AI Summit 2025: két napra a Városligetbe költözik a mesterséges intelligencia

Az a cél, hogy az MBH Banknál a mesterséges intelligencia ne csupán technológiai újítás legyen, hanem a mindennapi működésbe szervesen beépülő, mérhető üzleti eredményeket hozó stratégiai eszköz. 

A homokóra közepe vagyok – mondta szerepéről Németh Dávid, aki generatív MI implementációs vezető az MBH Banknál. A homokóra közepén főleg akkor érzi magát, amikor mindent, ami AI-technológia, összeköt az elsősorban a megtérülési mutatókra kíváncsi menedzsmenttel.

Innovációs vezetőként úgy látja, hogy az AI-val szemben különféle nézőpontokról lehet beszélni, ezek az innovátorok, a szkeptikusok, a tech szakértők és a menedzserek. Németh Dávid ezeket a nézőpontokat igyekszik összehozni és lehozni a technológiát a valós banki mindennapok szintjére. 

A vállalkozások értékelése nem csupán bevételek és forgalom alapján történik, hanem a cégek működésének teljes megértésére törekednek – mondta Kovásznai Ádám, az MBH Bank BUPA üzletágának vezetője. A kutatás során a vállalkozásokat három kategóriába sorolták az MBH-nál: vállalkozásért vállalkozó, önmegvalósító és szakértő.

A BUPA egyik legfontosabb koncepciója, a „beyond banking”, a hagyományos pénzügyi szolgáltatásokon túl személyre szabott támogatást kínál a vállalkozóknak. Kovásznai Ádám szerint ugyanúgy, ahogy a benzinkutaknál túrórudit is vásárolhatunk („beyond petrol”), a bank is képes a klasszikus pénzügyi termékeken túl segíteni a mindennapi feladatokban.

Mivel foglalkoznak a vállalkozások a mindennapokban? Az MBH kutatásuk szerint mindösszesen 16 százalék azon feladatoknak (bankolás, pénzügyek és biztosítás) a köre, amikor munkájuk során a bankukkal foglalkoznak aktívan. A maradék (84 százalék) az, amikor nem a bank szolgáltatja a feladatokat, pedig lenne rá lehetősége.

A vállalkozóknak az a célja, hogy a saját feladatukkal tudjanak maximálisan foglalkozni, és ne azokkal kelljen foglalkozni, ami tulajdonképpen „felesleges adminisztárciós, repetitív teher”.

A mesterséges intelligencia kulcsfontosságú motorja az űripar fejlődésének, és Magyarország célja, hogy aktív szereplője legyen ennek a globális átalakulásnak. A 4iG Űr és Védelmi Zrt. részéről Zábori Balázs űrtechnológiai vezető tartott előadást arról, hogyan formálja át az űripart a mesterséges intelligencia.

Az „új űrkorszak” kulcsterületei közé tartozik az űrkutatás és az emberes űrrepülés, a földmegfigyelés, az űrszemét és ütközések kezelése, a telekommunikáció, valamint a védelmi célú alkalmazások – hangzott el az AI korszak és a védelmi ipar című előadásban.

A mesterséges intelligencia forradalmi változásokat hoz ezekben a szegmensekben, például a műholdforgalom-menedzsmentben, az orbitális big data feldolgozásában, a „Zero Debris” koncepcióban, a világűrből biztosított internet (6G) megvalósításában és az autonóm védelmi rendszerekben.

Felszámolja a prostitúciót a mesterséges intelligencia? Összeköti egymással a modern férfit és a modern nőt? Legitimálják a szexrobotok az aberrációkat? Bryony Cole, a Future of Sex és a Sextech School alapítója, a világ egyik legismertebb sextech szakértője is előad az AI Summit konferencián, ahol arra keresi a választ, hogyan alakíthatja át az intimitást az ember számára a mesterséges intelligencia. Ennek apropóján kérdezte őt az Economx emberkereskedelemről, randizási kultúráról, férfi-női kapcsolatokról és az AI-val szemben elkövetett szexuális erőszak határterületeiről.

Szász Máté, a Magyar Longevity Alapítvány kurátora és a SYNLAB Hungary szakmai igazgatója előadásában azt hangsúlyozta, hogy az emberi szervezet öregedése nem lineáris, hanem epizodikus folyamat. Vannak életszakaszok, amikor hirtelen felgyorsul, például stressz, fertőzés vagy traumák hatására, és olyan periódusok is, amikor lassul vagy akár vissza is fordulhat. 

Felidézett egy izraeli–amerikai–kanadai kutatást, amely szerint

egy nyolchetes életmódprogrammal a résztvevők átlagosan 3,2 évvel fiatalodtak biológiai értelemben.

Szász Máté szerint a hatalmas mennyiségű genetikai, epigenetikai és mikrobiom-adat feldolgozására már nem alkalmas az emberi intellektus, ezért a mesterséges intelligencia nélkülözhetetlen.

Bizonyos okoseszközökkel, valamint AI-alapú „virtuális klinikákkal” olyan mozgó, személyre szabott protokollokat lehet kialakítani, amelyek nemcsak az orvos döntéshozatalát segítik, hanem a páciens mindennapi viselkedését is képesek folyamatosan nyomon követni és korrigálni.

„Bármely kellően fejlett technológia megkülönböztetőzhetetlen a mágiától” – kezdte előadását Bereczki Enikő Arthur C. Clarke idézetével. A generációkutató elmondta, hogy a Chat GPT-nek 100 millió felhasználója lett mindössze 2 hónap alatt, míg a Facebooknak ennyi userhez 4,5 év kellett. Ez egyfajta kulturális sűrűsödést és közös tanulást teremtett meg.

A társadalomnak több szintjét láthatjuk az ilyen robbanásoknál:

• innovátorok, 

• korai elfogadók, 

• korai többség, 

• késői többség, 

• lemaradók.

Az AI viszont átugrotta a hagyományos szakaszolást, így most egy 14 éves diák és egy vállalatvezető ugyanazon a startmezőn áll a mesterséges intelligencia kapcsán. 

A generációkutató közölte, hogy a 2012 után született nemzedék, tehát az alfa generáció kapcsán a legnagyobb kihívás, hogy kialakulhat a digitális függőség, fejletlen lehet a kritikai gondolkodás, és az elmagányosodás helyzete is veszélyt jelenthet.

Ezt igazolja, hogy a WHO 2022-ben már beemelte a klasszikus függőségek kosarába a videójáték- és az internetfüggőséget is. Ráadásul a 18-28 éveseknél nagyobb szorongási szintet mértek, mint az idősebb generációknál.

Bereczki Enikő szerint minden negyedik fiatal érzelmi támogatásért fordul az AI-hoz, s 20 százalékuk egyenértékűnek érzi ezt az emberi kapcsolatokkal. Nem csoda, hogy 40 százalékuknál regisztráltak valamilyen mentális betegséget (étkezési probléma, függőség, szorongás).

A 21. században kulcskérdés, hogy hogyan alakítja át a technológiai az emberi kapcsolatokat. Tari Annamária pszichológus kétévente ír egy könyvet, és egyre jobban látja, hogy mivel kellene foglalkozni. A legnagyobb aggodalmát a kiskamaszok és a gyerekek irányába fejezte ki az előadásában.

Teljesen mindegy, milyen fejlettnek gondoljuk a 21. századot, mindenki agya a múlt század szerint van bekötve.

Hús-vér anyukákra van szüksége a gyermekeknek, nevelőkre, és valós pedagógusokra, mert csak akkor működnek a neutronok, ha vannak társas kapcsolatok.

Az emberi kapcsolatok jellemzői között említette, a kölcsönösséget, az empátiát, a verbális kommunikációt, az érzelmi légkört, az érzelmi megközelíthetőséget, a tiszteletet, a megbecsülést, a szeretetet és az elismerést is.

Új szókészlet kellene a nem emberi rendszerekhez, az az egyik legnagyobb gond, hogy a mesterséges intelligenciát elkezdtük emberként aposztrofálni. Az hisszük, hogy az AI használatával időt spórolunk meg, de közben pedig elfelejtünk gondolkodni.

Amerikai kutatás szerint a tinik nagy része nap, mint nap AI chatbotot használ és a mesterséges intelligenciától kérnek érzelmi támogatást. A tinik ezt azért kedvelik, a mesterséges intelligencia mindig elérhető, soha nem unalmas. Az MI sosem ítélkezik, mindig validál.