Keresés

A megújuló energiaforrásoknál fontosabb a hatékonyság

A jelenlegi technológia mellett Magyarországon akár tízszázalékos energiamegtakarítást lehetne elérni – véli Molnár László, aki tavaly december óta az ENSZ Fenntartható Energia Bizottságának elnöke.

Hétszázmilliós támogatás az agrárseregszemlének

Az idén 74. alkalommal rendezik meg az Országos Mezőgazdasági, Élelmiszer-ipari Kiállítást és Vásárt (OMÉK), az agrártermékek és az élelmiszerek seregszemléjét.

Magyarország komplex fejlesztési célrendszerben érdekelt

Gyakorlatilag nem történt az Európai Unió versenyképességét illetően érdemi változás a 10 évre szóló lisszaboni stratégia 2000-ben történt meghirdetése óta, az újonnan megjelölt prioritás a gazdasági növekedés. Kovács István Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese szerint az elaprózott célrendszer és az alacsony szintű elkötelezettség a tagállamok részéről az elmúlt öv évben kudarcra ítélte a lisszaboni törekvéseket. A prioritások meghatározásával sem szűntek meg bizonyos dilemmák, sőt a határozottabb fellépés új kérdéseket vet fel. A prioritások meghatározásának problémája nem ismeretlen Magyarországon sem, a második nemzeti fejlesztési tervvel kapcsolatban is felvetődik a komplex fejlesztéspolitika, valamint a szigorúan vett prioritások támogatása közti választási kényszer. Kovács szerint mind hazai, mind uniós viszonylatban a komplex megközelítés lenne szerencsésebb, hiszen a versenyképesség javítása nehezen elképzelhető például a migránsok társadalmi és munkaerő-piaci integrációja vagy az oktatási rendszer rugalmasabbá tétele nélkül. A március 22-ei miniszterelnöki találkozón bemutatni tervezett magyar álláspont valószínűleg a fenntarthatóság érdekében a társadalmi kohéziót és a környezetvédelmi szempontot is magában foglaló célrendszerből indul ki. Lényeges emellett, hogy a tagállamok sokféleségét figyelembe vegyék a programalkotók, a végrehajtás szintjén ezt az úgynevezett nyitott koordinációs eljárás teszi lehetővé. Ennek keretében a problémamegoldás képességének fejlesztéséhez kapnak fogódzókat, összehasonlító értékeket a tagállamok, amelyek egymást is értékelik. A jobb együttműködés érdekében minden tagországban lesz egy felelőse a kormányzaton belüli és a tagállamok közötti kooperációnak, koordinációnak. A konkrét tennivalókat pedig tagállami szinten is akciótervekben kell megfogalmazni.

MNB-kamatvágás: csak egyvalaki volt merészebb

Az óvatosság győzött a Monetáris Tanács decemberi kamatmeghatározó ülésén. Az 50-75 bázispontos csökkentésre voksoló testület tagjai egy kivétellel a szerényebb enyhítés mellett tették le a garast - derül ki az ülés jegyzőkönyvéből, amelyet első alkalommal hoztak nyilvánosságra.

Mi a baj a magyar gazdasági növekedéssel?

Az Akadémiai Kiadónál jelent meg Erdős Tibor akadémikus újabb kötete Fenntartható gazdasági fejlődés címmel, amelynek alcíme: Különös tekintettel a rendszerváltás követő magyar gazdaságra. Az 1978-ban Akadémiai Díjjal, 1999-ben pedig Széchenyi-díjjal kitüntetett közgazdász professzor immár hatodik monográfiájában vizsgálja a növekedéselméletet és alkalmazásait. A meglehetősen vaskos, mintegy félezer oldalas mű két nagyobb részre tagolódik: Erdős az 1–9. fejezetben a növekedés tényezőit és a fenntarthatóság összetevőit elemzi, míg a 10–16. fejezetben a magyarországi alkalmazásokat járja körbe. Az első rész azt vizsgálja, hogy a hosszabb távú gazdasági növekedés dinamikája mitől függően lehet gyors vagy mérsékelt, milyen lehet ez a közepesen fejlett gazdaságban, s milyen a fejlett országokban; kiemelten kezelve a technikai fejlődést meghatározó tényezőket, a beruházásokat és ezek finanszírozási forrásait, a gazdasági növekedés környezetvédelmi feltételeit, továbbá az intézményrendszert. Megállapítása szerint a gazdaságpolitika a fenntartható növekedés ütemét közvetlenül nem befolyásolhatja, de áttételesen igen, kedvező és kedvezőtlen irányban egyaránt. Rossz hír lehet a magyar olvasónak, hogy a működőtőke beáramlása is csak átmenetileg javítja a fizetési mérleget. A második rész a korábban vázolt elméleti alapvetésre támaszkodva a gazdasági növekedés magyarországi problémáit tárgyalva elemzi az EU-tagság várható növekedési hatását. A szerző jelzi, hogy akkor is, ha a beruházások hatékonysága javuló irányzatú, az infrastruktúra fejlesztési igényei, az egészségügy és az oktatás rendbe hozása, valamint a szükséges szerkezeti átalakulások miatt a beruházási források szűkösnek bizonyulhatnak: ezért a gazdasági növekedés várható ütemét óvatosan kell megítélni. Mindezek után nem meglepő, hogy a unió átlagos színvonalához való magyar felzárkózáshoz lényegesen hosszabb időt tart reálisnak, mint azt korábban bármely pártállású magyar gazdaságpolitikus remélte.

Nem múlt el a dollárra nehezedő nyomás

Konszolidálódott valamelyest a dollár helyzete az elmúlt héten, a gazdaságról és a Wall Streetről érkező hírek segítettek a deviza leértékelődésének megállításában. Pedig a dollár gyengülésére továbbra is szükség van, amint arra az ázsiai devizák múlt heti teljesítménye jó példa.

Tervezik a negyedik generációs atomerőműveket

A világ energiaigénye a szakértők számításai szerint 2030-ra a jelenleginél mintegy 50 százalékkal lesz magasabb, 2050-re pedig a mostani érték dupláját is elérheti. Az igények növekedésére a tudományos szakembereknek is válaszolniuk kell, többek között ezért hozták létre 2000 januárjában az Egyesült Államokban a Generation IV (GIV) nukleárisenergia-rendszert.

A kiegyensúlyozott térségi fejlődésért

A regionális politika két okból is prioritássá válik a jövőben. Egyrészt az uniós csatlakozástól remélt támogatások jelentős része a Strukturális Alapokból fog származni, másrészt azért, mert az ország egyes részei közötti fejlettségbeli különbségek további növekedése a modernizáció és a gazdasági versenyképesség alapvető akadályává válhat.