A török vezetés és a törökországi kurd kisebbség között az elmúlt időszak terrormerényletei nyomán újra felizzott háborúskodás miatt a kisebbségi népcsoport több százezer tagja áraszthatja el Európát - figyelmeztetnek német politikusok és aktivisták a Rüdaw török hírportál szerint. Egyes források egyenesen azzal vádolják Ankarát, hogy szándékosan akarja ilyen módon csökkenteni a kurdok számát.

Trükkös válságkezelés

Markus Soder bajor tartományi pénzügyminiszter korábban arra figyelmeztetett, hogy a török-EU megállapodás, amely megállíthatja az Európába áramló szíriai bevándorlási hullámot, egyben utat nyithat a 15 milliós törökországi kurd kisebbség előtt. Az egyezség ugyanis belátható időn belül a vízumkényszer megszüntetését ígéri a török állampolgároknak.

A ZDF televíziónak nyilatkozva arról beszélt, hogy ezzel gyakorlatilag lehetővé teszik, hogy egy törökországi belső konfliktust a kivándorláson keresztül Németország rovására vezessék le.

Növekvő lélekszám

Németországban élő kurd aktivisták attól tartanak, hogy a központi kormány az ország demográfiai összetételének megváltoztatására akarja felhasználni a vízumkényszer megszűnését. Ezt az elmúlt időszak történéseire alapozzák.

A Kurdisztán északi részén az elmúlt hat hónapban végrehajtott török katonai akciók miatt félmillió ember hagyta el otthonát - mondja Mehmet Tanriverdi, a Németországi Kurdok Közösségének társelnöke.

Szerinte az ankarai kormány azért könnyítette meg a Törökországba menekült szíreknek, hogy állampolgárságot szerezzenek, hogy csökkentse a kurdok arányát a népességen belül. Mivel a kisebbség létszáma az átlagosnál jóval magasabb születésszám miatt gyorsan nő, egyes becslések szerint a kurdok 20-30 éven belül többségbe kerülhetnek a törökországi etnikumok összehasonlításában.

Külföldön is folytatják

A kurdpárti HDP párt bejutása a török parlamentbe a tavalyi választásokon riadalmat okozhatott az ország vezetésében. A kormány nyáron újraindította harcát a törvényen kívüli Kurd Munkáspárt ellen, amely évtizedek óta harcol a kurdok jogaiért, ám Ankara terrorszervezetnek tekinti.

Németország már ma is a legnagyobb kurd diaszpóra otthona a világon, és ezzel egyidejűleg otthont ad a legnagyobb külföldön élő török népességnek is. A két közösség közötti feszültség gyakran lángol fel éles összecsapásokká.

Kicsit növekvő munkanélküliség

Az európai kormányoknak nem csupán a kurd-török ellentétek adhatnak okot a számolgatásokra, hanem a törökországi munkanélküliség növekedése is. Ez ugyanis esetleg kiindulópontja lehet annak, hogy a vízummentes bejutást kihasználva Európában próbáljon szerencsét a törökök egy része. Az ankarai statisztikai hivatal adatai szerint 2015-ben 0,4 százalékponttal, 10,3 százalékra nőtt az ország munkanélküliségi rátája az egy évvel korábbihoz képest.

Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évben átlag 3,057 millió ember keresett munkát, ami 204 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A mutató 2013-ban még csupán 9,7 százalékon állt. A fiatalok körében a 2014-es 17,9 százalékról 18,5 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta.

Fiatalok munka nélkül

A 10,3 százalékos mutató jobb, mint az eurózóna átlaga, de rosszabb, mint az EU rátája. A fiatalok nagyobb hányada keres munkát Törökországban, mint akár az eurózónában (22 százalék), akár az EU-ban (19,7 százalék) - legalábbis a hivatalos adatok szerint. Az EU déli államaiban, Horvátországot is ideszámítva, 31-50 százalékos a munkanélküliség a fiatalok körében.