Alig egy hét telt el az eszkaláció óta, de a globális gazdaság tartóoszlopai már most recsegnek. Trump kampányában még azzal házalt, hogy ő lesz az, aki véget vet az értelmetlen háborúknak, ám a jelenlegi helyzet inkább egy félresikerült „gócpont-felszámolási” műveletnek tűnik, még akkor is, ha az amerikai elnök már az új iráni vezetők kiválasztásán spekulál, 

Az ING elemzői szerint ez a konfliktus

Kapcsolódó

a lehető legrosszabb pillanatban találta el a világot:

a globális kereskedelmi rendszer már amúgy is az új amerikai vámtarifák és az ellátási láncok töredezettsége miatt rángatózott. Ahogy az ING fogalmaz: „A közel-keleti háború az egyik leggyorsabban változó környezet, ahol még a legjobb geopolitikai elemzők is küzdenek azzal, hogy megjósolják a végét.” Nyilván kulcsfontosságú tényező, hogy bekövetkezhet-e rezsimváltás Iránban, és ha igen, hogyan és mikor.

A Hormuzi-szoros mint gazdasági fegyver

A feszültség gócpontja a Hormuzi-szoros, ahol a világ napi olaj- és földgázforgalmának ötöde halad át. Az ING rávilágít a súlyos különbségre a mostani és a 2022-es orosz-ukrán válság között. Míg akkor a globális olajkínálat alig 7-8 százaléka került veszélybe, a Hormuzi-szoros esetleges lezárása most a világ kínálatának 15-20 százalékát érinti.

Még ha nem is lesz hivatalos blokád, a kereskedelmi következmények már látszanak: a biztosítók törlik a fedezeteket, a szállítási prémiumok az egekbe szöknek, a hajók pedig útvonalat módosítanak vagy várakoznak

– figyelmeztet az ING jelentése. Hiába az amerikai palaolaj-termelés, a Perzsa-öböl kiesését rövid távon semmi nem pótolja.

Drága tankolás és befagyó kamatvágások

A CNN elemzése szerint a hatások már most látszanak a kiskereskedelmi árakban. Németországban és az Egyesült Királyságban két számjegyű százalékkal ugrott meg az üzemanyag ára napok alatt, az Egyesült Államokban pedig 11 havi csúcson van a benzin.

Egy hét alatt megduplázódott a gáz ára: a választások után fájhat majd igazán az iráni konfliktus

Három éve nem volt ilyen drága a földgáz az európai piacokon, mint kedden, miután a közel-keleti konfliktus elérte a globális energiaellátás kritikus pontjait. A forint gyengülése és az orosz gáz árazási mechanizmusa miatt a lakossági rezsivédelem fenntartása minden eddiginél drágábbá válhat az állam számára. >>

Dan Katz, az IMF helyettes ügyvezető igazgatója szerint ez a „második kínálati oldali inflációs sokk” akkor érkezik, amikor a vámok hatása még ki sem futott.

A Brent árfolyama pénteken elérte a 90 dollárt
A Brent árfolyama pénteken elérte a 90 dollárt
Kép: TradingView

Az ING közgazdászai szerint ez a jegybankokat is sarokba szorítja:

Egy újabb inflációs sokk, miközben a tarifák miatti drágulás még folyamatban van, nehezen tenné igazolhatóvá a további kamatvágásokat a közeli jövőben.

Ha az olajárak tartósan a jelenlegi szinten ragadnak, az amerikai inflációinfláció év végére bőven 3 százalék fölé kúszhat.

Krumpli, tojás és fenyegető SMS-ek: Teherán a szakadék szélén

Míg a nyugati világ a tőzsdei grafikonokat figyeli, Teherán utcáin a túlélés a tét. Ali Hámenei legfőbb vallási vezető halála után az ország nem felszabadult, hanem lefagyott a félelemtől. A BBC Persian beszámolói szerint a rezsim vaskézzel próbálja fenntartani a rendet: a lakók folyamatosan fenyegető SMS-eket kapnak, amelyekben közlik, hogy bárki, aki kimerészkedik az utcára merészel tüntetni, azt „izraeli kollaboránsnak” tekintik és eszerint is járnak el vele szemben.

„Minden nap üzeneteket küldenek, hogy ha kimegyünk, keményen leszámolnak velünk” – mesélte egy helyi lakos. A városban az alapvető élelmiszerek, mint a tojás vagy a krumpli ára az egekbe szökött, a kenyérért és a benzinért pedig végtelen sorok kígyóznak. A boltok többsége zárva, a bankautomaták nem működnek, az internetet pedig rendszeresen lekapcsolják, elvágva a családokat a külvilágtól.

Több ezer iráni tüntet az Egyesült Államok és Izrael ellen, miután 2026. március 6-án pénteki imát tartottak az imám Khomeini Grand Musalla mecsetben Teheránban.
Ali Hámeneit siratják - míg sokan fellélegeztek, több ezer iráni az utcára vonult az Egyesült Államok és Izrael ellen tüntetve.
Kép: Anadolu / Getty Images, Fatemeh Bahrami

Egy másik lakos, arról beszélt, hogy Hámenei halálának pillanatát mindig boldogabbnak képzelte: „Azt hittem, ez öröm lesz, de nem az. Az életem és milliók élete ment tönkre, miközben ő csak úgy eltűnt a színről egyetlen pillanat alatt. Ez dühössé tesz.”

Rizs és műtrágya: a boltokban is visszaköszön majd

A baj nem áll meg a benzinkutaknál. India basmati rizs-exportjának jelentős része, több mint 400 ezer tonna áru vesztegel a kikötőkben. Ennél is aggasztóbb a műtrágyapiac helyzete. Az ING szerint:

A Hormuzi-szoros elengedhetetlen a globális élelmiszertermeléshez.

A világ karbamid-exportjának harmada itt halad át, az árak pedig már most 35 százalékkal lőttek ki, ami előrevetíti az élelmiszerárak újabb globális drágulását.

Mi várható a következő hetekben?

A mérleg egyelőre kedvezőtlen. Az ING bázisforgatókönyve ugyan még számol egy kéthetes intenzív szakasz utáni lassú normalizációval, de a szakértők hozzáteszik: „Mivel nincs történelmi bizonyíték arra, hogy bárhol is gyors és zökkenőmentes lett volna egy rezsimváltás, a kockázatok egyértelműen lefelé mutatnak.” Úgy tűnik, Trump „békegalambja” egyelőre csak a globális költségeket növelte, miközben a világ egyik legfontosabb régióját és annak lakóit taszította kilátástalanságba. 

Vér, infláció, amerikai fenyegetés: mi történik most Iránban?

Az iszlám köztársaságban most minden együtt állna ahhoz, hogy a rendszer meginogjon: elszálló árak, elértéktelenedő fizetések, véres utcák és országos tiltakozások – mégis, a hatalom egyelőre nem adja meg magát, sőt, keményebbnek tűnik, mint korábban. Ismét eljött Donald Trump ideje? >>>