Az Amerikai Egyesült Államok megalapításának dokumentumát, az 1776. július 4-én íródott Függetlenségi Nyilatkozat egy fennmaradt példányát árverezte el az idén januárban indult internetes oldalán a Sotheby's. A történelmi jelentőségű relikvia új tulajdonosa Norman Lear televíziós producer és David Hayden internetes vállalkozó. Lear - aki saját bevallása szerint elsírta magát, amikor először kezébe vette az eredeti példányt - és társa minél több amerikainak lehetővé kívánja tenni, hogy megtekintse az iratot, ezért azt országos körútra bocsátják. A történészek szerint a történelem legfontosabb dokumentumának számító Függetlenségi Nyilatkozatnak ez az első nyomtatott alakja, melyből csak 25 példány - ebből a szóban forgó a három legjobb állapotban lévő egyike - maradt fenn az utókornak. Az USA ezen keresztül tudatta hivatalosan a világgal, hogy elszakad a brit koronától. A sothebys.com-on nemrégiben árverezett példány az 1776. július 4-éről 5-ére virradó éjszaka készült el, tehát a lehető legközelebb visz az amerikai nemzet születéséhez. A Kontinentális Kongresszus 1776. június 11-én Philadelphiában ült össze, és kinevezett egy öttagú bizottságot, melynek feladatául tűzte ki, hogy hitelesítse Richard Henry Lee virginiai küldött június 7-ei határozatát. A bizottságot Thomas Jefferson, John Adams, Benjamin Franklin, Roger Sherman és Robert R. Livingston alkották. Az amerikai szellem megfogalmazására Jeffersont választották, mert - John Adams szavaival - különös képességgel tudta magát kifejezni. Jefferson alapvetően két forrásra támaszkodott: az 1776. június 12-én Virginiában elfogadott George Mason-féle "Bill of Rights"-ra és a saját maga által fogalmazott virginiai alkotmánytervezetre. Bár Jeffersont élete végéig nagyra becsülték mint a legfontosabb amerikai dokumentum szerzőjét, ő maga mégis azt írta nem sokkal halála előtt Richard Henry Leenek, hogy ő csak azt fogalmazta meg, ami mindenki gondolataiban szerepelt. A mintapéldányon feltüntetett megjegyzések alapján nyilvánvaló, hogy Adams és Franklin elolvasta és kommentálta Jefferson verzióját, amelyen apró változtatásokat is végrehajtottak. Sherman és Livingston keze nyoma nem bizonyítható egyértelműen. A Thomas Jefferson nevével fémjelzett nyilatkozat több volt, mint a függetlenség, az elszakadás közzététele. A "minden ember egyenlőnek született" elvének kimondása ma már evidensnek tűnhet, de a XVIII. században még szó szerint forradalminak számított. A John Hancock vezetésével összeülő Kontinentális Kongresszus július 4-én fogadta el a dokumentumot, és a kéziratot azonnal elküldte John Dunlap philadelphiai nyomdásznak. Dunlap nem késlekedett a nyomtatással, és másnap reggel már a kész nyilatkozatokat vitte el a kongresszusnak. Egy másolat bekerült a kongresszusi újságba, a többit pedig a 13 újszülött állam tájékoztatására szánták. Bár az ezt követő hetekben számos újabb példányt nyomtattak, a Dunlap által készített volt az első, és az tekinthető a leginkább hivatalosnak is. Külön érdekességnek számít az árverezett példány újbóli felbukkanása. Egy philadelphiai férfi egy pennsylvaniai bolhapiacon bóklászva pillantott meg egy megrongálódott, szakadt képet, melyért 4 dollárt fizetett, mivel úgy gondolta, hogy a keret maga még jó lesz valamire. Amikor hazaért és szétszedte a képet, látta, hogy a keret maga is menthetetlen. Ekkor vette azonban észre, hogy a vászon mögött egy boríték lapul, ebben a borítékban rejtőzködött a Függetlenségi Nyilatkozat. Mindez 1989-ben történt. A férfi meglepődött, de XIX. századi utánzatnak tartotta a példányt, és csak két évvel később, egy barátja unszolására értékeltette fel a Sotheby'snél. Az elárverezett ritkaság érdekessége még, hogy egyike annak a négy példánynak, amely magántulajdonban van. A fennmaradt további huszonegyet múzeumok és közintézmények birtokolják. A másik három magántulajdonos is bejelentette, hogy múzeumoknak adományozza a nyilatkozatot. Szakértők 4 és 6 millió dollár közé várták a végső vételárát, amihez képest igencsak tetemesnek tűnik a 8 milliót meghaladó summa. Interneten keresztül ekkora összegért még nem talált vevőre egyetlen tárgy sem. KOPÁNYI SZABOLCS **** KERETBEN **** Magyarországon történelmi dokumentumokat, híres emberektől származó iratokat, leveleket is legalább annyian gyűjtenek, mint például postatörténeti ritkaságokat. Ezeknek a régiségeknek az ára széles skálán mozog, és gyakran nehéz előre megmondani, hogy mire lesz nagy a kereslet - mondta lapunknak Márffy György, a Központi Antikvárium Kft. ügyvezető igazgatója. Egy Kossuth Lajostól származó levelet akár már 300 ezer forintért is meg lehet vásárolni, hiszen szerzője köztudottan sokat írt, így egy ilyen dokumentum nem számít igazi ritkaságnak. A legnagyobb kereslet egyébként a török háborúk, illetve a török hódoltság idejéből származó dokumentumok iránt van, ezeket nemcsak magyar, hanem német és osztrák, sőt még török gyűjtők is keresik. A Magyarországon eddig árverésre került, történelmi jelentőséggel bíró iratok közül a legtöbbet Clark Ádám egyik kéziratáért fizették ki. Az 1839-ben kelt négyoldalas írás a Lánchíd építésének angol nyelvű ütemterve, amely talán éppen Széchenyi István számára készült, mivel a sorok elején helyenként látható piros ceruzás kiemelések tőle származnak. A dokumentumot a Központi Antikvárium tavaly novemberi árverésén 650 ezer forintos kikiáltási ár nyomán új tulajdonosa 3 millió forintért vihette haza. Magyarországon történelmi dokumentumokat, híres emberektől származó iratokat, leveleket is legalább annyian gyűjtenek, mint például postatörténeti ritkaságokat. Ezeknek a régiségeknek az ára széles skálán mozog, és gyakran nehéz előre megmondani, hogy mire lesz nagy a kereslet - mondta lapunknak Márffy György, a Központi Antikvárium Kft. ügyvezető igazgatója. Egy Kossuth Lajostól származó levelet akár már 300 ezer forintért is meg lehet vásárolni, hiszen szerzője köztudottan sokat írt, így egy ilyen dokumentum nem számít igazi ritkaságnak. A legnagyobb kereslet egyébként a török háborúk, illetve a török hódoltság idejéből származó dokumentumok iránt van, ezeket nemcsak magyar, hanem német és osztrák, sőt még török gyűjtők is keresik. A Magyarországon eddig árverésre került, történelmi jelentőséggel bíró iratok közül a legtöbbet Clark Ádám egyik kéziratáért fizették ki. Az 1839-ben kelt négyoldalas írás a Lánchíd építésének angol nyelvű ütemterve, amely talán éppen Széchenyi István számára készült, mivel a sorok elején helyenként látható piros ceruzás kiemelések tőle származnak. A dokumentumot a Központi Antikvárium tavaly novemberi árverésén 650 ezer forintos kikiáltási ár nyomán új tulajdonosa 3 millió forintért vihette haza. H. B.