Szombattól újabb drágulás jön a hazai töltőállomásokon: a benzin nagykereskedelmi ára 7, a gázolajé pedig 17 forinttal emelkedik. A héten minden napra jutott áremelés a nagykerárakat illetően, így

öt nap alatt a benzin összesen 23 forinttal, míg a gázolaj 54 forinttal drágult.

Fontos kiemelni, hogy ezek a nagykereskedelmi árak, a töltőállomásokon látott árak ettől eltérőek lehetnek – a kutak többsége értesüléseink szerint „benyelte” az áremelkedés egy részét, ahogy a régiós adatokból is ez rajzolódik ki. Ezt alátámasztja az is, hogy „Magyarországon erős a verseny a töltőállomások között”, ami fékezi az árak hirtelen kilengéseit, emelését.

Például a Holtankoljak.hu adatai szerint hétfőn a benzin literje 565, míg a gázolajé 590 forint volt, míg a mai átlagárakat nézve ugyanez már 578 és 614 forint. Péntekig a benzin nagykereskedelmi ára 16, a gázolajé 37 forinttal emelkedett,

tehát a benzinnél a nagykereskedelmi áremelés körülbelül 80 százaléka, a dízelnél pedig 65 százaléka jelent meg ténylegesen az árakban.

A régiós árakat nézve a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) épp ma közölte az EU által kiadott Weekly Oil Bulletin adatait, melyek alapján Magyarországon a a benzin átlagára februárban 557 forint volt – ami 5 forinttal alacsonyabb a szomszédos országok 562 forintos átlagánál. A dízel havi átlagára pedig 577 forint volt, ami szintén 5 forinttal volt alatta a szomszédos országok átlagának.

Ezeknél az árszinteknél tehát már bőven feljebb vagyunk, ahogy szinte az egész régió is: az elmúlt héten – csütörtökig – a dízel leginkább Lengyelországban, Csehországban és Boszniában drágult, 90-100 forinttal nőttek a nagykereskedelmi árak. A benziné kisebb mértékben nőtt: a lengyeleknél és a bosnyákoknál 35-40 forinttal, a cseheknél és a románoknál körülbelül 25 forint volt a drágulás mértéke.

De ezek is nagykereskedelmi árak! A töltőállomásokon ennél kisebb volt a drágulás mértéke: a dízelnél például Csehországban a 90 forintos nagykeráraknak csak a harmada jelent meg az árakban, míg Lengyelországban a 100 forintos drágulásnak körülbelül a fele; míg a benzinnél a cseheknél a 25 forintos drágulás felét, a lengyeleknél pedig a háromnegyedét építették be azonnal az árakba. Romániában a dízel nagykerára közel 50 forinttal nőtt, a kutakon pedig körülbelül 20 forint volt a plusz, míg a benzin esetében 25-26 forintos nagykereskedelmi áremelésre jött egy közel 20 forintos drágulás a kutakon.

A szlovák és a horvát kutak árai lényegében egy-az-egyben lekövetik a nagykereskedelmi árak változásait – ott mindkét üzemanyagtípus körülbelül 8-10 forinttal drágult. Boszniában egyelőre a nagykereskedelmi árak nem jelentek meg az árazásban, míg Szlovéniában két hetente változtatnak – ott várhatóan hétfőn jön a drágulás.

Mi várható a következő hetekben üzemanyagfronton?

A legfontosabb üzenet jelenleg az, hogy Magyarország fizikai értelemben el tudja látni a piacot üzemanyaggal

– hangsúlyozta lapunknak Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. Normál fogyasztási körülmények mellett elegendő benzin és gázolaj áll rendelkezésre, az ellátás tehát biztosított. Az árak azonban a piaci folyamatokat követik. Ha a magyarországi üzemanyagárak tartósan elszakadnának a nemzetközi áraktól, az az import visszaeséséhez vezethetne – ez pedig különösen a gázolaj esetében jelentene problémát, mivel a hazai ellátás jelentős része importból származik. Emiatt a következő időszakban további áremelkedések sem zárhatók ki.

A mostani drágulás elsősorban világpiaci folyamatok következménye.

Az olaj árának emelkedése, valamint az európai termékjegyzések jelentős drágulása közvetlenül hat a hazai árakra is. Ez magyarázza azt is, hogy az elmúlt napokban a gázolaj ára gyorsabban emelkedik, mint a benziné.

A gázolaj ugyanis nemcsak közlekedési üzemanyag, hanem fűtési célokra is használják, és Európában még nem ért teljesen véget a fűtési szezon. Ha a földgáz ára emelkedik, vagy ellátási bizonytalanságok jelennek meg – például az LNG-piacon –, akkor a gázolaj iránti kereslet is megugrik. Nyugat-Európában a dízel üzemanyag sok helyen háztartási tüzelőanyagként is alternatívát jelent, ami tovább növeli a keresletet és az árakat. Grád Ottó szerint ezért a hazai áraknak is alkalmazkodniuk kell a nemzetközi trendekhez. Az import fenntartása kulcsfontosságú, különösen a gázolaj esetében, hiszen ez a magyar üzemanyagellátás egyik meghatározó pillére.

Grád Ottó szerint ugyanakkor vannak olyan jelek is, amelyek az árrobbanás lassulására utalhatnak:

  • a szakember úgy látja, hogy a kőolaj világpiaci ára egyelőre nagyjából a 85 dolláros hordónkénti szint körül stabilizálódhat, amely az elmúlt időszakban többször is ellenállási pontnak bizonyult;
  • a nemzetközi piacon az elmúlt napokban tapasztalt drámai emelkedések után a benzin és a gázolaj európai jegyzésáraiban is lassulni látszik a drágulás, miközben a forint árfolyama is kezd stabilizálódni.

Ez arra utalhat szerinte, hogy a piac fokozatosan új egyensúlyi pontot keres az olajár, a termékjegyzések és az árfolyam alakulásában.

A fő kérdés továbbra is az, hogy sikerül-e gyorsan rendezni a közel-keleti konfliktust, amely jelentős bizonytalanságot okoz az energiapiacokon. A Hormuzi-szoros – amelyen keresztül a világ olajkereskedelmének mintegy ötöde halad át – kulcsszerepet játszik a globális ellátásban, ezért minden zavar azonnal megjelenik az árakban.

Grád Ottó szerint

a konfliktus gyors lezárásában nemcsak az Egyesült Államok, hanem az ázsiai nagy importőrök – Kína és India – is érdekeltek,

hiszen ezek az országok nagymértékben függnek a közel-keleti kőolajtól. Ha a kereskedelmi útvonalak ismét zavartalanul működnek, akkor az olajpiac viszonylag gyorsan visszatérhet egy stabilabb egyensúlyi állapotba. A MÁSZ főtitkára hozzátette, az olajpiacokon gyakran előfordul, hogy az árak mindkét irányban túllőnek az egyensúlyi szinten: ahogy az emelkedések idején túlzott drágulás alakulhat ki, úgy egy fordulat után az árak akár „túlzottan” le is eshetnek.

Ezért szerinte az sem teljesen irreális felvetés, hogy a konfliktus rendeződése után átmenetileg akár 50 dollár alá is eshet a kőolaj ára, ahogy azt korábban Donald Trump amerikai elnök is felvetette. Hosszabb távon azonban a piac várhatóan egy 55–60 dollár körüli egyensúlyi szintet találhat meg, amely jobban megfelel a normál piaci működésnek. Jelenleg ugyanakkor a Brent kőolaj ára még 87 dollár körül alakul, és a szakember szerint reális várakozás lehet, hogy rövid távon 90 dollár alatt maradjon. Az elmúlt hetek ármozgása is arra utal, hogy a piac többször visszapattant a 85 dollár körüli szintről, ami egyfajta technikai ellenállásként működik. Mindez arra utal, hogy a piac már nagyrészt beárazta a jelenlegi geopolitikai kockázatokat, ezért az ármozgások üteme a következő időszakban mérséklődhet.

Kapcsolódó