AI Summit 2025: két napra a Városligetbe költözik a mesterséges intelligencia

Benedek Csaba, a HUN-REN SZTAKI kutatáskoordinációért felelős igazgatóhelyettese és tudományos tanácsadója előadásában hangsúlyozta:

a mesterséges intelligencia hazai kutatásában a magányos zsenik kora lejárt, a nemzetközi versenyben csak intézményesített együttműködéssel lehet eredményt elérni.

A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor (MILAB) 2020 és 2025 között öt egyetem és négy kutatóközpont közös munkáját fogta össze, amelynek célja az volt, hogy egyszerre támogassa az alapkutatásokat, az ipari alkalmazásokat és a magyar kutatók bekapcsolódását a nemzetközi projektekbe.

Benedek Csaba előadásában számos konkrét példát is bemutatott: a gépi látás és a 3D térérzékelés fejlesztésétől a robotkutya demonstrációkon át az energiahálózatok terhelés-előrejelzéséig, valamint az egészségügyi MI-alkalmazásokig. Kiemelte: a magyar kutatói ökoszisztéma ereje ma már abban áll, hogy össze tudja kötni az itthoni és a külföldön dolgozó szakemberek tudását, miközben hozzáférést biztosít a legkorszerűbb európai MI-infrastruktúrákhoz.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egyre nagyobb hangsúlyt fektet a digitalizációra, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatásában. Kott Ferenc, a Modern Vállalkozások Program 2.0 program vezetője kiemelte: sok vállalat nemhogy a mesterséges intelligencia alkalmazására nincsenek felkészülve, de még a digitális eszközökhöz sem értenek.

A felhőalapú megoldások bevezetése megkönnyíti az AI integrációját, ami jelentősen növelheti a versenyképességet.

Az Európai Unió (EU) felmérése szerint a kkv-k mindössze 7 százaléka használja ki aktívan az AI adta lehetőségeket, ami óriási növekedési lehetőséget jelent a felkészültek számára.

Az MKIK emellett kiemelt figyelmet fordít a kiberbiztonságra, díjmentes sérülékenységi vizsgálatokkal, oktatásokkal és automatizált riasztórendszerekkel segítve a kkv-kat. Kott Ferenc szerint ezek az eszközök biztosítják, hogy a magyar vállalkozások ne csak lépést tartsanak a digitalizációval, hanem versenyelőnyt is szerezzenek.

A mesterséges intelligencia már ma is sokat segít a bűnüldözésben, de korántsem tartunk még ott, hogy előre jelezze a jövőbeli bűncselekményeket, mint a Különvélemény című filmben. Az AI jelenleg főként a felderítésben és a csalások kiszűrésében nyújt támogatást – mondta az Economxnak Molnár István Jenő, bűnmegelőzési szakértő.

Az új technológiák sok mindent lehetővé tesznek, ahhoz azonban, hogy megértsük, hogy miben lehet segítségünkre az AI a bűnmegelőzésben, látni és érteni kell, hogy mi a prevenció.

A tudomány világát is alapjaiban felforgatja a rohamosan fejlődő mesterséges intelligencia. Ma már a tudósnak is bele kell tanulnia, hogyan használjuk azt megbízható módon. De a téma mélyrétegeibe leásva felmerül: vajon lesz-e még szükség az emberre az MI diktálta egyenletben? Mit mutat a jelen, és mit tartogat a jövő a lehetőségeken és a veszélyeken túl? Erről a problémakörről beszélgettünk Kiss Lászlóval, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójával.

Egyelőre az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) nem fogadja el az öregedést betegségnek. Már most cégek tucatjai dolgoznak azon, hogy olyan sejtek pusztítására fejlesszenek ki hatóanyagot, amelyek az öregedést befolyásolják, mondta előadásában ifj. Duda Ernő, a Medipredict vezetője, aki a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke is. Úgy véli, hogy

10-15 év múlva rengeteg olyan gyógyszer lesz a piacon, ami az öregedést lassítja.

Példaként említette, hogy a most nagyon népszerű GLP-1 hatóanyagtartalmú injekciók, amit cukorbetegek számára fejlesztettek ki, a fogyás mellett rendelkeznek egészséges életet hosszabbító hatással is. Sokszor ezek a készítmények eredményesebbek azokkal a fogyásokkal szemben, amit diéta segítségével értek el a páciensek, de a gyógyszernek vannak mellékhatásai is. A hosszú élet titka lehet a kalóriamegvonás is, de világszerte számos terápiát javasolnak azok számára, akik sokáig szeretnének élni, sorolta a lehetőségeket Duda Ernő.

Az onkológusoknak az a célja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével a daganatos betegek számára megtalálják a legjobb terápiát, mondta Peták István, a Genomate Health alapítója, tudományos igazgatója. 

Általános elvárás, hogy minden beteg számára biztosítani lehessen a megfelelő kezelést. Példaként említette, hogy a precíziós onkológia esetében kimutatják azt a konkrét génhibát, ami elindította a normál sejt daganatos sejtté való alakulását, és a betegek kezelése során erre adnak személyre szabott terápiát.

Ma azonban még ha egy beteg molekuláris profilját elküldik két külön egyetemi laboratóriumnak, akkor annak az esélye, hogy ugyanazt a terápiás javaslatot adják a beteg számára 44 százalékra tehető. De ez nem az a jövőkép, amit a kutatók elfogadhatónak tartanak. Hangsúlyozta:

minden betegnek jár, hogy a számára megfelelő terápiát megkapja, ezért van szükség arra az AI-ra, ami maximalizálja annak az esélyét, hogy legoptimálisabb egyénre szabott terápiás döntést lehessen hozni.

Nagyon gyorsan meg kell tenni azokat a rendszerszintű fejlesztéseket, hogy az AI beépüljön az onkoteamek munkájába. 

Peták István kiemelte, hogy az idei év nagyon fontos eredménye volt, hogy májusban megjelent az a tudományos publikáció, amiben magyar tüdőrákos betegeket vizsgáltak, és azt látták, hogy a célzott kezelést kapó betegek ötéves túlélési aránya 30 százalék volt, szemben azzal a 6 százalékos beteg populációval, akik nem célzott terápiát kaptak.

A szektorban jelenleg a legkomolyabb kihívásokra keresik a választ, ez pedig a hozzáférhetőség.

– közölte Joó Tamás. A Semmelweis Egyetem szakértője elmondta, hogy a WHO szerint 2030-ra 10 millió dolgozó hiányzik majd a globális egészségügyből. Afrikában például vannak olyan országok 100 ezer emberre 3 orvos jut.

Az egészségügyi költségrobbanás kapcsán elmondta, hogy az USA-ban ahol a GDP közel 20 százalékát fordítják egészségügyre, az AI óriási költségcsökkentést tud hozni, hiszen kevesebb ember kell, a gép fog mindent elemezni, feldolgozni, így több pénzt lehet majd hasznosabb dolgokra költeni a szektorban.

Joó Tamás elmondta, hogy most vagyunk az óriási technológiai robbanás legalján, az igazi robbanás az AI kapcsán akkor jön el, amikor már minden szinten az emberi intelligenciával megegyező mértékben lesz jelen.

Kiemelte, hogy tavaly 100 milliárd látogatás történt az AI chatbot-felületeken , ezeknek pedig a 10 százaléka egészségüggyel kapcsolatos kérdés/keresés volt. Az platformokat orvosok is használják, leginkább klinikai döntéshozatalhoz, orvosi irodalom keresése, szakmai információk feltárásához.