Felfutás előtt a wellnessipar
A világtrendet kihasználva jelentős felfutás várható a magyarországi wellnessturizmusban. Ennek megfelelően a kormányzat az elmúlt években mintegy 12 milliárd forinttal támogatta az egészségturisztikai beruházásokat.
Felfutás előtt a wellnessipar
A világtrendet kihasználva jelentős felfutás várható a magyarországi wellnessturizmusban. Ennek megfelelően a kormányzat az elmúlt években mintegy 12 milliárd forinttal támogatta az egészségturisztikai beruházásokat.
Milyen bürokráciával jár a tagok közötti ügylet?
Annak ellenére, hogy az uniós belső határokon 1993-ban megszűnt a vámellenőrzés, továbbra is kontrollálni kell a közösségen belüli kereskedelmi és egyéb áruforgalmat. Ezt a célt szolgálja többek között az egységes irányelvek alapján felépülő számlázási rend. A vámellenőrzés megszűnte összességében könnyítette a hatóságok munkáját, az adminisztratív terhek nagy részét az adóköteles ügyletet végző vállalkozások viselik. Ilyen többletteher az áfaazonosító szám alkalmazása, amely egyrészt az adóhatóságok, másrészt a vállalkozás partnerei felé reprezentálja a cég áfaalany voltát. Az ország betűjelével ellátott áfaazonosító számot a helyi hatóságok adják ki minden, az ország területén áfaköteles tevékenységet végző vagy külföldön gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásnak. A vállalkozó az azonosító alapján jogosult arra, hogy beszállítójának áfamentesen értékesítsen terméket. Az áfaazonosítóval rendelkező vállalkozásokat uniós szinten az egységes adatbázissal (VAT Information System) rendelkező adóhatóságok tartják nyilván. A magyar adóazonosítók a betűkód kivételével megfelelnek az uniós kritériumoknak. A közösségen belüli kereskedelmet végző vállalkozásoknak negyedévente összesítő jelentésben kell beszámolniuk arról, milyen forgalmat bonyolítottak le áfaazonosítóval rendelkező ügyfeleikkel. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a tagállamok az adóbevallásokkal egy időben, havonta kérhetik az összesítő jelentést.
Ki jogosult rokkantsági nyugdíjra?
A rokkantsági nyugdíjra több tagállam területén is jogosultságot lehet szerezni. Az uniós országok többségénél a rokkantsági nyugdíj összegét a biztosítás időtartama határozza meg és a jogosultság független attól, hogy fennállt-e biztosítási jogviszony a megrokkanáskor.
Ki jogosult rokkantsági nyugdíjra?
A rokkantsági nyugdíjra több tagállam területén is jogosultságot lehet szerezni. Az uniós országok többségénél a rokkantsági nyugdíj összegét a biztosítás időtartama határozza meg és a jogosultság független attól, hogy fennállt-e biztosítási jogviszony a megrokkanáskor. Amennyiben valaki egyetlen országban vagy hasonló biztosítási rendszerű országokban biztosított, nem különösebben nehéz megállapítani a rokkantsági ellátást fizető országot. A nyugdíj összegét - hasonlóan az öregségi nyugdíjhoz - az egyes országokban biztosítással eltöltött évek függvényében számítják ki. A másik tiszta esetben - amikor a biztosított csak olyan országokban volt biztosítva, ahol mindössze a biztosítás létét követelték meg a rokkantnyugdíjhoz - abban az országban lesz nyugellátásra jogosult, ahol a rokkantsága bekövetkezett. Nehézség akkor adódik, ha a rokkantságra jogosult eltérő biztosítási rendszerű országokban rendelkezik biztosításokkal. Ilyenkor a nyugdíjra való jogosultság megállapítása és a folyósítás a megrokkanás helye és az érvényes biztosítás függvényében történik. A tagállamok a rokkantság fokának megállapításában, illetve az ellenőrzés mértékében is eltérő szabályozást vezettek be. A rokkantak nyugdíj melletti munkavégzése - különböző mértékben ugyan, de - a legtöbb országban tiltott vagy nagyon korlátozott. Az engedély nélküli kereső tevékenység akár a nyugdíj elvesztését is eredményezheti.
Áfaköteles lesz a járulákosan kapcsolódó szolgáltatás
Az ország uniós csatlakozását követően áfakötelessé válik, aki egy közösségen belüli termékértékesítéshez vagy egyéb beszerzéshez szállítási, járulékosan kapcsolódó egyéb (például árukezelés, rakodás), illetve közvetítői szolgáltatást nyújt, valamint ingó jószágon végez szolgáltatást.
Hol fizetik az áfát a járulékosan kapcsolódó szolgáltatást nyújtók?
Az ország uniós csatlakozását követően áfakötelessé válik, aki egy közösségen belüli termékértékesítéshez vagy egyéb beszerzéshez szállítási, járulékosan kapcsolódó egyéb (például árukezelés, rakodás), illetve közvetítői szolgáltatást nyújt, valamint ingó jószágon végez szolgáltatást. Ekkor a teljesítés helye - attól függetlenül, hogy mely tagállamban valósult meg a szolgáltatás - a megrendelő áfaazonosító számát kiadó tagállam lesz. Amennyiben a megrendelő nem áfaköteles, tehát nem rendelkezik áfaazonosító számmal, akkor áfafizetés áruszállítás esetén a kiinduló tagállamban, míg a közvetítők által nyújtott egyéb szolgáltatások esetében a főszolgáltatás teljesítési helyén történik. A magyarországi adóazonosító számok megfelelnek az uniós kritériumoknak, de ahhoz, hogy az az egész EU területére érvényes legyen, a hatóságok a jelenlegi számok elé az országot azonosító HU jelzést helyeznek el. Egyes szolgáltatások és termékek esetében az egységes szabályozás áfakötelezettséget állapít meg, ugyanakkor tényleges fizetés nem történik. Ilyen eset például, ha a termék a külkereskedelemben egyébként is adómentes, adó- és vámfelfüggesztési eljárások keretei között végzett import vagy értékesítés. Ebbe a körbe tartozik például a háromszögügyletek során fellépő mentesség vagy ha a vállalkozás termékértékesítés nélkül más országba helyezi át vagyonát.
Hol fizetik az áfát a járulékosan kapcsolódó szolgáltatást nyújtók?
ä Andacs Botond Az ország uniós csatlakozását követően áfakötelessé válik, aki egy közösségen belüli termékértékesítéshez vagy egyéb beszerzéshez szállítási, járulékosan kapcsolódó egyéb (például árukezelés, rakodás), illetve közvetítői szolgáltatást nyújt, valamint ingó jószágon végez szolgáltatást. Ekkor a teljesítés helye - attól függetlenül, hogy mely tagállamban valósult meg a szolgáltatás - a megrendelő áfaazonosító számát kiadó tagállam lesz. Amennyiben a megrendelő nem áfaköteles, tehát nem rendelkezik áfaazonosító számmal, akkor áfafizetés áruszállítás esetén a kiinduló tagállamban, míg a közvetítők által nyújtott egyéb szolgáltatások esetében a főszolgáltatás teljesítési helyén történik. A magyarországi adóazonosító számok megfelelnek az uniós kritériumoknak, de ahhoz, hogy az az egész EU területére érvényes legyen, a hatóságok a jelenlegi számok elé az országot azonosító HU jelzést helyeznek el. Egyes szolgáltatások és termékek esetében az egységes szabályozás áfakötelezettséget állapít meg, ugyanakkor tényleges fizetés nem történik. Ilyen eset például, ha a termék a külkereskedelemben egyébként is adómentes, adó- és vámfelfüggesztési eljárások keretei között végzett import vagy értékesítés. Ebbe a körbe tartozik például a háromszögügyletek során fellépő mentesség vagy ha a vállalkozás termékértékesítés nélkül más országba helyezi át vagyonát.
Hogyan változik a vízumpolitika?
Az uniós csatlakozáskor Magyarország aláírja a tagországok belső határait lebontó és így a személyek szabad áramlását biztosító schengeni egyezményt, ugyanakkor mindez csak a joganyag átvételét jelenti, a belső határok újabb két év múlva szűnnek meg. Ekkortól az unión belül szabaddá válik a személyek áramlása, ami a külső határok és a harmadik országból jövők szigorú ellenőrzését vonja maga után. A schengeni rendszer azt is jelenti, hogy a tagállamok egységes, az összes ország területére érvényes vízumot bocsátanak ki. Így annak kiadásakor a kiállítónak figyelembe kell vennie a többi tagállam nemzeti érdekeit is. Az egységes vízummal három hónapig lehet bárhol az EU területén tartózkodni. A belépési engedély csak a kibocsátó tagország területére érvényes 90 napot meghaladó tartózkodásra. A harmadik vízumtípus az egyénileg nem igényelhető, a tagállam méltányossági döntése alapján kiadott korlátozott területi vízum. A közös rendészeti adatbázis lehetővé teszi, hogy a többi tagállam érdekeinek sérülése nélkül lehessen vízumot kibocsátani. A Magyarországgal határos országok közül kettő - Szerbia és Montenegró, valamint Ukrajna - számára lesz vízumkényszer. A csatlakozás után vélhetően hamarosan a magyar állampolgároknak nem kell vízumot igényelniük az Egyesült Államokba való utazáskor.
Még nőhet a potencianövelő szerek magyar piaca
Minden eddiginél hatékonyabban kezeli az erektilis diszfunkcióból eredő problémákat a Bayer és a GlaxoSmithKline (GSK) által kifejlesztett új potencianövelő szer, a Levitra - állítják a két cég szakemberei. Az Európai Unióban március 7-én törzskönyvezett új gyógyszer egyes uniós országokban már a héten kapható, de Magyarországon, valamint a legnagyobb felvevőpiacot jelentő Egyesült Államokban és Japánban csak az év második felében kerül forgalomba - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Eckart Beuttenmüller, a Bayer Hungária gyógyszerüzletág-vezetője. A Bayer és a GSK évente több mint egymilliárd eurós forgalommal számol világszerte, elképzeléseik szerint kilenc hónapon belül már a piac 90 százalékát uralják. Leitner György, a GSK Pharma vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy Magyarországon a potenciazavaroktól szenvedő mintegy 400 ezer férfinak csupán töredéke, összesen 35 ezer veti alá magát kezelésnek, és a már kezelt személyek közül is sok szívesen kipróbálna új szereket. Ezért az új gyógyszer igen kedvező fogadtatásában bíznak, ugyanakkor Leitner nem bocsátkozott becslésekbe a forgalommal kapcsolatban. Magyarországon évente 12-15 ezer embert kezelnek Viagrával, így jelentős piacbővüléssel számolhatnak a tudományos eredmények alapján kifejlesztett afrodiziákumokat kínáló cégek - mondták lapunknak a Viagrát gyártó Pfizernél. A gyógyszer átlagára tablettánként 2700 forint, a kiszereléstől függően. A szedési gyakoriság vehemenciától és pénztárcától függ, a vevők havonta átlagosan 4 tablettát vesznek. A Viagrából évente átlagosan mintegy 600-700 ezer tablettát adnak el Magyarországon. Így a Pfizer átlagárral számolt magyarországi árbevétele másfél-kétmilliárd forint közé tehető. A Viagra értékesítése eddig évente átlagosan 30 százalékkal nőtt Magyarországon, s a piac további felfutására számítanak a Pfizernél.
Ötvenmilliárd forintnyi köztartozást értékesít az APEH
Várhatóan a nyár elején kezdi el az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a felszámolás alatt lévő cégek adó- és köztartozásának értékesítését - tudta meg lapunk Várszeghi György elszámolási és végrehajtási főosztályvezetőtől. Az első körben a 2001-es követeléseket hirdetik meg, ezek összege eléri az 50 milliárd forintot, számuk pedig az ötezret. Az APEH-kinnlevőségeket 1999-től a Magyar Fejlesztési Bank Rt. 100 százalékos tulajdonában levő, 3,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű Magyar Követeléskezelő Rt. kezelte, de idén az adóhivatal visszatér a korábbi gyakorlathoz: a követeléseket pályázaton értékesíti. A korábbiakhoz képest újdonság még, hogy nem egyben, hanem csomagokra bontva pályáztatják a követeléseket. Még nem tisztázott a csomagok konkrét összetétele, de az biztos, hogy azokat úgy alakítják ki, hogy ne lehessen kimazsolázni a nagyobb megtérüléssel kecsegtető felszámolásokat - tette hozzá Várszeghi. Évente átlagosan hatezer cég kerül a felszámolás sorsára, amelyek összesen 60-65 milliárd forint köztartozást halmoznak fel, ám egy év alatt csupán négyezer vállalat felszámolása fejeződik be, ami azt jelenti, hogy évről évre nő a felszámolandó társaságok száma. A halogatott ügyek száma megközelíti a tízezret.