A növekedés élénkítése és a költségvetési megszorítások közötti feloldhatatlan ellentét kibékítésére akarták szánni brüsszeli csúcsértekezletüket az Európai Unió vezetői, ám a tanácskozás kedvezőtlen előjelekkel kezdődött − derült ki a Reutes összefoglalójából.

Az olasz kötvénykibocsátáson felkínált öt- és tízéves papírok ugyan csökkenő hozammal keltek el, ám a portugál aukción az ötéves kötvények hozama 104, a tízéveseké 26 bázisponttal nőtt, mivel a befektetők nem sokkal látják jobbnak az ibériai ország helyzetét, mint Görögországét. A másodlagos piacon még nagyobb volt a vérengzés, a tízéves hozam például közel 2 százalékkal, 17 százalék fölé emelkedett, és a cds is rekordszintre, 1428 bázispontra ugrott. A gazdaság idén az IMF előrejelzése szerint három százalékkal zsugorodhat, miközben az adósság GDP-hez viszonyított aránya átlépi a 100 százalékot. Az országnak 2011-ben megítélt 78 milliárd eurós EU−IMF segélycsomag kevés lehet, és Lisszabon − Athénhoz hasonlóan − újabb támogatást kérhet a donoroktól.

Görögország további vergődése szintén felülírta a tartósabb megoldások keresésének szándékát. A BBC szerint az ország már február elején kifuthat a pénzéből, ha nem sikerül végre megállapodnia a második EU−IMF segélyprogram elindításáról. A magánhitelezőkkel kötendő megállapodás állítólag sínen van, ám elkedvetlenítette a piacokat, hogy nem sikerült a csúcs kezdetére tető alá hozni. Ehelyett a hét végén rosszízű vita alakult ki a görög és a német kormány között arról, hogy Athén csak akkor kaphat további uniós forrásokat, ha végre teljesíti reformígéreteit. Úgy tűnik, Berlin képtelennek látja erre a görög államigazgatást, bár a pénzügyminisztérium szóvivője tegnap azzal próbálta tompítani az ellentétet, hogy kijelentette: az uniós partnerekkel együtt pusztán azon gondolkodnak, hogy előzhetnék meg a segélyprogramok ismételt kisiklását.

Kiemelkedő témája a csúcsnak a költségvetési kapcsolatok szorosabbra húzását célzó költségvetési alapelv egyes részleteinek tisztázása. Nagy-Britannia ugyan kívül marad ezen a rendszeren, de megfigyelői státusra tart igényt a róla szóló tárgyalásokon. Lengyelország ragaszkodik hozzá, hogy az euró bevezetésére készülő országok egyenrangú félként vegyenek részt az új rendszer kialakításáról folyó tárgyalásokon. Csehország viszont elhalaszthatja a csatlakozást a szorosabb unióhoz, mivel az országot irányító kormánykoalíció is megosztott a kérdésben, Írországban pedig népszavazást tarthatnak az ügyben.

Végül napirendre kerül az eurózóna állandó stabilitási alapja, az 500 milliárd euró tőkével júliustól induló ESM létrehozásáról szóló szerződés aláírása. Ugyanakkor a német kormány elzárkózása miatt a márciusi csúcsig nem tárgyalnak arról a sokak − köztük az IMF − által szorgalmazott kezdeményezésről, hogy az állandó és az ideiglenes alap (EFSF) párhuzamosan működjön. Ez a megoldás utóbbi megmaradt tőkéjével 750 milliárd euróra növelné a válságtartalékot.