Emberére akadt az egyik magyarországi autóimportőr márkaigazgatója, aki új kolléganőjétől a „Milyen színű szolgálati autót szeretnél?” kérdésre a „Beszéljünk a motor teljesítményéről!” választ kapta. Az illető hölgy élete első autója ugyanis egy 134 lóerős FIAT Punto GT volt, amit az édesapjától kapott. A kedves papa eredetileg egy fapados kocsit ígért a lányának, ám vagy a kereskedőnek sikerült rábeszélnie egy nagy teljesítményű változatra vagy csak ilyen volt éppen a szalonban, elég az hozzá, hogy a dolog a hölgy előnyére vált: megtanulta a gyors, de biztonságos vezetés fortélyait és azt is, mi tesz igazán autóvá egy autót a férfiak szemében. Persze alapos autótechnikai ismeretekkel ma még kevés nő rendelkezik, annak ellenére, hogy Magyarországon is évről évre nő a rendszeresen autót vezető nők száma és egyre több nő vásárol autót. Ha már maguknak veszik, akkor olyat keresnek, amely megfelel sajátos igényeiknek – ezt egyre több autógyár figyelembe is veszi. Hivatalosan nincs női autó, a gyakorlatban mégis van – lényegében így foglalható össze a NAPI Mobilitás által megkérdezett csaknem két tucatnyi márkaimportőr, illetve autóforgalmazó véleménye. Míg az utca embere könnyen minősít nőinek egy autót, addig a gyártók és a forgalmazók óvatosabbak a besorolásnál, miközben azt szinte egyöntetűen elismerik, hogy egyes modellekre érvényes lehet a nőies jelző. Az ambivalens magatartás hátterében az áll, hogy az ágazat szereplői minden modellből a lehető legtöbbet akarják eladni, függetlenül attól, hogy inkább nők vagy férfiak keresnek-e egy-egy típust. A fejlettebb országokban főleg az 1980-as évektől kezdtek szaporodni az autójukat önállóan használó nők, akik ettől kezdve fogalmazzák meg egyre határozottabban elvárásaikat. Ezek elsősorban a kocsik formájára és a színvilágára vonatkoznak – általános tapasztalat ugyanis, hogy adott márka azonos modelljei közül a legtöbb nő érzelmi alapon választ (szemben a férfiakkal, akik az autók teljesítményét vetik össze). Erre is alapoznak az autódizájnerek, amikor egy-egy új modell tervezésébe kezdenek – mondja Lissák György, Munkácsy-díjas formatervező –, amivel erősítik azokat a szociális és kulturális sztereotípiákat, amelyek amúgy is tetten érhetők a hétköznapokban, amikor valamit nőiesnek vagy férfiasnak minősítenek. Ennek megfelelően a „női” termékekre általában a lágy, könnyed vonalvezetés, a kerekded, finom, simulékonyságot sugárzó forma a jellemző, míg a „férfias” termék keménységet, szilárdságot, erőteljességet sugároz. Ez tetten érhető az utóbbi időben a nők körében sikert aratott autók esetében is. Lissák szerint például a Citroën C3-as gömbölyű formájával, a Peugeot 206-os plasztikus, lágy íveivel hódít, míg a főleg az orr-részen kissé erőteljesebb vonalvezetésű Seat Ibiza – „szúrós szemű” fényszóróival – a határozottabb, energikusabb nők kedvence. Csakhogy ahogy az élet egyéb területein is keveredik a nőies és férfias jelleg, ugyanúgy megtörténik ez az autók esetében is. A formatervező szakember szerint a FIAT Punto eleve kielégítheti mindkét nem igényeit, míg a Ford Fiesta, az Opel Corsa, a Volkswagen Polo vagy a nagyobb VW Golf és Alfa Romeo 147-es beltéri rendezettsége, biztonságot sugárzó külső-belső vonalvezetése nyerheti el a nők szimpátiáját. A játékosság is fontos szempont, akár a karosszériáról, akár a belső tér kialakításáról van szó – nem véletlenül ülnek büszkén a nők Minijükben, Renault Twingójukban vagy egy Toyota Yarisban, VW Beetle-ben, Renault Clióban vagy Mazda 2-esben. Egyszerű, mégis korszerű karosszériájával és belső vonalaival hódít a nők körében a Skoda Fabia, de figyelembe vették igényeiket a spanyol fejlesztők is a nemrég piacra dobott Seat Altea tervezésekor is. A hétköznapokban a kisautókat a legtöbben szinte reflexszerűen nőiesnek minősítik, de idesorolnak néhány középkategóriás kocsit is. Ebben persze már az autók külső és belső színösszeállítása is közrejátszik – a lágyság, a pasztell színek jellemzik például a Nissan Micrát és a Lancia Ypsilont. A formai jellemzőkön túl azonban jelentősen befolyásolja a nők autóválasztását a vezetéshez szükséges eszközök, kapcsolók könnyű kezelhetősége, az apróbb-nagyobb holmiknak helyet adó rekeszek, tárolók sokasága, az autóban „élés” tartozékainak megléte. Az elmúlt évtizedben rendszeresen vezető nők igényét kiszolgálva például manapság a vezetőoldali napellenzőbe is piperetükör kerül – egyre inkább alapfelszereltségként –, ami korábban csak az utasoldali ülésnél volt természetes. Ugyancsak az ő szempontjaikat tükrözi, hogy az utóbbi fél évtizedben készült modellek bemutatásakor egyre nagyobb hangsúlyt kap az, hányféle és hány helyen kialakított tárolórekesz, fiók került az autóba. A csomagtérben szatyor- és táskaakasztók, valamint a poggyászok, a kosarak ide-odacsúszását akadályozó hálók jelentek meg. Az Audi A2-esben emellett az első ülések mögött a padlóba süllyesztett, fedeles kis doboz kapott helyet. Más autókban fiókot építenek az első ülések alá vagy a műszerfalba, illetve a szélvédő alatti részen is található nyitott vagy zárható kis rekesz – kiegészítve a kesztyűtartó tárolóhelyét –, és a rejtett vagy kevésbé rejtett pohártartók is természetes részeivé váltak az autók kényelmi felszereléseinek. Terjed a tetőrészben kialakított egy vagy több szemüvegtartó és a két első ülés közötti, tárolásra is alkalmas kartámasz is. Mindezek nem pusztán a nők megnyerését szolgálják – a férfiak, illetve az autóban utazó más családtagok ugyanúgy élvezhetik az ezek kínálta kényelmet, mint a hölgyek. Ugyanez érvényes a könnyű karbantartás igényére is: nemcsak a nők elvárásait szolgálja, ha egyszerűen lehet tankolni vagy feltölteni az ablakmosó folyadéktartályát, vagy ha az olajszínt állásáról, illetve a szervizelés idejének elérkeztéről a műszerfalon elhelyezett kijelző értesíti a vezetőt. A manapság már a kisautókban megtalálható viszonylag bonyolult közlekedésbiztonsági és műszaki eszközök (légzsákok, blokkolásgátló, speciális gyermekülések stb.), valamint a kicsik egyre nagyobb teljesítménye is felkelti a női vezetők érdeklődését a nagyobb kategóriájú autók iránt. Ezt az eladási adatok is igazolják, egyebek mellett az új Audi A3-asnak is nagyobb a női vevőköre, mint az elődjének volt, és hasonló a helyzet a Nissan Almerával, a Mercedes SLK-val, a Volvo S40-essel, illetve a szabadidő-terepjárók közül a Toyota RAV–4-gyel vagy a nagyobb testű Volvo XC 90-nel. Ez utóbbi kifejlesztésekor a Volvo Cars női szakemberekből álló öttagú csapattal is egyeztetett, akik határozottan beleszóltak a végtermék kialakításába. A svéd hölgycsapat folyamatosan konzultált egy kaliforniai fókuszcsoporttal, amelyben főleg értelmiségi üzletasszonyok voltak. Az Egyesült Államokban ugyanis a Volvo-vásárlók 54 százaléka nő, és arányuk Európában is növekszik. Ez itthon is tapasztalható: az S40-es mellett a kombiformájú S50-esek is a családos hölgyek körében hódítanak. A NAPI Mobilitás által megkérdezett márkaimportőrök szerint a gyártók a nők vagy a férfiak speciális igényeinek kiszolgálása helyett a személyre szabottságot hangsúlyozzák. Mindkét nem számára fontos, hogy jó autót kapjon a pénzéért. A döntés a vevőé: aki például a nagyközönség előtt a párizsi autószalonon bemutatkozó Citroën C4-es autóillatosítóját 12-féle parfümből választhatja ki. Bubrik Gáspár