Az Akadémiai Kiadónál jelent meg Erdős Tibor akadémikus újabb kötete Fenntartható gazdasági fejlődés címmel, amelynek alcíme: Különös tekintettel a rendszerváltás követő magyar gazdaságra. Az 1978-ban Akadémiai Díjjal, 1999-ben pedig Széchenyi-díjjal kitüntetett közgazdász professzor immár hatodik monográfiájában vizsgálja a növekedéselméletet és alkalmazásait.
A meglehetősen vaskos, mintegy félezer oldalas mű két nagyobb részre tagolódik: Erdős az 1–9. fejezetben a növekedés tényezőit és a fenntarthatóság összetevőit elemzi, míg a 10–16. fejezetben a magyarországi alkalmazásokat járja körbe. Az első rész azt vizsgálja, hogy a hosszabb távú gazdasági növekedés dinamikája mitől függően lehet gyors vagy mérsékelt, milyen lehet ez a közepesen fejlett gazdaságban, s milyen a fejlett országokban; kiemelten kezelve a technikai fejlődést meghatározó tényezőket, a beruházásokat és ezek finanszírozási forrásait, a gazdasági növekedés környezetvédelmi feltételeit, továbbá az intézményrendszert. Megállapítása szerint a gazdaságpolitika a fenntartható növekedés ütemét közvetlenül nem befolyásolhatja, de áttételesen igen, kedvező és kedvezőtlen irányban egyaránt. Rossz hír lehet a magyar olvasónak, hogy a működőtőke beáramlása is csak átmenetileg javítja a fizetési mérleget.
A második rész a korábban vázolt elméleti alapvetésre támaszkodva a gazdasági növekedés magyarországi problémáit tárgyalva elemzi az EU-tagság várható növekedési hatását. A szerző jelzi, hogy akkor is, ha a beruházások hatékonysága javuló irányzatú, az infrastruktúra fejlesztési igényei, az egészségügy és az oktatás rendbe hozása, valamint a szükséges szerkezeti átalakulások miatt a beruházási források szűkösnek bizonyulhatnak: ezért a gazdasági növekedés várható ütemét óvatosan kell megítélni. Mindezek után nem meglepő, hogy a unió átlagos színvonalához való magyar felzárkózáshoz lényegesen hosszabb időt tart reálisnak, mint azt korábban bármely pártállású magyar gazdaságpolitikus remélte.
Domokos László