A tudomány mostani álláspontja szerint ugyanis a GIV rendszerek legkorábban 2030 körül állhatnak munkába. A program fejlesztésekor leginkább a biztonságra, a megbízhatóságra és a gazdaságosságra figyeltek a szakemberek. Ezen belül fő kérdés volt a tüzelőanyag-hasznosítás, az atomhulladék-kezelés, valamint a többlépcsős, láncszerűen elhelyezkedő új védelmi rendszerek kifejlesztése. A gazdaságosság kérdésének középpontjában a versenyképes életciklust, valamint a villamos energia előállításának árát figyelték a GIV fejlesztésekor.
A fenntarthatóság érdekében az új rendszerrel minimalizálni kell a nukleáris hulladékot, emellett hosszú távon jelentősen csökkenteni kell a környezetre gyakorolt hatását. A GIV program fejlesztői szerint garanciát kell vállalni arra is, hogy az új típusú atomerőművekből kikerülő, fegyver-alapanyagként hasznosítható anyagok nem kerülnek „rossz kezekbe”. Az elmúlt két évtizedben a World Association of Nuclear Power Operators szerint igen sokat fejlődtek az atomerőművek az üzembiztonság terén, s az új építésű erőművekbe is a legújabb, általában prototípussal már tesztelt biztonsági berendezéseket szerelik be. Természetesen a régebbi építésű erőműveket is általában úgy méretezik, hogy az új fejlesztések is beépíthetők legyenek a már működő rendszerbe. A GIV nukleárisenergia-rendszer tervezésekor minimálisra kívánják csökkenteni a reaktormagban keletkező esetleges sérüléseket, valamint olyan zárt rendszert hoznak létre, amely biztosítja, hogy az esetleges radioaktív sugárzás semmiképpen nem jut ki a környezetbe. A GIV nemzetközi fórumának tagja jelenleg Argentína, Brazília, Kanada, Franciaország, Japán, a Koreai Köztársaság, Anglia, az Egyesült Államok, valamint Svájc.
A jövőben több, a használt fűtőelemeket újrafeldolgozó üzemet építenek Oroszországban. A Majak közelében fekvő RT-1 reprocesszáló üzem modernizálását a közelmúltban hagyta jóvá az orosz kormány. 2011-ig tartó felújítása lehetővé teszi többek között a paksi atomerőműben is használt VVER típusú reaktorok fűtőelemeinek újrahasznosítását. Emellett a szintén orosz Rosenergoatom nemrégiben jelentette be, hogy szilárdatomhulladék-újrafeldolgozó üzem kezdte meg működését a Balakovo atomerőmű területén. A német RWE.Nukem kivitelezésében elkészült üzem a balakovói atomerőmű négy reaktorának üzemeltetése során keletkezett radioaktív hulladék feldolgozását teszi lehetővé. Az orosz cég szerint 2006-ig hasonló feldolgozóközpontot építenek a kurszki, a Kola-félszigeti, a kalinyingrádi és a szmolenszki atomerőművekben. A szentpétervári atomerőműben pedig folyékony radioaktív hulladék feldolgozására alkalmas gyárat adnak át, a tervek szerint 2005-ben.
