Tátongó nyugdíjszakadék: a nők nyugdíja negyedével karcsúbb, mint a férfiaké

Az Eurostat az elmúlt napokban publikált egy új adatsort, amelyik a nemek közötti nyugdíjkülönbségekről szól, és mind az átlag, mind a medián értékek szempontjából szétszálazza az adatokat.

Karácsony Mihály, az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke az Economxnak nyilatkozva kifejtette, mi magyarázza az öregségi nyugdíjban tapasztalható különbségeket a nemek dimenziójában, s ennek mentén egyúttal kontextusba helyezzük a frissen közkinccsé tett nyers számokat erről.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

2024-ben az EU-ban a 65 éves vagy annál idősebb nők átlagos nyugdíja 24,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint a férfiaké

– olvasható a „nyugdíjolló” mértékét illetően az Európai Unió statisztikai hivatalának oldalán. Tagállami bontásban azonban más-más kép rajzolódik ki.

Hol drasztikus a nyugdíjszakadék, és hol nyílt szűkre a nyugdíjolló?

A legújabban megosztott adathalmazuk szerint a legnagyobb különbségeket Máltán (40,3 százalék), Hollandiában (36,3 százalék) és Ausztriában (35,6 százalék) regisztrálták az átlagos nyugdíjakkal kapcsolatosan.

Ezzel szemben a legkeskenyebbre nyílt nyugdíjolló Észtországot (5,6 százalék) volt, majd Szlovákiát (8,4 százalék), továbbá Magyarországot és Csehországot (9,6–9,6 százalék) jellemzi.

Ezzel hazánk az átlagnyugdíj nemi alapú különbségeinek terén bronzérmes helyezést ért el az EU-s mezőnyben, holtversenyben a csehekkel.

Az átlagos nyugdíjakon alapuló számítások mellett az Eurostat a medián nyugdíjértékek felhasználásával is rendre közzéteszi a nemek közötti különbséget, amely gyakorlatilag a nyugdíjak magasabb felét elválasztja az alsó felétől, tehát valamennyi nyugdíjösszeg súlyozott közepét mutatja. 

Az átlaggal ellentétben a medián így kevésbé érzékeny a kis számú, rendkívül magas vagy alacsony nyugdíjértékekre.

Az EU-ban a nők mediánnyugdíja 24,9 százalékkal alacsonyabb volt, mint a férfiaké.

Bár ez hasonló arányú eltérésre enged következtetni, a mediánnyugdíjak tekintetében a legnagyobb különbségek versenyében mások jutottak dobogós helyre: Luxemburgban (43,3 százalék), Spanyolországban (41,1 százalék) és Hollandiában (39,6 százalék) regisztrálták a legdurvább nemi különbségeket, míg a legszerényebbeket Észtországban (-0,3 százalék), Magyarországon (0,4 százalék) és Dániában (2,7 százalék) figyelték meg.

Azaz a magyar nyugdíjasok között jelentkezik a második legcsekélyebb nyugdíjeltérés, ha a mediánt vesszük alapul.

Az adatokból szintén kiolvasható, hogy az átlagos és a medián eredmények összehasonlításakor a legnagyobb különbségeket Dániában regisztrálták, ahol az átlagos nyugdíjak közötti különbség 12,9 százalékponttal magasabb volt, mint a medián nyugdíjak közötti különbség, ezt követte Belgium (11,0 százalékpont) és Magyarország (9,2 százalékpont). Ez tehát praktikusan azt jelenti, hogy valójában a nyugdíjak között aránylag látványos egyenlőtlenségek állnak fenn. 

Néhány országban épp az imént említett jelenség ellenkezője történt, a mediánnyugdíjak közötti különbség nagyobb volt, mint az átlagos nyugdíjak közötti különbség. A mediánnyugdíjak közötti különbségek lényegesen magasabbak voltak az átlagos nyugdíjaknál Spanyolországban (-11,9 százalékpont), Luxemburgban (-10,6 százalékpont) és Portugáliában (-6,5 százalékpont).

A 2015 és 2024 közötti évtizedet vizsgálva azt látni, hogy ez idő alatt már valamelyest szűkebbre zárult az olló a férfiak és a nők nyugdíjának medián értéke között. Ez érvényes az európai uniós és az eurózónába tartozó országokra egyaránt; de hellyel-közzel beleillik a felzárkózás sorába Magyarország is, legalábbis a hivatalos számok alapján.

Azt a kérdéses problémakört viszont, hogy ez a mai napig bizonyos mértékig fennálló, majd' mindenütt tetten érhető nyugdíjolló mivel is magyarázható, a Nyugdíjas Parlament vezetője tette tisztába.

Miért kapnak kevesebbet a nők, és mitől lehetnek kiugró nyugdíjkülönbségek?

Arra vonatkozóan, hogy mi lehet az oka annak, hogy az EU-ban jellemzően a nők jelentősen alacsonyabb összegű nyugdíjban részesülnek, mint a férfitársaik, a Karácsony Mihály portálunknak azt felelte, véleménye szerint

– fűzte hozzá a nyugdíjszakértő, aki ezért gondolja azt, hogy a nők a nyugdíjuk kapcsán relatíve anyagi hátrányt szenvednek.

Karácsony szerint tévesen az állami nyugdíjrendszernél csak a nyugdíjcélú közterhek befizetése, azaz a szocho és tb-járulék képezi a nyugdíj-megállapítás alapját, hozzáadva még a szolgálati időt is. A piaci „nyugdíj” termékeknél ez szerinte természetes.

Felidézte, hogy egy a napokban zajlott konferencián Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke megerősítette, hogy „minden államháztartási bevétel lehet minden államháztartási kiadás fedezete”. Tehát szavai szerint nincs pántlikázás.

A szakértő rávilágított, hogy a számításnál nem veszik figyelembe a GDP-hez – közvetve – hozzájáruló „nem fizető háztartási és gondozói munka”, más néven „láthatatlan munka” értékét. 

– húzta alá Karácsony Mihály, aki azt is rögzítette, hogy nehéz a számok világából, azok hátterének ismerete nélkül messzemenő következtetéseket levonni, mert az OECD és az Eurostat máshogyan számol. Az előbbi figyelembe veszi a várható élettartam adta különbségeket, a nyugdíjba vonuláskor esetenként fennálló kedvezményeket, a karrierút lehetőségeit, és így tovább. Ám az utóbbi statikusan egy adott pillanatot néz. Nem veszi figyelembe az állami, közfinanszírozott nyugellátásból, valamint a piaci termékből folyósított nyugdíjak közötti különbségeket – jegyezte meg kritikaként.

A hazai viszonyokról szólva arra is kitért, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonatkozó táblázatából végigkövethető, hogy a közzétett legalacsonyabb nyugdíjaknál (39 999 forint/fő/hó alatt) a nők vannak többségben, ami 11 067 főt jelent; szemben a férfiak esetében látható 9 416 fővel. Ugyanakkor a közzétett legmagasabb nyugdíjaknál (700 000 forint/fő/hó fölött) már megfordul az arány a nemek érintettségében: 4 636 nő és 9 795 férfi kap ekkora volumenű nyugellátást. Ez tehát Karácsony Mihály elmondása nyomán megint csak eltolja az egyensúlyt a nemek között a nyugdíj mértékében.