Irányváltásra számíthatnak az európai gazdák azt követően, hogy szerdai, uniós helyzetértékelő beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke stratégiai párbeszédet kezdeményezett a mezőgazdaság jövőjéről.

Közben a Financial Times brüsszeli forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy

az Európai Bizottság visszakozna azoktól a nagy vihart kavart reformoktól, amelyek az uniós mezőgazdaságot és az élelmiszer-előállítást környezetbarátabbá és fenntarthatóbbá tennék.

Brüsszel a 2019-ben bemutatott Farm to Fork stratégia prioritásai közül már több intézkedésről is lemondott, a jövőben pedig lekerülhet a napirendről a ketreces állattartás teljes tilalmára és a hím naposcsibék megsemmisítésének tilalmára tett javaslat is. 

Brüsszel a választások közeledtével a gazdák mellé áll?

A Financial Times értesülése szerint az állatjóléti szabályozás új uniós tervezetének ismertetéséről nem állt el a bizottság, ugyanakkor a hamarosan bemutatandó szöveg a korábban kiszivárgotthoz képest jóval kevesebb intézkedést fogalmaz meg.

Lekerülhet a napirendről:

  • a ketreces haszonállattartás teljes tilalma;
  • a hím naposcsibék leölésének tilalma;
  • és a prém-előállítás teljes tilalma.

Veszélyben vannak a kakasok, életükért küzd az Európai Unió

A hím csibék elpusztításának tilalma lehet az egyik kritikus pontja az Európai Unió szigorodó állatjóléti szabályozásának. A baromfitartók vagy vállalják, hogy felnevelik a kakasokat, vagy már a tojásban meghatározzák a nemét, ám mindkét megoldás extra költségekkel jár, amit végül a fogyasztó fizet ki. Olyan megoldás nem létezik, amelynek mindenki örülne. Bővebben >>>

Ursula Von der Leyen megijedt az elszabaduló élelmiszeráraktól

A kiszivárgott hírek szerint Brüsszel azért gondolja újra az állatjóléti szigorítást, valamint a Farm to fork stratégia több pontját is, mert tart az élelmiszerárak további emelkedésétől, amelyet az orosz-ukrán háború indított el.

A kiszivárgott hatásvizsgálat szerint az eredetileg tervezett állatjóléti intézkedések elfogadásával átlagosan 15 százalékkal emelkedne az állattartók önköltsége, amelyet végül a fogyasztóknak kellene kifizetniük.

Az uniós állatjóléti szabályozás felülvizsgálatára tett javaslatát a tervek szerint szeptember végéig kellene ismertetnie a bizottságnak. A brit üzleti lap uniós tisztségviselőkre hivatkozva úgy tudja, ez a felülvizsgálat nem marad el, mindössze egy mérsékeltebb hatással járó intézkedéscsomag kerülhet az uniós döntéshozatal asztalára.

Az Európai Unió alkalmazza a világ legszigorúbb állatjóléti szabályozását, ugyanakkor a 2009-ben elfogadott törvény felülvizsgálata elkerülhetetlen, mivel a most hatályos szöveg már elavult, így nem tudja kezelni a technológiai újításokat és nem tud eleget tenni a társadalmi elvárásoknak.

A civilek az európai demokrácia kudarcát emlegetik

Élesen bírálták Ursula von der Leyent a környezet- és állatvédő civil szervezetek. Az állatvédelemmel foglalkozó nemzetközi NGO, a Négy Mancs közleményében elítélte a bizottság elnökét, amiért az unió helyzetét értékelő beszédében nem tett említést a Green Deal radikális környezetvédelmi és állatjóléti prioritásairól, helyette az uniós agrárstratégia irányváltását említette.

A ketreces állattartás betiltása a zöldek szeritn az európai állampolgárok kívánsága, amit figyelmen kívül hagy
A ketreces állattartás betiltása a zöldek szerint az európai állampolgárok kívánsága, amit Brüsszel figyelmen kívül hagy

Arra emlékeztettek, hogy az End the Cage Age (a ketreckorszak vége) mozgalom az európai polgári kezdeményezés keretében 1,4 millió aláírást gyűjtött össze, ezzel a képviseleti demokrácia intézményén keresztül arra szólítva az EU-t, hogy tiltsa be a ketreces haszonállattartást. Brüsszel két évvel ezelőtt az állampolgárok akaratának eleget téve ígéretet is tett a ketrectilalomra – emlékeztetett a szervezet.

A zöldek azzal vádolják az Európai Bizottságot, hogy a nagy agrárcégek lobbiereje miatt hagyja figyelmen kívül az EU egyik legfontosabb demokratikus eszközét, amely lehetővé teszi az uniós polgárok aktív részvételét a döntéshozatalban. Kritizálták emellett, hogy számos uniós tisztségviselő földtulajdonos is egyben, így abban érdekelt, hogy az erőforrásokat kimerítő, a nem fenntartható nagyüzemi mezőgazdaság érdekei érvényesüljenek.

A gazdák nem zárkóznak el a szigorítástól, de vannak feltételeik

A Copa-Cogeca mint mezőgazdasági ernyőszervezet, az európai gazdálkodók legerősebb érdekcsoportja üdvözölte a bizottság elnökének beszédét, kiemelve a stratégiai párbeszédet, amelyet régóta követel a legnagyobb európai agrárérdekképviseleti szövetség.

Az állatjóléttel kapcsolatos hírekre reagálva Pekka Pesonen, a Copa-Cogeca főtitkára kiemelte, hogy a gazdák nem zárkóznak el az állatjóléti szabályozás szigorításától, ugyanakkor az intézkedéseket úgy kell meghozni, hogy ne kerüljenek versenyhátrányba az európai termelők. A versenyképesség alapvető feltétele, hogy

  1. a termelők kapjanak elegendő forrást az átálláshoz;
  2. és az importra is terjedjenek ki a szigorú uniós szabályok.

Ha ez nem történik meg, akkor alulmarad az európai élelmiszer az elsősorban ukrán, brazil és thaiföldi importtal szemben. Ha az EU kiterjeszti a saját termelőire kötelező érvényű szabályozást a harmadik országokra is, akkor csökken a silány és olcsó import mennyisége és az európai gazdálkodók versenyképessége sem kerül veszélybe.

Két tűz közé került Brüsszel

Az Európai Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt az elmúlt hónapokban egyre keményebb kritikát fogalmazott meg Brüsszel radikális zöld terveivel kapcsolatban. A néppárt korábban blokkolta a Green Deal egyik legfontosabb célkitűzését, a természet-helyreállítási törvény elfogadását, amelynek célja, hogy az unió területének ötödén helyreállítsa a természetes élőhelyeket.

Ez azzal járna, hogy jelentős területet kellene kivonni a mezőgazdasági termelés alól, és más, szigorú intézkedéseket is be kellene tartaniuk a gazdáknak. Mindez pedig már rövid távon a termelők önköltsége, végezetül a fogyasztói árak meredek emelkedéséhez vezetne.

A néppárt kritikusai szerint a jobbközép és szélsőjobboldali frakciók egyre hevesebb bojkottja mögött a 2024-es európai parlamenti választások állnak, mivel a gazdák szavazatával egyben a vidéki lakosság szavazatát is megszerezhetik.

Közben a baloldali pártcsaládok a nagyvárosi lakosság szavazataira számítva kitartanak a radikális zöldátmenet mellett.

Kicsontozott zöldstratégia

A Farm to Fork stratégia 2019-es bemutatása óta komoly ellentéteket szült mind az Európai Néppárton belül, mind a tagállamok között. Az uniós országok többsége – köztük Magyarország – már a kezdetektől bírálta a terveket, mivel a gyors átmenet miatt a termelők és a cégek jelentős részét komoly beruházásokra kényszeríti, miközben nem nyújt elegendő támogatást az innovációra, és figyelmen kívül hagyja a technológia gyors fejlődését.

A zöld ambíciókat tovább csökkentette, hogy Frans Timmermans, az uniós bizottság korábbi alelnöke – a Farm to Fork stratégia megalkotója – leköszönt tisztségéről, mivel jelöltette magát a holland választásokon.

A holland politikus radikális terveit várhatóan egy gazdabarátabb stratégia válthatja, ám a 2024-es uniós választásokig már aligha lépnek életbe azok az intézkedések, amelyek a mezőgazdaság károsanyag kibocsátását 55 százalékkal csökkentik 2030-ra az 1990-es értékhez képest. A nemzetközi szervezetek számításai alapján a mezőgazdaság a károsanyag-kibocsátás 11 százalékáért felelős.

Elmarad az európai zöldfordulat, kudarcra van ítélve a Green Deal?

Gyakorlatilag összeomlott az európai zöldfordulat programja, a Green Deal. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság fenntarthatóságra, klímasemlegességre és a természet helyreállítására tett átfogó zöldcsomagjának legfontosabb elemei közül most a növényvédők használatának korlátozására tett javaslatát engedte el Brüsszel. Bővebben >>>