Ahogy arra számítani lehetett 0 és 0,25 százalék közötti szinten tartotta az irányadó kamatrátát az amerikai jegybank Nyíltpiaci Bizottsága kedd esti kamatmeghatározó ülésén. A döntést követő nyilatkozatban egyedüli váratlan elemként az energiaárak miatt átmenetileg megugró inflációt említette a testület, de a szavazásra jogosult 10 bizottsági tagból 9-en az eddigi monetáris politika folytatására voksoltak. A piac egyöntetűen ezt a bejelentést várta, miután a Fed monetáris és kommunikációs trükkök garmadával próbálta az elmúlt fél évben erősíteni a befektetői bizalmat, ezek beérésére pedig még idő kell.

A legaktuálisabb ilyen trükk a tavaly szeptemberben indított "Csavarás Hadművelet" (Operation Twist) amelynek keretében a kezelésében lévő kötvények lejárati szerkezetét súlyozza át a rövidebb lejáratokról a hosszabbak felé, olyan nyíltpiaci művelet keretében, amely nem a kötvények kifutásához igazodik, hanem közvetlen kötvénycseréhez. A program júniusig tart, és még mintegy 300 milliárd dollárnyi adósság vár kicserélésre, de a piacon egyöntetűen arra számítanak, hogy lesz valamilyen folytatás.

A hadművelet hatása egyelőre vegyes: az állampapír piaci hozamgörbe kiegyenlítettebbé vált, a hosszú oldalon például 2 százalék alá csúszott a hozamszint, miközben az infláció 2,9 százalékos, míg a rövid oldalon csak enyhe emelkedés következett be, de kérdéses, hogy egy hirtelen megugró infláció melyik irányba billentené meg a görbét. A programmal kapcsolatban az elemzők kétféle kritikát fogalmaznak meg. Az egyik szerint hiába nyomta a jegybank történelmi mélybe a forrásköltségeket, az továbbra sem hozott átütő eredményt a gazdaság felépülésében. Bár tény, hogy a munkaerőpiacon történik stabilizáció, de ez még nem éreztette hatását a hitelkeresleti oldalon, már pedig az Egyesült Államokban a fogyasztó bizalom az utóbbihoz erősen kötődik.

A következtetés az, hogy folytatni kell a két körös kötvényvásárlási programot, amely eddig 2300 milliárd dollárral pumpálta fel a jegybanki mérlegfőösszeget. Sajtóértesülések szerint a jegybankárok nem zárnának ki egy 300-400 milliárd dollár nagyságrendű jelzálogkötvény vásárlási programot (QE3) amiről részleteket akár már a második negyedévben is szivárogtathatnak, ám a Fed elnöke egyelőre erről nem beszélt.

Olyan opció is szóba került, hogy az ECB korábbi kötvényprogramjaihoz hasonlóan a Fed is sterilizálhatná a piacot, amikor friss forrással látja el a bankokat. Ehhez az kellene, hogy egy újabb program keretében a kereskedelmi banki tartalékolás növelésével kiszívják a megnövekedett pénzmennyiséget a rendszerből. Az említett kritikusok szerint ennek nincs sok értelme, legfeljebb azokra a politikai vádakra lehet alkalmas válasz, amelyek eszközár robbanástól és ennek negatív reálgazdasági visszacsatolásától, például elszabaduló inflációtól tartanak.

Mások szerint a pénzmennyiség növelése eleve nem éri el a kívánt hatást, ezért azt felesleges is folytatni, mivel Amerikában is likviditási csapda van kialakulófélben. Vagyis a mesterségesen alacsony szintre vágott tőkeköltségek az egyébként is elöregedő társadalomban a nyugdíjas megtakarítókat hozza hátrányos helyzetbe a hitelfelvevőkkel szemben. Pedig a hitelfelvételi kedv egyébként is nyomott a folyamatos adósságleépítések miatt, ergo hatástalan a forrásköltségek leszorítása. Akkor viszont a megtakarítókat kellene támogatni, amihez éppen ellentétes monetáris eszközökre lenne szükség: kisebb jegybanki mérlegfőösszegre és magasabb kamatokra. De erre most nincs esély, ugyanis a Fed 2014-ig kvázi garantálta, hogy szinten tartja a kamatokat.

A piacok - főleg a jegybanki tranzakciókban résztvevő nagy bankok - mindenesetre örülnének még egy kis olcsó pénznek, mivel a piacon továbbra is nehézkes a finanszírozás. Emiatt egyébként a Fedben - egy makrogazdasági sokk szcenárió mentén - folyamatosan vizsgálják a bankok tőkehelyzetét. A 19 legnagyobb hitelintézetet szondázó legújabb stressz teszt eredményét holnap teszik közzé, valószínűleg pozitív tónusú közleményben. A korábbi tesztek hatására a bankok elsőrendű saját tőkeellátottsága a 2008-as 420 milliárd dollárról 2011-re 760 milliárdra nőtt.