Egyre többen belebetegednek a munkahelyi stresszbe, ezért megkongatták a vészharangot a németországi egészségbiztosítási piacon.

Több az elmebeteg a munkahelyeken

Meredeken emelkedett ugyanis a napi munkahelyi stressztől súlyosan megbetegedett munkavállalók száma, akik pszichés problémáktól szenvednek az egzisztenciális válság, az infláció, a túlterheltség, illetve a klímaválság és az elnyomás miatt – számol be róla a Spiegel.

A KKH Kereskedelmi Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint 2023 első felében a mentális betegség miatt táppénzre vonult dolgozók munkától távol töltött napjainak száma 85 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, amely példátlan. „Ez a fejlemény riasztó, mert már majdnem elértük a 2022-es év teljes szintjét” – hívták fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ráadásul egyre gyakoribbak a súlyos, hosszú távú mentális betegségek. Más kutatások is megerősítik ezt, például az Ipsos közvélemény-kutató intézet és az Axa biztosítócsoport megbízásából végzett reprezentatív felmérésben a megkérdezettek közel harmada elmebetegnek vallja magát. Az érintettek úgy nyilatkoztak, hogy depresszióban, szorongásos vagy étkezési zavarban, rögeszmés-kényszeres zavarban vagy más mentális betegségben szenvednek. 

Ausztria kifogy a közszolgákból, ezért elnézik a tetoválást is

2035-re szinte minden második köztisztviselő nyugdíjba megy Ausztriában, ezért az állami hivatalok új megközelítéseket alkalmaznak a fiatalok toborzására – például támogatni fogják az otthoni vagy részmunkaidős munkavégzést, sőt, akár azt is vállalják, hogy elnézőbbek lesznek a tetovált fiatalokkal szemben – számol be a Kleine Zeitung.

Mint a statisztikák alapján írják, a közszolgáltatásokban alkalmazottak átlagéletkora 2021-ben 45,3 év volt, ami majdnem hat évvel több a magánszektorban dolgozókénál.

2035-re Ausztria elveszíti a közszférában foglalkoztatott személyzetének (tanárainak, bíráinak és ügyészeinek, illetve rendőreinek, katonáinak és egyetemi tanárainak) csaknem felét, miközben a kórházak is kétségbeesetten keresnek munkaerőt.

Eközben a növekvő népesség több adminisztratív személyzetet, több rendőrt, több tanárt igényel. Ezért már nem elég az általános toborzás, a megüresedett állások betöltése, hanem szakminisztériumonként külön programokra van szükség. A helyzetet viszont némiképp könnyíti, hogy újabban felértékelődni látszik a közszférában elfoglalt munkahelyek által nyújtott biztonság, mivel sokasodik a vállalati csődök és a létszámleépítések száma a versenypiacon.

Zúgolódnak a biztosítók a viharkárok miatt

Jogi változásokat követelnek az ausztriai biztosítók a szélsőséges időjárási események miatti természeti katasztrófákkal kapcsolatos kárkifizetések kapcsán, mert az utóbbi időkben egyre növekszik a veszteségük. Csak a legutóbbi árvizek, viharok és jégesők kárai esetében például százmilliós károkra számít az Osztrák Biztosítók Szövetsége, amely szerint a piac hamarosan nem tud kellő fedezetet biztosítani.

A Der Standard szerint az elmúlt hetek heves viharai is azt mutatják, hogy a klímaváltozás egyre inkább a biztosítási ágazat fő problémájává válik. Főként, hogy egy átlagos lakásbiztosítás 10 ezer eurós kártérítésre terjed ki, a vihar okozta épületkárok azonban többe kerülnek, amelynek kifizetésében magukra maradnak a családok. Ezért az állam további segítségére van szükség a rendelkezésre álló katasztrófaalapon kívül, vagy például egy iparági javaslat szerint az is megoldást hozhat, ha a háztartásokat köteleznék a szélesebb körű, például tűzkárokra kiterjedő biztosítások megkötésére, amellyel nőne a betétesek száma és így jobban megoldható lehet a kártérítés.

Vonakodnak a németek a fűtéscserétől

Németországnak hamarosan klímabarát módon kellene fűtenie a lakóingatlanokat, hogy csökkentse a földgázfogyasztást és a széndioxid-kibocsátást, és kevésbé függjön a fosszilis nyersanyagoktól. A hónapok óta a honatyák előtt lévő fűtési törvénnyel kapcsolatos tervezet vitái, a csökkenő támogatások és az infláció ugyanakkor eltántorítják a lakosságot az ezzel kapcsolatos beruházásoktól. Az ingatlanosok szövetsége azt jósolja, hogy idén lefékeződnek a korszerűsítési beruházások, így pedig a klímacélok a lakásszektorban egyre távolabb kerülnek – hívta fel a figyelmet a Süddeutsche Zeitung. A késlekedés már meglátszik a statisztikákon is, mivel például a Szövetségi Gazdasági és Exportellenőrzési Hivatalhoz 2023 első felében mindössze a tavalyi pályázatok fele, azaz 49 ezer kérelem érkezett be a gázfűtést kiváltó hőszivattyúk támogatására, míg 15 százalékkal csökkent a feltételként szabott épületszigetelések száma. Holott a korszerű fűtési rendszerek telepítésére most is biztosítanak mintegy 60 ezer eurónyi támogatást, míg jövőre ez az összeg várhatóan 30 ezer euróra mérséklődik, amivel az a szándék, hogy a gyártók ne adják el túl magas áron a hőszivattyúikat. Emiatt, és az építési anyagok drágulása következtében viszont a legtöbben haboznak belevágni a felújításokba, pedig Németországban az emberek körülbelül 80 százaléka még mindig fosszilis tüzelőanyaggal, elsősorban földgázzal fűt. Ezen változtatna a készülő törvény, amely előírja majd, hogy az újonnan telepített fűtési rendszereknek 65 százalékban klímabarát energiát kell használniuk. 

Nem valószínű a gázárstop meghosszabbítása

40,3 milliárd euró helyett 13,1 milliárd euró: a müncheni Ifo Intézet előrejelzése szerint az eredetileg tervezettnél lényegesen kevesebbe kerül majd az emelkedő árak ellen 2023 végéig bevezetett gázárfék a német adófizetőknek, amiatt, hogy a világpiacon időközben nagyot csökkentek az árak.

Korábban az állam 200 milliárd eurót bocsátott rendelkezésre az energiaár-sokk leküzdésére, de az áram és gáz csökkenő vételára miatt mérséklődik a biztonsági kiadás, ezért várhatóan jövőre meg sem hosszabbítják a lakossági háztartások fogyasztását támogató intézkedést.

Az Ifo intézet szakértői 2024-ben már nulla költséggel számolnak, mert sok újonnan kötött gázszerződés a normál fogyasztóknak a 12 centes kilowattóránkénti ár alá esik, miközben az ipari fogyasztóknak nem kellett többet fizetniük az árfék által megszabott 7 centnél – számol be a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ezzel együtt a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy még ha az energiapiacok meg is nyugodtak, az állam költségeinek becslése továbbra is nagyfokú bizonytalansággal jár, mivel az adott fogyasztási csoportok piaci árának előrejelzésén alapul.

Csökken a hústermelés Németországban

Tovább csökkent a német vágóhidak hústermelése az év első felében – mutatott rá a Szövetségi Statisztikai Hivatal, amelynek adatai szerint a tavalyi év azonos időszakához képest a teljes mennyiség 5,9 százalékkal 3,3 millió tonnára csökkent. Összesen 23,6 millió sertést, szarvasmarhát, juhot, kecskét és lovat, valamint 343,9 millió csirkét, pulykát és kacsát vágtak le – idézi a Zeit Online.

Míg a marha- és baromfihúsból levágott állatok száma szinte változatlan maradt, addig 2,2 millióval sertést vágták le a vizsgált időszakban, amelynek hátterében a német gazdálkodók sertésállományának csökkenése áll.

Ugyanakkor a sertéshús a 62 százalékos piaci részesedésével továbbra is messze a legfontosabb húsfajta a németeknél, megelőzve a baromfihúst és a marhahúst.

Dolgozni küldik a gazdagok a tinédzser gyerekeiket

A gazdag családból származó fiatalok nagyobb valószínűséggel dolgoznak részmunkaidőben a szünidő alatt, mint az alacsonyabb jövedelműek gyermekei – állapítja meg egy friss, reprezentatív felmérés Németországban, ahol 2018 és 2020 között átlagban a 17 évesek 41,7 százaléka vállalt részmunkaidős állást.

A Német Gazdaságtudományi Intézet (IW) elemzésében érdekes tendencia mutatkozik, kiderült ugyanis, hogy a gazdag családból származó 17 évesek (főként a gimnazisták) mintegy 52 százalékának volt már munkavégzési tapasztalata, míg az alacsonyabb jövedelműek körében csak 31,5 százalék a dolgozó fiatalok aránya.

A különbség még nagyobb, ha tovább bontjuk a jövedelmeket – a leggazdagabb rétegben a fiatalok mintegy 60 százaléka dolgozik, míg a legszegényebbeknél az arány kevesebb mint 30 százalék – mutatott rá a Berliner Zeitungnak Wido Geis-Thöne, az IW tanulmány szerzője. Mint vázolta, a munkavállalás motivációja az esetek kétharmadában a pénz, bár minél gazdagabbak a szülők, annál fontosabb, hogy a fiatalok érdeklődjenek a tevékenység iránt is, hogy megtanulják és gyakorolják a releváns készségeket is a munkaerőpiacon.

(Thurzó Katalin)