– Önt múlt év decemberében nevezték ki az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Fenntartható Energia Bizottságának elnökévé. Mi a feladata, s mely területekkel foglalkozik a bizottság?
– Igen komoly tapasztalatokat gyűjtöttem az évek folyamán, hiszen az energetikai bizottságban három éve vagyok alelnök, a múlt év vége óta pedig a bizottság elnöke. A bizottság feladata többek közt különböző projektek előkészítése, részterületek vizsgálata az energetika különböző szektorain belül, mint például az olaj- és a földgázellátás kérdései vagy éppen a geológiai készletek módszertanának vizsgálata. Az előző években a bizottság ülésein mintegy kétszáz ember vett részt, ami jól jelzi, hogy mennyire fontos az energetika. A gazdasági bizottság nem csupán Európát, de Észak-Amerikát és Közép-Ázsiát is magában foglalja, ami azért fontos, mert ezen térségekben találhatók a legnagyobb energiatermelők, mint például Oroszország, Kazahsztán vagy az Egyesült Államok, valamint a legnagyobb fogyasztók is, mint az EU és az USA. Emellett az üléseken megjelennek a legnagyobb energiavállalatok – mint a Gazprom, a Lukoil vagy a Shell –, valamint nemzetközi szervezetek, például az OPEC vagy a Nemzetközi Energia Ügynökség. Így összességében az energiabizottság olyan többcélú vitafórum, ahol nem csupán az államok tárgyalnak egymással, de a termelők és a fogyasztók is asztalhoz ülnek, s az itteni partnerek az ENSZ égisze alatt évi több tíz milliárd dolláros beruházásokról is dönthetnek.
– Milyen kiemelt területeket vagy szektorokat vizsgálnak?
– Az egyik legfontosabb feladat, hogy rövid, közép- és hosszú távon biztosítva legyen a régió energiaellátása, valamint hogy a fenntarthatóság érdekében újabb, hatékony energiaprojekteket dolgozzunk ki. A szervezet egyik érdekes feladata például, hogy olyan geológiai módszertant dolgozzon ki, amely egységesen meghatározza azt, hogy mekkorák a föld alatti olaj- vagy gázkészletek. Jelenleg ugyanis ilyen egyetemleges számítás nincs, s ez komoly problémákat tud okozni – elég a közelmúlt eseményeire gondolnunk, amikor a Shell és a BP is csökkentette tartalékainak mértékét.
A régióhoz tartoznak a legnagyobb energiaimportőr országok is. Az unió például a teljes energiafelhasználásának 55 százalékát importálja, ám a szakértők jóslatai szerint ez a következő tíz éven belül további tíz százalékkal bővülhet. Emellett az USA, amely korábban exportőr volt, szintén importőr lett. Érdekes, hogy az Egyesült Államokban – köszönhetően a légkondicionáló berendezéseknek – nyáron már több energia fogy, mint télen. Így a legfőbb cél olyan középtávú feltételrendszer kidolgozása, mellyel a következő 25-30 évre biztosítani lehet a szükséges fűtőanyagot.
– S akkor még nem beszéltünk Kínáról...
– Így van, hiszen Kína mindenképpen globális tényező e téren. A világ energiaigény-növekményének felét Kína adja, s így a szakemberek számára igen fontos, hogy gazdasági és energetikai szempontból is megértsék az ottani folyamatokat. Kínában a belföldi termelés területén főként a szénre támaszkodnak, ám nem lehet a végtelenségig fokozni a szénfelhasználást. Egyes vélemények szerint Kína a közeljövőben fordulóponthoz ér az energetikában, ám vélhetően ez sem lassítja az ország növekedését.
– Említette az energiaimportőr országokat. Magyarország főként földgázt importál Oroszországból, ám az utóbbi években eléggé labilis lett ott a helyzet.
– Oroszország jelenleg a világ második legnagyobb földgázlelőhelyével rendelkezik a világon, ami igen fontos a fenntartható energia számára. Azt kell mondjam, hogy jelen pillanatban az orosz energiaiparba sokkal többet kellene befektetni. A fejlesztésekhez azonban nincs elég pénze Oroszországnak, így ezt csak a nyugati tőke tudná megoldani. Ennek viszont ellentmond az igen magas kockázat, így az utóbbi időben inkább a külföldi cégek kivonulása volt a jellemzőbb, mint a fejlesztés. Ebben a kritikus helyzetben segíthet az ENSZ, illetve annak úgynevezett Gázközpontja, amely főként az európai gázcégeket tömöríti. Ez a szervezet segítheti elő a beruházásokat vagy tisztázhat bizonyos konfliktusokat. Emellett a cégek által beruházott milliárdokat az ENSZ-szel együttműködve például az EBRD vagy az IEB is fedezheti vagy támogathatja, csökkentve ezáltal a kockázatokat.
– A megújuló energiaforrások és a környezetszennyezés terén milyen álláspontot képvisel a bizottság?
– A megújuló energiaforrások szerepe kiemelten fontos, helyzetük azonban kissé változott. Az új uniós energetikai biztos által felállított rangsorban csupán a harmadik helyre kerültek, míg az első helyen az energiahatékonyság található. A szakértők szerint a jelenlegi technológia alapján az országok összességében akár 10-20 százalékos energiamegtakarítási potenciállal is rendelkezhetnek. Ennél nagyobb megtakarítás egyelőre gazdaságosan nem érhető el.
Európa keleti része, beleértve Magyarországot is, számos lehetőséggel rendelkezik. Egyes tanulmányok szerint Magyarországon mintegy 10 százalékos megtakarítást lehetne elérni. A műszaki hatékonyságnövelés lehetőségeinek kihasználása mellett érdemes megjegyezni a szociális tarifarendszerek megalkotásának szükségességét a jelenlegi ártámogatások helyett, ami szintén megtakarításokhoz vezethet. Az ENSZ égisze alatt alakult meg a poszt-Kiotó munkacsoport is, amely a kiotói szerződés utáni emissziócsökkentési tervekkel foglalkozik.
Bakonyi Attila