Orbán Viktor arról biztosította szerdán Budapesten a norvég miniszterelnököt, hogy a magyar krízisadók, amelyek norvég cégeket is érintenek, átmeneti jellegűek a magyar gazdaságban.

A magyar kormányfő erről a Jens Stoltenberggel folytatott tárgyalás után számolt be.

A sajtótájékoztatón Orbán Viktor az MTI tudósítása szerint kifejtette: a megbeszélésen arról is biztosította a norvég miniszterelnököt, hogy a krízisadók kivezetése a magyar rendszerből az adott cégekkel való tárgyalások alapján fog bekövetkezni.

Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy az elkövetkező három évre a magyar gazdaságpolitikai stratégiának "immanens része" a krízisadókból származó bevétel.

Emellett rámutatott, hogy az általános társaságiadó-szint plusz a krízisadók együttesen sem érik el azt az adóterhelési szintet az adott ágazatok esetében, mint ami az európai átlag.

Orbán Viktor elmondta azt is, az energia kérdése egy olyan speciális téma, amely esetében a norvég és a magyar érdekek nagyon közel vannak egymáshoz. "Különböző okokból és különböző üzleti pozícióból, de mind Norvégiának, mind Magyarországnak az az érdeke, hogy az Európai Unión belül egy single market, egy egységes piac működjön az energia tekintetében is" - hangsúlyozta, emlékeztetve, hogy az energia kiemelt kérdése a magyar EU-elnökségnek.

Norvégia egy integrált országa a kontinensnek az európai energiarendszerben, és Norvégia integrált része a kontinensnek a schengeni övezet szempontjából is - fejtette ki, megjegyezve, hogy a találkozón világossá tette Jens Stoltenberg számára, hogy Magyarország bővíteni szeretné a schengeni övezetet, és kiemelt témának tekinti - amely mellett érveli is fog a következő időszakban - Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni zónához.

Orbán Viktor közölte: a tárgyaláson ismertette a magyar EU-elnökség programját, amely elnyerte a norvég miniszterelnök tetszését. Örülünk annak, hogy Norvégia támogatja a magyar elnökséget - tette hozzá. Kértem a miniszterelnök urat, hogy továbbra is keltse Magyarország jó hírét mind a norvég emberek körében, mind pedig a norvég üzleti körök tekintetében - zárta szavait a magyar kormányfő.

Február végén ismerteti a kormány a reformokat

Február végére készül el a Növekedési és Stabilitási Program , amelyet az előzetes tervek szerint a kormány akkor tár a szélesebb nyilvánosság elé - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán az MTI-nek, a strukturális reformok bejelentésének időzítését firtató kérdésre szerdán.

Az NGM annyit fűzött hozzá, hogy a kormány egy olcsóbb és hatékonyabb államot szeretne létrehozni, ennek érdekében a szerkezeti átalakításokat nem szakterületenként hajtja végre, hanem annak egységes kormányzati irányt kíván szabni.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly év végén azt mondta, hogy a 2014-es költségvetési egyensúlyt a minden nagyobb költségvetési tétel felülvizsgálatával járó, strukturális reformprogram biztosítja majd, amelyet a kormány még 2011-ben elindít, és 2012 végéig végrehajt.

A reformok eredményeképp a miniszter szerint 600-800 milliárd forint megtakarítás érhető el a költségvetés kiadási oldalán. A reform során minden nagyobb költségvetési tétel felülvizsgálatát ígérte.