Nagy a baj!
Az Európai Bizottság 2026-os tavaszi jelentése a vártnál érezhetően gyengébb gazdasági tevékenységet vetít előre. Ennek fő okaként a közel-keleti konfliktus által kiváltott újabb energiasokkot nevezték meg, amely újraindíthatja az inflációt és rontja a gazdasági hangulatot.
A Bizottság hazánk esetében is összeállította a legfontosabb gazdasági előrejelzéseit. Még ha a pozitív forgatókönyv valósul is meg – és megnyugvás érkezik a Hormuzi-szoros térségében –, az idei gazdasági bővülés akkor is két százalék alatt marad, és a GDP-növekedés még két év múlva is elmarad a 2022-es szinttől.
| GDP | Infláció | Hiány | Munkanélküliség | ||||
| EU: | EU: | EU: | EU: | ||||
| 2025 | 1,5 | 2025 | 2,5 | 2025 | -3,1 | 2025 | 6 |
| 2026 | 1,1 | 2026 | 3,1 | 2026 | -3,5 | 2026 | 6 |
| 2027 | 1,4 | 2027 | 2,4 | 2027 | -3,6 | 2027 | 6 |
| Eurózóna | Eurózóna | Eurózóna | Eurózóna: | ||||
| 2025 | 1,4 | 2025 | 2,1 | 2025 | -2,9 | 2025 | 6,3 |
| 2026 | 0,9 | 2026 | 3 | 2026 | -3,3 | 2026 | 6,4 |
| 2027 | 1,2 | 2027 | 2,3 | 2027 | -3,5 | 2027 | 6,4 |
A növekedési pálya drasztikus megtorpanását nemrég az Egyensúly Intézet adatai is alátámasztották. Elemzésük szerint míg 2022-ben még 4,6 százalékos volt a bővülés, addig 2023-ban 0,8 százalékos visszaesést, 2024-ben 0,5, 2025-ben pedig mindössze 0,3 százalékos növekedést regisztráltak. Bár az idei, 2026-os évre várt 1,5 százalékos, és a 2027-re prognosztizált 2,6 százalékos GDP-bővülés megtöri a három éve tartó stagnálást, a mutatók továbbra is elmaradnak a korábbi várakozásoktól.
| 2025 | 2026 | 2027 | |
| GDP-növekedés | 0,5 | 1,8 | 2,1 |
| Infláció | 4,4 | 3,2 | 3,1 |
| Munkanélküliség | 4,4 | 4,5 | 4,4 |
| Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában | -4,7 | -6,2 | -5,8 |
| GDP-arányos bruttó államadósság | 74,6 | 75,1 | 76,8 |
| GDP-arányos folyó fizetési mérleg egyenleg | 1,7 | -0,2 | 0,5 |
| forrás: Európai Bizottság |
Ezt a borús képet erősíti az Európai Bizottság jelentése is. Az előrejelzés szerint a hazai GDP 2026-ban 1,8 százalékkal, 2027-ben pedig 2,1 százalékkal nő, amit a belső kereslet és az export élénkülése támogathat. Az infláció a 2025-ös 4,4 százalékról idén 3,2 százalékra, jövőre pedig 3,1 százalékra mérséklődhet az árfolyam-erősödés és a belföldi árnyomás enyhülése nyomán. Ugyanakkor az államháztartási hiány – a 2025 végén és 2026 elején bevezetett expanzív intézkedések hatására – 2026-ban a GDP 6,2 százalékára emelkedik, és 2027-ben is magas, 5,8 százalékos szinten ragad. A jelentős deficitek fennmaradása miatt az államadósság GDP-arányos rátája várhatóan tovább nő, és 2027-re eléri a 76,8 százalékot.
Ahogy az egész unióra igaz, hazánkra is jellemző lesz: nem az ipar, hanem a belső kereslet marad a növekedés fő hajtóereje.
Az előrejelzés szerint a GDP-növekedés 2026–2027-ben lendületet vesz, amit a belső kereslet, az export, valamint a javuló üzleti bizalom támaszt alá. A fogyasztás idén várhatóan a növekedés egyik fő motorja marad, melyet az erőteljes bérdinamika és a különböző költségvetési intézkedések is fűtenek.
A Bizottság ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a bérnövekedés lassulásával párhuzamosan a fogyasztás 2027-ben várhatóan mérséklődni fog.
| 2027-es előrejelzés | 2026-os előrejelzés | |
| Lengyelország | -6,3 | -6,5 |
| Magyarország | -5,8 | -6,2 |
| Románia | -5,8 | -6,2 |
| Franciaország | -5,7 | -5,1 |
| Belgium | -5,4 | -5,2 |
| Szlovákia | -5,4 | -4,6 |
| forrás: Európai Bizottság |
Bár az üres álláshelyek száma visszaesett, a munkanélküliségi ráta 2025-ben kismértékben, 4,4 százalékra csökkent. Ez a mutató az előrejelzések szerint stabil marad, mivel a munkaerő-tartalékolás a gazdasági élénküléssel párhuzamosan mérséklődik. A nominális bérnövekedés 2026-ban továbbra is magas szinten marad, amit a minimálbér 11 százalékos emelése, a közszféra bérrendezései és az összességében feszes munkaerőpiac egyaránt felfelé hajt. Ezzel szemben 2027-ben a bérdinamika lassulása várható, amint az egyszeri közszférabeli béremelések hatása kifut.
A beruházások fokozatosan élénkülhetnek, és 2027-ben 3,9 százalékkal bővülhetnek, amit az állami beruházások, az építőipari kilábalás, a magas lakáskereslet és a javuló üzleti hangulat egyaránt fűthet. Az exportnövekedés is várhatóan erősödik az új autóipari összeszerelő üzemek beindulásának és a külső kereslet helyreállásának köszönhetően. Ugyanakkor a magas energiaárak idén várhatóan rontják a cserearányokat, a folyó fizetési mérleg pedig a 2025-ös többletből 2026-ban 0,2 százalékos hiányba fordulhat, mielőtt 2027-ben ismét pozitív tartományba érne.
A folyó kiadások túllépése tovább növeli a költségvetési hiányt, amit csak részben ellensúlyoz az extraprofit-adók 2026-ra történő meghosszabbítása és a bankadó megemelése. Az állami beruházások volumene két évnyi visszaesés után várhatóan ismét emelkedni kezd. Összességében a költségvetési politika 2026-ban erősen expanzív lesz, ami a GDP 1,4 százalékának megfelelő mértékű élénkítést jelent.
Az előrejelzés szerint a hiány 2027-ben is magasan, a GDP 5,8 százalékán ragad. Ezt részben a már elfogadott szja-intézkedések és a 14. havi nyugdíj növekvő költségei, részben pedig az ágazati különadók kivezetése okozza. Bár az állampapírhozamok csökkentek, a növekvő adósságállomány miatt a kamatkiadások GDP-arányosan stabilak maradhatnak. A költségvetési irányultság 2027-ben várhatóan restriktívvé válik, a GDP 0,4 százalékának megfelelő mértékben.
A hiánypályát övező negatív kockázatok közé tartoznak a további esetleges kiadási túllépések, valamint az Európai Bíróság ítéleteiből fakadó potenciális adóbevétel-visszafizetések is.
Az államadósság GDP-arányos rátája az előrejelzési horizonton végig növekvő pályán marad: a 2025-ös 74,6 százalékról 2027-re 76,8 százalékra emelkedik. A 2026-os adósságnövekedés mögött a megugró hiány áll, amit csak részben tompít a devizaadósság közelmúltbeli árfolyam-erősödés miatti átértékelődése. 2027-ben a tartósan magas deficit következtében már erőteljesebb adósságnövekedés várható.
| 2027-es előrejelzés | 2026-os előrejelzés | |
| Olaszország | 139,1 | 138,4 |
| Görögország | 134,3 | 140,6 |
| Franciaország | 120,1 | 118 |
| Belgium | 112,8 | 110,4 |
| Spanyolország | 98,8 | 99,6 |
| Finnország | 93 | 91,1 |
| Eurózóna | 91,1 | 90,2 |
| Portugália | 86 | 87,6 |
| Európai Unió | 85,2 | 84,2 |
| Ausztria | 84,8 | 83,4 |
| Magyarország | 76,8 | 75 |
| Lengyelország | 68,2 | 64,4 |
| Németország | 67,9 | 65,8 |
| Szlovákia | 66,8 | 63,7 |
| forrás: Európai Bizottság |
A kilátásokat övező további lefelé mutató kockázatok közé tartozik a beruházások és az export tartós gyengesége, ami a globális ellátási láncok zavaraival és a költség-versenyképesség romlásával függ össze. Pozitív forgatókönyvet – és egyben felfelé mutató kockázatot – jelentene az uniós forrásokhoz való teljes hozzáférés helyreállítása, amely érdemben javítaná a makrogazdasági és költségvetési kilátásokat.