AI Summit 2025: két napra a Városligetbe költözik a mesterséges intelligencia

Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos arról beszélt, hogy Magyarország új mesterséges intelligencia-stratégiáját már elfogadták, amely tíz kiemelt területre koncentrál. Ezek között szerepel a történeti adatvagyon felhasználása, a nagy magyar nyelvi modell létrehozása, az adatközpontok és szuperszámítógépek telepítése, valamint a robotika, különösen a humanoid robotok fejlesztése. Hangsúlyozta, hogy

a hazai ipar (az autó- és akkumulátorgyártástól a gépiparig) minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy az ország aktívan bekapcsolódjon az új iparágakba.

Palkovics László szerint kiemelt figyelmet kap az oktatás, ahol már ősszel megjelennek az MI-alapú tananyagok, valamint az egészségügy, amelyben a diagnosztikai algoritmusoktól a robotsebészetig több magyar fejlesztés is zajlik.

A kkv-k jogi és üzleti döntéstámogató eszközökkel kapnak segítséget, az energetikában és agráriumban pedig az előrejelző modellek jelenthetnek áttörést. A kormánybiztos zárásként kiemelte: nem az MI-től kell félni, hanem attól, ha Magyarország nem használja ki időben a benne rejlő lehetőségeket.

– mondta Kóka János. A Doktor 24 elnöke szerint a diagnosztikában az AI 20 százalékra csökkentette az epilepsziás gócpontok feltérképezéséhez szüksége időt, s a hasnyálmirigyrákot is gyorsabban lehet diagnosztizálni. Ennek alapján ne arról vitatkozzunk, hogy jobb e az AI mint az orvos, hanem hogy mennyivel jobb lesz az orvos az AI által.

A viselhető okőseszközök terjedése grandiózus, globálisan a polgárok több mint fele, itthon több mint harmada szervezett be ilyen eszközt, 2030-ra 130 milliárd dollár lesz a fitness karkötők piaca. Ezek a termékek termelik azt a rengeteg adatot, amelyek olyan lehetőségeket kínálhatnak a pácienseknek, mint soha korábban – persze, ha jól használjuk.

A mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a gyártás mindennapjainak része – mondta az Economxnak Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója. Magyarországon ugyan a nagyvállalatoknál egyre több AI-megoldás fut, a kkv-k többsége még csak távolról figyeli a technológiát. Pedig a prediktív karbantartástól az intralogisztikán át a digitális ikrekig számos terület bizonyítja, hogy az AI kézzelfogható versenyelőnyt hoz. A Siemens tapasztalatai szerint az ipari automatizáció új korszaka kezdődik, ahol a fizikai és digitális világ végérvényesen összeér.

A Jeránek Tamással készült interjút itt olvashatja.

2025-ben az Országos Mentőszolgálat elindult a digitális tervezés útján, és 2024-ig megtervezték a jövőt. Csató Gábor elmondta, „2017-ben indult az digitalizáció, napi 4,8 millió adatsort elemeznek, a teljes mentőszolgálati spektrumból”. Az OMSZ főigazgatója kiemelte,

az egész ökoszisztémából percről-percre tudják elemezni a saját adataikat.

A logisztika kapcsán elmondta, nyáron nem mindegy, hol van a plusz mentőegység, hiszen Budapestről rengetegen mennek a Balatonra, így egyértelműen oda rakják a plusz egységet. Budapesten 1,5 millió ember éli napközben az életét, ezt le kell reagálni az egészségügynek is azzal, hogy ebben az időszakra koncentrálják a legtöbb egységüket, hiszen több esély van arra, hogy valaki vásárlás közben töri ki a bokáját, mint hajnal kettőkor.

A jövővel kapcsolatban több tényezőt említett Csató Gábor: például demográfiai változások, adatelemzés, automatizáció, bérek alakulása, privát egészségügy helyzete, közfinanszírozottság, infrastruktúra, dezinformáció. Ez mind-mind alakítja majd a jövő mentőszolgálatát.

A főigazgató elmondta, több forgatókönyvet állítottak fel a jövőre vonatkozóan:

• vészhelyzeti protokoll – az igény és a kapacitás nincs összhangban,       
• low-tech egyensúly – megfelelő kapacitás van, de nincs technológia,
• high-tech: reneszánsz – AI pilóták vezetik az autókat, a beteget algoritmus kérdezi ki és küldi ki az önvezető autót.

Csató Gábor szerint „a jövőt azok a szervezetek fogják uralni, amelyek képesek egyszerre dinamikusan alkalmazkodni az új körülményekhez, ugyanakkor hűek maradnak az alapvető értékeikhez és emberközpontú szemléletükhöz”.

Hangsúlyozta, a jövő kulcsa a technológia sebessége, a társadalmi bizalom és a munkaerő-átképzés egyensúlya lesz.

Nem az a kérdés, hogy az AI kiváltja-e az orvos munkáját vagy sem, mert nem fogja, de az már látszik, hogy az az orvos lemarad, aki nem használja a mesterséges intelligenciát, mondta Kádár Magdolna, a Belügyminisztérium főosztályvezetője egy kerekasztal beszélgetésben. 

Nagy mennyiségű egészségügyi adatot strukturáltak már, jó minőségű adatra van szüksége a mesterséges intelligenciának.

Az 1950-es évek óta létezik a mesterséges intelligencia az egészségügyben,

Amerika áll az élen, Európa egy picit le van maradva ezen a területen. Magyarországon az egyik legfontosabb irány, hogy szükség van egy egységes mesterséges intelligencia stratégiára. Kádár Magdolna kiemelte: nálunk még gyerekcipőben jár az egészségügyben a mesterséges intelligencia használata és nagyon fontos, hogy a piaci szereplőknek és az állami szereplőknek együtt kell működniük.

Az AI rengeteg technológiát jelent, mondta Puskás Zsolt Péter, az ESZFK Nonprofit Kft. egészséginformatikai fejlesztője. A cége az EESZT-ért és a kórházi informatikai rendszerek működtetéséért felelős.  

Nem egyszerű a szoftverfejlesztés az egészségügyben, mert a szektor túl van szabályozva, mondta Monostori Krisztián, a XUND technológiai vezetője. Példaként említette, hogy a Semmelweis Egyetem sürgősségi osztályán zajlik egy projektjük. A beérkező beteget triázsolják, és mesterséges intelligencia segítségével azon dolgoznak, hogy hogyan tudják javítani a sürgősségi ellátás hatékonyságát és minőségét.

Az MI segítségével laborvizsgálatokat rendelnek el, ez a szoftver támogatni, segíteni tudja az orvosok és az ápolók munkáját, így a betegellátás gyorsabb lesz. A projekt kutatási szakasza véget ért és most a publikációs időszak zajlik.

– hangsúlyozta Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) alelnöke és a KAVOSZ elnöke. Szerinte a félelmek gyakran mélyebb kérdésekből fakadnak: van-e szabad akaratunk, vagy minden előre elrendelt? Mint mondta, a siker kulcsa az emberi kreativitás és értékteremtés, hiszen egy gazdaság nem épülhet pusztán osztogatásra.

Magyarországnak nem a globális AI-platformok lemásolása jelenthet kitörési pontot, hanem a speciális, niche-területekben való kiemelkedés.

Lesznek vállalkozások, amelyek különösen jók lesznek ebben, és lesznek átlagosak – a cél, hogy minél több magyar cég a legjobbak közé kerüljön. Ehhez nyitottság, közösségépítés, saját folyamataink alapos ismerete és kísérletezés szükséges – nem egyetlen nagy ugrás, hanem sok kisebb, tudatos lépés.

Az MKIK és a KAVOSZ már most is segítik a vállalkozásokat: a digitális ébresztő program a stratégiai gondolkodást támogatja, míg a KAVOSZ és a VOSZ a befektetési folyamatok, portfóliómenedzsment és dokumentumkezelés automatizálásán dolgozik. Balogh szerint az AI-hoz nem félelemmel kell közelíteni, hanem lehetőségként tekinteni rá, így a magyar cégek nemcsak alkalmazkodni tudnak, hanem akár új irányokat is mutathatnak.

A mesterséges intelligenciát az MKIK alelnöke a ’80-as, ’90-es évek internetéhez hasonlította. Akkor is sokan bizonytalanok voltak, de azok a cégek, amelyek bátran kísérleteztek, ma globális óriások. „Nem ősrobbanásban kell gondolkodni, hanem kísérletezni, kisebb lépésekben elindulni” – fogalmazott.

Felülvizsgált kormányzati AI startégia és új tőkeprogramok, ezek jönnek hamarosan – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdaság miniszter. A tárcavezető szerint azonban már most lemaradásban vagyunk, nem Magyarország, hanem a teljes EU, az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. A miniszter szerint

az AI tényleg átalakítja az életünket, ez igaz, és az is, hogy fontosabb lesz mint az internet.

Nagy Márton elmondta, hogy az EU azonban a jelek szerint sajnálatos módon nem az AI-t, az innovációt fejleszti, hanem a hadiipart.

Az EU versenyhátránya vitathatatlan, hiába készült el egy erre adható válaszként a Draghi-jelentés, az gyakorlatilag a kukában landolt, a benne lévő javaslatokból eddig nem valósult meg szinte semmi. Nagy Márton szerint egyértelmű, hogy a jövő technológiájára fókuszáló K+F költésekben is amerikai és kínai dominancia jellemző, Európa itt is lemaradó. 

A miniszer nyitóelőadásáról itt olvashat bővebben.