A Fővárosi Bíróság szeptember 22-én jogerőre emelkedett határozata kimondta a Budapesti Kőolajipari Gépgyártó Rt. fizetésképtelenségét és egyben elrendelte a nagy múltú társaság felszámolásának megindítását, miután az eljárást egyszerre több szállító is kezdeményezte. A gépgyártó és -szerelő, valamint irányítástechnikai üzletággal is rendelkező társaság jelenleg is mintegy 320 fős dolgozói állománnyal működik, mert a felszámolást végző Cash & Limes Vagyonkezelő és Felszámoló Rt. szerint nincs szükség a termelés leállítására, csupán a cég pillanatnyi likviditási problémáit kell megoldani. Oldal Lajosné, a felszámoló szervezet vezérigazgatójának elmondása szerint a BKG-nek jelenleg is több száz millió forint összértékű megrendelése van, ezenkívül jelentős, mintegy kétmilliárd forintos keretszerződése van a Mol Rt.-vel, amely főként irányítástechnikai és gyártási megbízásokból áll. A vezérigazgató szerint több mint egymilliárd forint értékű vagyona van a felszámolás alatt álló társaságnak. (A vagyon egy része egyelőre megnevezni nem kívánt társaságokban tulajdonolt részesedés.) A cég jelenlegi helyzetét leginkább az okozta, hogy a forgótőke hiánya állandósult és a gazdálkodás fix költségei is meglehetősen magasak voltak. A felszámoló szerint jellemző volt a cég működésére, hogy egyes megbízásokat csak jelentős alvállalkozói kör bevonásával tudtak teljesíteni, ám emellett ugyanezen munkák elvégzésére saját dolgozóállományt is fenntartottak, ami nyilvánvalóan felesleges terhet jelentett a cégnek. A társaság jogelődjeit is figyelembe véve immár 104 éve működik. Ezalatt folyamatosan a gépipar területén tevékenykedett: 1954-ig főleg kisvasúti berendezéseket gyártott és keskeny nyomtávú vasútüzemeket létesített, több mint 40 éve azonban kőolaj- és gázipari, energetikai, gyógyszer-, illetve vegyipari berendezések gyártásával foglalkozik, valamint irányítástechnológiai rendszerek és teljes létesítmények komplex kivitelezését is végzi. A BKG Rt. 1945-ig a német Orenstein és Koppel nemzetközi konszern magyarországi leányvállalata volt, majd ideiglenes szovjet tulajdonlás után 1954-ben került a magyar állam kizárólagos tulajdonába. 1991-ben 844 millió forint alaptőkével alakult át részvénytársasággá, 1994 óta pedig több mint 90 százalékban belföldi magánszemélyek tulajdonába, 10 százalékban pedig a helyi önkormányzat birtokába került a társaság. Cs. I.