Az EU-s gázválság már nem mennyiségi kérdés, ami Putyin vereségét hozhatja

Az Európai Unió (EU) csillagzata kezd szerencsésebbnek tűnni a 2022 első felét meghatározó káosz után, amelyet az orosz-ukrán háború által elindított lavina határozott meg. A nyáron lassan rendeződött a földgázhelyzet ellátási oldala, a tárolók töltöttsége javult, a kereslet pedig folyamatosan erodálódik. Mindez nem azt jelenti, hogy nincs káros hatással az államszövetség gazdaságára az, hogy Oroszország zsarolásra használja a gázszállításokat, viszont ha drágán is, de pótolható az Európai Unióban kiesett orosz gázimport.

Általános tévhit, hogy Oroszországot nem viseli meg az, hogy kevesebb földgázt és kőolajat exportál Európába: a kivitelből származó bevételek ugyan nőttek, de Moszkva nem talált új vevőket, szállítási módokat, hogy az európai kiesést Ázsiából pótolja. A Gazprom földgázkitermelése idén január 1. és augusztus 15. között 13,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest a társaság saját bevallása szerint. A termelés az előzetes adatok szerint 274,8 milliárd köbméterre csökkent – számolt be az Anadolu.

Ugyan a héten Hszi Csin-ping kínai elnökkel megállapodott Vlagyimir Putyin, hogy a szibériai gázmezőket összekötik Kínával, de ez több éves projekt. Ráadásul mire várhatóan elkészülne a vezeték, az energetikai átmenet miatt a földgáz jelentősége jelentősen visszaeshet a szakértők szerint. Főleg úgy, hogy Kína komoly terveket dédelget, hogy zöldenergiás nagyhatalom legyen.

A Gazprom tehát a csökkentett kitermelésen maradhat a következő években, a mostani piacát és bevételeit pedig nehezen tudja pótolni úgy, hogy legnagyobb vevője, az EU fokozatosan leválik a földgázról. Ráadásul nehezen talál már most alternatív vevőket: a vállalat földgázexportja a Független Államok Közösségén kívüli országokba 36,2 százalékkal csökkent ugyanebben az időszakban. Ebből a visszaesésből csak 80 százalékot tesz ki az EU visszaesése, a maradék főleg Kína kisebb szükségletének köszönhető. Az ázsiai ország a koronavírus-zárlatok miatt sok ipari központját lezárta, így csökkent ezeken a területeken az energiafelhasználás is. 

A moszkvai gazdasági minisztérium most azt jósolja, hogy az orosz exportőr Gazprom vezetékes gázszállítása 170,4 milliárd köbméterre (bcm) csökken az idén, szemben a májusban közzétett 185 bcm-es előrejelzéssel és a 2021-ben exportált 205,6 bcm-rel.

A Gazprom bevételei így épp a szűkített kínálat miatt nőttek: a holland gáztőzsdén rekordmagasságokba emelkedett a gáz ár, az orosz állami cég az idei első félévben rekordszintű, 2500 milliárd rubel (41,3 milliárd dollár) nettó nyereséget ért el. A már említett minisztériumi dokumentum előrejelzése viszont a jövő évi kilátásokat illetően nem ennyire pozitív: az energiaexportból származó bevételek jövőre 255,8 milliárd dollárra csökkennek, ami még mindig magasabb a 2021-es 244,2 milliárd dolláros értéknél, de már látszik, hogy az oroszok piacot veszítenek – derül ki az S&P Global Platts összesítéséből.

Európában van gáz, csak nagyon drága

Az EU-ban már az is látszik, hogy az idei tél ugyan még kemény lehet, nagyon magas gázárakkal, de hiányra egyre kevésbé kell számítani. A holland ICE TTF októberi gázszerződéseinek árai már jelentősen estek, pénteken délután már csak 193,2 euró volt egy megawattóra, ami közel 45 százalékos esés az augusztus 26-i csúcshoz képest, amikor 346,5 euró volt a kurzus. A kontinens boldogságához ez még kevés, az optimálisabb 100 eurós szintekhez még közel 50 százalékos visszaesés kellene, de már az látszik, hogy összességében az ellátási problémák enyhültek.

Az áresés főleg annak fényében beszédes, hogy egy hete a Gazprom orosz energiaipari óriásvállalat felfüggesztette az Északi Áramlat-1-en keresztül Németországba irányuló gázexportot, Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 7-én azzal fenyegetőzött, hogy leállítja a fennmaradó szállításokat, és "a Nyugatot hagyja megfagyni", ha az megpróbálja megszabni az olaj- és gázárak felső határát. Pár hete is még az ilyen kijelentések az árak gyors emelkedését hozták volna magukkal, de most lefelé mutató trend látszik a fronthavi, de még a decemberi gázszerződéseknél  is.

A piaci szereplők úgy látják, hogy Európa kezd alkalmazkodni Oroszország taktikájához. Nyugtató körülmény, hogy a szemben 2021-gyel, amikor az európai gáztárolók az évnek ebben az időszakában csak 67 százalékban voltak tele, a készletek most a kapacitás 82 százalékánál tartanak, ami már most meghaladja az EU által a tagállamok számára október 1-jére kitűzött 80 százalékos célértéket. Ez önmagában is rendkívüli eredmény, figyelembe véve az elmúlt hónapok emelkedő gázárait és azt a tényt, hogy az Európába irányuló orosz szállítások jelenleg kevesebb mint negyedét teszik ki annak, amit a Gazprom egy évvel ezelőtt exportált.

„Tavaly az orosz gáz importunk 40 százalékát az orosz gáz tette ki. Ma már csak 9 százalék a vezetékes gáz” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán, az Európai Unió helyzetéről szóló 2022-es beszédében.

Közben viszont az LNG-behozatal, valamint a többi vezetékes gázforrás segített az uniós oroszországi importhiányt kipótolni. Jól mutatja ezt, hogy a 36. hétig (vagyis szeptember 5-ig), a tavalyi szint 84,67 százaléka volt az Európai Unió gázimportja a 2021-esnek. 

Tehát látható, hogy erősen javult az EU más forrásokból származó behozatala, főként az LNG lett ebben domináns.

Magyarországon le kell tekerni a termosztátot, de a rezsicsökkentés teszi a dolgát

Az EU-s gázválság a szerencsés pótlásnak köszönhetően még nem oldódott meg, de már sokkal inkább pénzügyi kérdés, mint mennyiségi. Jól látszik ez abból is, hogy a rekordmagas árak arra késztették a nagy ipari fogyasztókat, hogy visszafogják a keresletet, ami hozzájárult a kereslet-kínálati egyensúly helyreállításához. A nyugat-európai országokban az ipari kereslet eddig közel 22 százalékkal csökkent az ötéves átlaghoz képest, a gázintenzív műtrágyagyárak pedig a termelés 70 százalékát leállították vagy korlátozták – derül ki az ICIS nemzetközi energetikai és petrolkémiai hír- és adatszolgáltató adataiból.

A helyzet messze nem ideális az ipari fogyasztók és a gazdaságok egésze számára, de a kereslet csökkentése a legfontosabb eszköz a kínálati szűkösség kezelésére. Az EU a 2022 augusztusa és 2023 márciusa közötti ötéves átlaghoz képest 15 százalékos keresletcsökkentést javasolt. Ez most már teljesülni látszik a legtöbb országban, de vannak kivételek: Magyarországon ráadásul még súlyosabb korlátozásra is szükség lehet. 

Az európai kormányok, köztük az Orbán Viktor vezette magyar kabinet is felkészítették a lakosságot a télen várható nehézségekre, és arra ösztönzik a háztartásokat, hogy térjenek át alternatív, nem gázfüggő energiaforrásokra, vagy kevésbé fűtsék ki otthonaikat. Az üzenet kezd beépülni a köztudatba. Csak augusztusban úgy tűnik, hogy a háztartások általános kereslete mintegy 10 százalékkal csökkent, miközben az európai fogyasztók sietve telepítenek napelemeket, hőszivattyúkat vagy halmoznak fel tűzifát, hogy segítsenek a gáz megtakarításában.

Viszont a Bruegel Intézet számításai szerint ez nem biztos, hogy mindenhol elég lesz. Magyarország épp azok közé az országok tartozik, ahol szükséges lesz még a lakossági felhasználás nagyobb arányú redukálására: a szükséges fogyasztás csökkenés a teljes felhasználásra vetítve 49 százalékot jelentene. Mivel a hazai gázfogyasztás legnagyobb részét, közel 35 százalékot a lakossági gázfelhasználás teszi ki, az ideeső csökkentésnek nagyjából 17 százaléknak kellene lennie.

A lakosság ráadásul már rá is állt erre: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint a földgáz belföldi felhasználása 13,30 PJ volt, ez 10,0 százalékkal volt alacsonyabb a megelőző év azonos hónapjánál. Idén júniusban a hazai összes villamosenergia-felhasználás 3 905 GWh volt, amely 2,1 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyinál.

A rezsicsökkentés részleges kivezetése, a jóval magasabb közüzemi gázszámláktól való félelem várhatóan a téli hónapokra fordulva további keresletcsökkenést jelent. Mind a lakossági oldalon, mind a vállalkozások esetében.

Putyin a gázháborút is elveszíti

Miközben az ukrán hadsereg katonai sikerei miatt sok bírálat éri Vlagyimir Putyin háborúját még Oroszországban is, könnyen lehet, hogy a nagyjából rendeződő európai gázimport, valamint a keresletcsökkenés kifogja a szelet a vitorlákból, és a földgázellátás leállítása nem lesz már hatékony fegyver.

Az Atlantic Council friss értékelése szerint az Európai Unió ezt a telet könnyen átvészelheti. „Feltételezve, hogy a tél enyhe lesz, és nem lesznek nagy hidegek, Európa képes lesz megbirkózni a jelenlegi kihívásokkal, még abban az esetben is, ha a Gazprom teljesen leállítja a gázszállításokat. Sok múlik azonban azon, hogy az infrastruktúra-üzemeltetők milyen technikai képességekkel rendelkeznek a villamosenergia- és gázszállító rendszerek irányítására az esetleges áramkimaradások elkerülése érdekében, valamint azon, hogy az egyes tagállamok szükség esetén összefognak-e és támogatják-e egymást” – áll a bejegyzésben.

Franciaország és Németország már ígéretet tett arra, hogy szükség esetén segítséget nyújt, előbbi felajánlotta, hogy a télen fellépő hiány esetén földgázt villamosenergiára cserél. Az ilyen szolidaritási megállapodásokat egész Európára ki kell terjeszteni, és ki kell terjeszteni az olyan nem uniós országokra is, mint Ukrajna és Moldova.

Az uniós döntéshozókra jelenleg óriási politikai nyomás nehezedik, hogy populista intézkedéseket hozzanak annak érdekében, hogy megvédjék a fogyasztókat a magas energiaszámláktól és az esetleges rationálástól. Bár humánus dolog megvédeni a kiszolgáltatottakat, a politikusoknak figyelniük kell a meghozott intézkedésekre is, hogy azok hosszú távon ne okozzanak több kárt, mint amennyi hasznot rövid távon hoznak.

„Nem szabad elfelejteniük, hogy az egyik fő oka annak, hogy Európa az energiaválság szélén tántorog, Oroszország európai fogyasztók elleni gázháborúja. Vannak biztató jelek arra, hogy Putyin veszít a gázháborúban, de Európának végső soron biztosítania kell, hogy Oroszországot végleg lefegyverezzék” – áll az Atlantic Council friss összegzésében.