A szállítói ügyletek során jól ismert jelenség, amikor a szállítást végző fél harmadik vállalkozástól szerzi be a terméket, és ugyan a szállító megjelenik közbenső tulajdonosként, de a tényleges árumozgás csak a két végpont között megy végbe. Különös figyelmet érdemel az ügylet, ha az abban részt vevők az EU különböző tagállamaiban találhatók. A hasonló esetekre ugyanis - a zökkenőmentes adóztatás és az adminisztrációs huzavona elkerülése végett - az unióban bevezették a háromszögügylet fogalmát, amellyel a többszereplős értékesítési láncokat kezelik.
A közösségen belüli értékesítés fő szabálya szerint az ügyletre úgy kellene tekinteni, mintha minden egyes esetben értékesítés történt volna, és ennek megfelelően minden érintett tagállamban érvényesülne az áfaszabályozás. Ugyanakkor a háromszögügylet lehetővé teszi, hogy a szállítást végző vállalkozás tevékenységére úgy tekintsenek, mintha az a lánc végpontján, a célországban valósult volna meg, ott, ahol a szállítást végző vállalkozás áfamentes. Így a szállító a telephelyének számító országban is mentességet élvez, és csupán a bevétele után fizet adót. A mentességhez a szállítónak bizonyítania kell, hogy a közösségen belüli értékesítés valóban egy harmadik tagállamba való továbbértékesítésről szól és az adó megfizetésére a megbízó kötelezett. Ennek igazolására a szállító az általa kiadott számlán feltünteti az áruértékesítés mindkét végpontján szereplő vállalat áfaazonosító számát, valamint a vállalkozások szerepét. Végül pedig a megbízást adó vállalat saját országában lesz adóköteles. Vagyis ezzel a szállító annak ellenére nem lesz áfaalany a célországban, hogy adóköteles közösségen belüli értékesítést végzett.
Andacs Botond