Még folyamatosak az egyeztetések a patikai árrésstoppal kapcsolatban, mondta az Economxnak Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a XX. Országos Patikanapon. Úgy fogalmazott, azt a jelzést kapták a betegektől - a nem vényköteles gyógyszerek esetében - hogy indokolatlan drágulást tapasztalnak, ezt a szaktárca le is csekkolta – fogalmazott az államtitkár. 

Példaként említette, hogy azt tapasztalták, hogy az áremelések leginkább gyártói szinten valósultak meg.

Egy hazai gyártású hasonló hatóanyag tartalmú termék ára 8-10 százalékkal emelkedett, egy multinacionális gyógyszercég terméke pedig 35-40 százalékkal drágult

– mondta az államtitkár.

Ott kell beavatkozni, ahol ez az indokolatlan áremelés realizálódik – fogalmazott Takács Péter. Ha sikerül megállapodni a gyógyszergyártók, a nagykereskedők, a kamara és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös tárgyalásai során, akkor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter majd közli a részleteket, válaszolta arra a kérdésünkre Takács Péter, hogy mikortól léphet életbe a gyógyszertári árrésstop. 

Kapcsolódó

Korábban  Nagy Márton azt mondta, több mint 30 gyógyszer áráról tárgyalnak az érintettekkel, a kamarával, nagykereskedőkkel és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségével (MAGYOSZ) is. 

Lapunk egyébként iparági információk alapján úgy értesült, hogy a kormány a patikákban az árrésstopot július 1-től már szeretné bevezetni. 

A statisztikai adatok szerint a patikák heti 160 ezer óra nyitva tartással működnek, évente 110 millió gyógyszerész-páciens találkozás történik. Tavaly decemberben 2900 patika működött Magyarországon, ami 28 darabbal több, mint egy évvel korábban. Évente 115 millió vásárlás történik a gyógyszertárakban.  

Kép: Economx

A teljes gyógyszerforgalom tavaly elérte az 1200 milliárd forintot, egy évvel korábban pedig még 1095 milliárd forintot költött gyógyszerre a lakosság.

Szemléletváltás jön a patikákban

A gyógyszertár legyen népegészségügyi találkozóhely. A gyógyszerész jelen van, elérhető és aktívan hozzájárul az egészségmegőrzéshez, mondta Szendrényi Dániel, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) budapesti szervezetének elnöke a Patikanapon. Példaként említette, hogy sokszor fordulnak a gyógyszerészekhez a betegek olyan kérdésekkel, melyek megválaszolása közvetlenül befolyásolja egészségüket, életminőségüket és segíti őket az egészségtudatos élet kialakításához. A patikusok tanácsot adnak a gyógyszerszedéshez, segítenek értelmezni a kórházi zárójelentéseket is.

Korábban ha egészségügyről beszéltünk, akkor orvos vagy kórház jutott az eszünkbe, az egészségügy sokkal inkább a betegségek gyógyítását jelentette, mint az egészségmegőrzést. Korunk nagy paradigmaváltása, hogy az egészségügynek a prevencióról a megelőzéséről kell szólnia, mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára. Fontos cél a betegségek megelőzése, és nem a már kialakult betegségek gyógyítása, az emberek egészségben tartása, viszont ha megbomlik ez az állapot, akkor pedig minél gyorsabban vissza kell terelni a betegeket az egészséges állapotba. 

Szükségszerű, hogy az egészségügyi terek is kövessék ezt a szemléletváltozást, mert a sebészeti műtőktől nem lehet elvárni, hogy primer egészségmegőrzést végezzenek, de egy patikától igen – fogalmazott Takács Péter.

Újabb kompetenciákat kapnak a gyógyszerészek

A szaktárca és a gyógyszerészi kamara között állandó egyeztetés zajlik, stratégia partnerség alakult ki közöttük. Az új gyógyszerészi kompetenciák kialakítása körvonalazódik – erősítette meg az államtitkár.

Hozzátette: egyes gyógyszerek esetében a gyógyszerészi vényírás lehetősége is felmerül. Hangsúlyozta, nem kapcsolják ki az orvost a gyógyszerfelírásból. Példaként említette, ha pénteken délután egy beteg észreveszi, hogy a hétvégére már nincs  vérnyomáscsökkentő gyógyszere, akkor a krónikus beteg esetében egy hónapra a gyógyszerész meghosszabbíthatja a beteg gyógyszerelését. Utána persze újabb orvosi gyógyszerfelírásra lesz szükség. 

Már a parlament előtt van az a jogszabály módosítás, amely lehetővé teszi, hogy a patikák is alkalmazhassanak olyan „döntéstámogató” informatikai rendszereket, amelyek a hibás gyógyszeralkalmazás kockázatait megszüntetik, illetve olyan életmód-betegségekkel kapcsolatos problémákat védhetnek ki, hogy a betegeknek bizonyos esetekben ne kelljen felkeresniük a háziorvosukat – mondta korábban Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke.

Informatikai támogatás változása esetén pedig Takács Péter kiemelte, hogy az EESZT-hez történő hozzáférést is bővítik. A betegekkel kapcsolatos adatvagyont, amihez eddig csak az orvosok férhettek hozzá, hamarosan a gondozó gyógyszerészek is láthatják.

De példaként említette, hogy a dohányzásról való leszoktatásban is szerepet vállalhatnak a patikusok, az új szolgáltatások kapcsán kiemelte az államtitkár, ezek önként vállalt tevékenységek lesznek. 

Rendkívül időszerű a gondolat, hogy a gyógyszertár ne csak kiadó hely legyen, hanem tudásközpont, elérhető egészségügyi szolgáltató egység, a hely, ahol a prevenció, az adherencia és az edukáció kéz a kézben járnak, mondta El Koulali Zakariás, országos tiszti főgyógyszerész. Emlékeztetett arra, hogy gyógyszerészek nélkül nincs hatékony egészségügy és népegészségügy sem.