A vígszínházbeli Kieselbach-aukcióval egyidejűleg, április 27-én zajlott a Központi Antikvárium 79. árverése, ennek ellenére sokan voltak a helyszínen, talán csak a vételi megbízások száma nőtt meg. Az anyag igen magas színvonalát jellemzi, hogy a 161 tételből mindössze hétre nem akadt licitáló. Az átlagos áremelkedés igen nagy volt, többször előfordult tízszeres leütési ár is, ennek megfelelően gyakori volt a licitharc. A legdrágábban Pázmány Péter híres imádságoskönyvének egy 1610-es pozsonyi első kiadása kelt el, 2,6 millióért. Ez majdnem háromszorosa az induló, 950 ezer forintos árnak. A rendkívül népszerű mű a katolikus hitben megmaradt és visszatért hívek gyakorlati keresztény életben való eligazítására szolgált. Szövegeit más gyűjteményekben is felhasználták, sőt protestáns kiadványokba is átvették. A Lázár deák által készített térképnek, a korához képest igen pontos és nyomtatásban először megjelent Magyarország-térképnek egyik 1559-ben, Itáliában készült másolatát 1,2 millió forintról indították és 1,9 millión ütötték le. Lassan hozzászokunk a kéziratok többmilliós áraihoz, most Ady Endre két versének saját kezű ceruzás kéziratáért adtak jelentős összegeket a gyűjtők. A költő Isten drága pénze című költeménye 2,2 millióba, a Nap ravaszkodása pedig (ugyanannak a kötetnek a darabja) 1,9 millió forintba került. Kisfaludy Sándor mindeddig ismeretlen verskézirata 200-ról 750 ezer forintra emelkedett. Radnóti saját kezű versfordítás-kézirata áthúzásokkal, javításokkal 120 ezer forintos indulóár mellett 750 ezer forintért kelt el. Az első kiadású József Attila-kötet lett a legdrágább a verses kiadványok közül, az 1931-es Döntsd a tőkét, ne siránkozz! 120-ról indulva 320 ezer forintért talált gazdára. A magas árat indokolja az is, hogy a rendőrség rögtön a megjelenés után lefoglalta a művet, de a nyomdából néhány száz példányt megmentettek. A költőt a kötetért izgatás bűntette miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Jankó Judit