhat a termék egyetlen része sem, ugyanakkor megengedett, hogy a zöldségek tisztásakor a külső burkot - például fejes saláta esetében - eltávolítsák. A zöldségen nem jelenhet meg semmilyen élettani betegség, állati kártevő vagy annak nyoma, tehát minden látható idegen anyagtól mentesnek kell lennie, ugyanakkor a minőségi előírások nem vonatkoznak a szemmel nem látható növényvédő szerekre. A szabályozás idegen anyagnak tekinti, ezért tiltja a csomagolásban ágak vagy levelek megjelenését. A minőségi tulajdonságok, valamint a megengedett hibák alapján három minőségi osztályt állítottak fel. Az extra minőségű termék alakja, fejlettsége és színe jellemző a fajtára, teljesen károsodásmentes - a szamóca, szilva, a csemegeszőlő kivételével apróbb, felületi hibák megengedettek. Az első osztályba sorolt termékek adják a forgalom nagyobb hányadát. Ebbe a kategóriába sorolt termékek esetében is megengedhetők apróbb hibák. Másodosztályba a még forgalomképes, de csupán a termékre jellemző minimumkövetelményt kielégítő termékeket sorolják.

A csatlakozás után nem lesz kötelező az EU-s zászló kifüggesztése

Csaknem három éve áll fellobogózva az ország

A külügyet nem érinti az átszervezés

Tucatnyi dolgozó az EU-tárcánál

Ellenérték nélküli termékmozgás áfája

Az uniós jogrendszer a külkereskedelemben a termékimportra alkalmazott szabályokhoz hasonlóan a tulajdonosváltás nélküli, országokon átívelő termékmozgást is adókötelesnek tekinti. Vagyis termékértékesítés az, ha egy vállalat gazdasági tevékenységének céljai érdekében terméket - árut, termelőeszközt vagy nyersanyagot - visz át az egyik tagállamból a másikba. Ahhoz hasonlóan az eszközáthelyezés esetén is az adóalanyokra általánosan érvényes szabályok vonatkoznak. A vállalkozásnak „pro forma” számlát kell kiállítania, amelyen feltünteti a kiinduló és a célország adóhatóságai által kapott áfaazonosító számot. Ellenérték nélküli ügyletről lévén szó, a számlán feltüntetett értéknek a termék beszerzési értékének kell lennie. A tevékenységet végző vállalatnak a célországban a vevői oldalon adófizetési kötelezettsége és levonási joga keletkezik, vagyis ebben az esetben az áfakötelezettség leginkább csupán formális és adminisztratív procedúrát jelent. Ha a termékáthelyezés jól meghatározott, általában adóköteles tevékenységhez kapcsolódó, de csupán ideiglenes kivitelt jelent, akkor a szabályozás nem minősíti adóköteles ügyletnek az áthelyezést. Ilyen tevékenység lehet a termék értékesítése fel- vagy összeszerelése révén, az utazás alatt megvalósuló értékesítés vagy a célország területén szolgáltatásnyújtás során ideiglenesen felhasznált termék kivitele.

Tíz százalék hiány van a főváros költségvetésében

Mintegy 35 milliárd forint hiányt kell pótolni a szerdán éjjel elfogadott fővárosi költségvetésben.

Tíz százalék hiány van a főváros költségvetésében

Az eredetileg tervezett 334,5 milliárd forint helyett 369 milliárd forintból gazdálkodhat az idei költségvetési évben a főváros - mondta tegnap Demszky Gábor főpolgármester. Az így keletkező mintegy 35 milliárd forint hiányt részben a 30 milliárd forint névértékű, de csak nyomott áron értékesíthető részvénycsomagból pótolhatják. Ezenfelül az önkormányzat rendelkezik tulajdoni hányaddal közműcégekben is, de ezeket a tulajdonrészeket csak végső esetben értékesíthetik. A többletkiadások többek közt a BKV-nak, valamint a működési költségek megemelésének tudhatók be. A főváros 6,3 milliárd forinttal többet, mintegy 200 milliárdot költhet - a költségvetés 54 százalékát kitevő - működésre. Mintegy harmadával növekedett a felújításra fordítható keret nagysága is, ezért ez eléri a 8,1 milliárd forintot. Út- és hídfelújításra 4,7 milliárdot, mintegy 1,8 milliárddal többet, míg intézményi felújításra 3,4 milliárdot, az eredetileg tervezettnél félmilliárddal többet szánnak. A főváros 114 milliárd forintot költ fejlesztésre, amiből az idén induló fejlesztések 60 milliárd forintot tesznek ki. Egyéb kiadásokra mintegy 22 milliárdot fordítanak.

Milyen az agrárvám az EU-ban?

Az unión kívüli, harmadik országból történő agrártermékimport esetén - a származási ország szigorú ellenőrzése mellett - a közös vámtarifa alapján kiszámolt vámok érvényesek. Különböző egyezmények értelmében több országra és országcsoportra kedvezményes vámkontingensek vonatkoznak. A mezőgazdasági termék exportja esetén az EU export-visszatérítésben részesíti az uniós termelőket. Ez a világpiaci ár és az uniós ár különbsége, s a feldolgozott paradicsomra, az ideiglenesen tartósított és cukrozott cseresznyére vagy meggyre, a feldolgozott mogyoróra és a meghatározott tisztaságú narancslére vehető igénybe.