Lengyelországban a rendszerváltás óta eltelt húsz évben először a kormányon levő pártnak sikerült másodszor is győznie a választásokon, amelyen a szavazásra jogosultak 47,25 százaléka vett részt. A liberális jobbközép Polgári Platform (PO) az OBOP, a legnagyobb lengyel közvélemény-kutató intézet exit pollja szerint a szavazatok 39,6 százalékát szerezte meg, legnagyobb vetélytársa, a radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) 30,1 százalékkal a második. A harmadik helyen végzett a közelmúltban alakult Palikot Mozgalma (RP), amelyet elsősorban egyházellenessége és a könnyű kábítószerek legalizálásának elkarolás miatt baloldalinak tartanak. A negyedik bejutó a parasztpárt (PSL), a PO eddigi koalíciós partnere, és az ötödik helyre szorult történelme legrosszabb eredményével, az előző választásokon szerzett szavazati felével a Demokratikus Baloldali Szövetség. A PO most sem tud egyedül kormányt alakítani, és biztosra vehető, hogy ismét a PSL-el alakít kormányt, így 9 mandátummal többük lenne a többséghez szükségesnél a szejmben.

Donald Tusk miniszterelnök ünnepelt, Jaroslaw Kaczynski, a vesztes PiS vezetője pedig azzal vigasztalta híveit, hogy még eljön az ő napjuk, s mint mondta: "Lesz még Budapest Varsóban!" A pártvezér Orbán Viktort tartja egyik példaképének.

A befektetők számára megnyugtató az eredmény, sokan tartottak ugyanis a Kaczynski által meghirdetett "hazafias gazdaságpolitikától". A Gazeta Prawna, a vezető lengyel gazdasági napilap által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor számos fontos feladat vár a régi-új kormányra. Ezek közé tartozik a költségvetés reformja, amelynek első lépésben át kellene térnie az intézmények helyett a feladatok finanszírozására. Megújításra szorul az adórendszer, a költségvetési kiadások és a munkaerőt terhelő költségek csökkentése, a munkajog, az egészségügy és az oktatás, kibővítésre a privatizációs program. Ryszard Petru, a DemosEuropa gazdasági főtanácsadója a legsürgősebbnek a jövő évi költségvetési javaslat pesszimistább változatának elkészítését tartja.