Nem köt koalíciót a balközép Paszokkal és a szintén baloldali, nemrégiben alakult To Potami párttal a Sziriza, ha megnyeri a január 25-ei választásokat - jelentette ki az athéni ANT-1 magántelevíziónak adott interjújában Alekszisz Ciprasz, a radikális baloldali párt vezetője. A közvélemény-kutatások szerint 4-6,5 százalékkal az élen álló politikai erő nem szerezne abszolút többséget az új parlamentben, ha ekkora különbséggel nyerne vasárnap.

A sajtó a legvalószínűbb koalíciós partnerként a To Potamit emlegeti (lásd keretes írásunkat a cikk végén), amelynek első embere nemrégiben kijelentette, hogy nem támogatnak olyan kormányt, amely veszélyezteti Görögország eurótagságát. Ciprasz viszont csak olyan együttműködést tud elképzelni, amely végrehajtja pártja Szalonikiben meghirdetett tervét. Ennek legfőbb pontja, hogy újra akarják tárgyalni a GDP 175 százalékra nőtt - nyilvánvalóan visszafizethetetlen - államadósság törlesztésének feltételeit, azaz azt akarják, hogy a hitelezők elengedjék a tartozás felét. Ha nem tudják elérni ezt a célt, de fizetni sem fognak, az a görög állam fizetésképtelenné válásához, és ennek nyomán a görög euró végéhez vezethet.

Abszolút

Ciprasz szerint nem megosztani akarják a görög társadalmat, hanem egyesíteni, amihez a legjobb lenne, ha abszolút többséget kapnának a választóktól a következő parlamentben. (Ehhez a szavazatok több mint 40 százalékára lenne szükségük, ami aligha jön össze.) Ellenfelük nem egy párt vagy politikus, hanem a politikai és gazdasági érdekek összefonódásán alapuló rendszer, amely az elmúlt években Görögországot uralta - harsogta nagygyűlésein.

Fizessenek vagy menjenek!

A németek 68 százaléka ellenzi, hogy elengedjék a görög adósságokat - derült ki az ARD tévétársaság felméréséből. Még keményebb a megkérdezettek 61 százaléka: szerintük ha a választás után felálló új kormány nem teljesíti elődje vállalásait, akkor Görögországnak ki kell lépnie az eurózónából. A pártok közül egyedül a keményen baloldali Die Linke támogatná a tartozások eltörlését. A gazdaságkutatók egyike, az Ifo a drachma rendezett, ideiglenes visszahozatalát ajánlja, míg a DIW szerint további reformokért cserébe el le kéne írni az adósságok egy részét. A német adófizetők szövetsége szerint az utóbbi azt jelentené, hogy a németek fizetnének azért, mert a görögök képtelenek a gazdasági reformokra.

Ugyanakkor azt állította, hogy nem készülnek adóemelésekre. Ehelyett az adózók körének bővítését tervezik. Elismételte, hogy eltörlik az újonnan bevezetett ingatlanadót (ENFIA) és évi 12 ezer euró jövedelemig adómentességet adnak azoknak, akik önmagukat foglalkoztatják vagy mezőgazdasági gazdálkodók. Szerinte a magánbefektetők visszatérnek Görögországba, ha a gazdaság magához tér és megindulnak a közfinanszírozású fejlesztések.

A tervek megvalósításához azonban kormányt kellene alakítania a Szirizának. Ha nem abszolút többséggel nyer, akkor Ciprasz koalícióalakítási megbízást kap az államfőtől. Ha három nap alatt nem jár sikerrel, akkor a második helyezett, majd a harmadik vezetője kap három-három napot. Ha ők is kudarcot vallanak, akkor ideiglenes kormány alakulhat az újabb parlamenti választásokig. Mindez elhúzódó politikai-gazdasági bizonytalansághoz vezetne, ami folyamatosan borzolná a befektetők és az európai politikusok idegeit.

Jó hírekkel kezdődött a szánkázás

Királycsináló amatőr

A koalíciókötésre esélyes párt, a népszerűségi listák harmadik helyén álló To Potami tíz hónapja alakult. Vezetője, az 51 éves Sztavrosz Teodorakisz korábban oknyomozó újságíró és tévés beszélgetőműsorok házigazdája volt. A politikus, aki nemrégen még pólóban járt és a romák oktatásának javításáért küzdött, hangsúlyosan távolságot tart a politikai elit régi gárdájától. Pártját olyan balközép szavazók támogatják, akik nem kérnek a régi világot reprezentáló Paszokból, de visszariadnak a Sziriza radikalizmusától. Politikusaik nem a politikából élnek, hanem "valódi állásukban" szerzett fizetésükből.

Teodorakisz a Financial Times cikke szerint kijelentette, hogy készek lennének együttműködni egy Sziriza-kormánnyal, de nem akarnak miniszteri posztokat vállalni. Egy világos politikai megállapodás alapján adnák a támogatásukat. Ha a vasárnapi választáson megszerzik a harmadik helyet és az előttük végző két párt a szavazás után nem tud kormány alakítani, akkor a To Potami is megbízást kaphat erre. A pártvezér szerint ebben az esetben a teljes politikai rendszert felrázó javaslattal állnának elő.

A görög kormány látszólag kiváló helyzetben volt tavaly májusban: négy év kihagyás után újra vásárolták az ország kötvényeit a magánbefektetők, a költségvetés elsődleges - adósságtörlesztés nélkül számolt - egyenlege többletet mutatott és megjelentek a gazdaság kilábalásának jelei. Az emberek azonban nem felejtették el az elmúlt évek bér- és nyugdíjcsökkentéseit és a 25 százalékos munkanélküliséget, ezért az európai parlamenti választásokon a Sziriza kapta a legtöbb szavazatot - írja Reuters elemzésében, amelyből kiderül, milyen szerepe volt a donoroknak az athéni kormány megrendülésében.

Ezt követte az új ingatlanadó kétbalkezes bevezetése a nyáron, így nem meglepő, hogy az ősz elejére az ellenzék legnagyobb pártja jókora előnyre tett szert a nagyobbik kormánypárttal, a jobbközép Új Demokráciával szemben. Az országot finanszírozó donorokat képviselő EU-ECB-IMF trojka azonban nyugdíjreformot és újabb adóemeléseket követelt. Arra hivatkozott, hogy enélkül nem biztosítható a költségvetés egyensúlyának fenntartása.

Itt a vége

Antonisz Szamarasz miniszterelnök biztos volt benne, hogy nem tud elfogadtatni a parlamenttel további megszorításokat - mondták el a Reutersnek kormánytisztviselők. Váratlanul bejelentette, hogy egy évvel korában, már 2014 végén lezárják az EU-IMF segélyprogramot. Ez azonban nem változtatott semmin: a trojka a 2015-ös költségvetés tárgyalásakor 2,5 milliárd eurós megtakarítást követelt a kormány 2015-ös terveihez képest, miközben a görögök csak 500 milliós lyukat ismertek el.

Az athéni kormány szakértői nem értették, hogy a trojka szerint miért kéne az 2014-es egymilliárd euróról 2015-ben 1,2 milliárdra emelni a büdzsé biztonsági tartalékait. A idei évre növekedést, a stabilitás erősödését várták, ami a közgazdasági logika alapján lehetővé tette volna a tartalék mérséklését. Kiderült azonban, hogy az EU, az ECB és az IMF szakértői politikai kockázatot láttak abban, hogy 2015-ben - ahogy az később be is következett - előrehozott választások lehetnek Görögországban, ami az ellenzék hatalomra kerülésével végződhet.

Egy görög tisztviselő összességében úgy látta, hogy akármit is ígértek volna a kormány és a trojka őszi találkozóin, a donorok már nem fogadták volna el, mert akkor már nem akartak megállapodni a regnáló Szamarasz-kormánnyal. Nem akarták például átutalni az EU-IMF hitel következő, hétmilliárd eurós részletét 2014 végéig, mert úgy gondolták, hogy ha győz a Sziriza, és felrúgja az eddigi megállapodásokat, akkor jó eséllyel ennek a pénznek is bottal üthetik a nyomát.